Connect with us

Hirdetés

technokrata

Mivel újítanak a bankok és biztosítók Magyarországon?

azonnali fizetés

E-gazdaság

Mivel újítanak a bankok és biztosítók Magyarországon?

Mivel újítanak a bankok és biztosítók Magyarországon?

Vajon lemaradtunk Európától a digitalizációban? Beindulnak vagy lemaradnak az inkumbens szereplők a bank- és biztosítási szektor innovációs versenyében?  Hol fejlődhetnének még a pénzintézeteink ebben? Felforgatja a pénzforgalmat az azonnali fizetés és a PSD2? Többek között ezekről volt szó a május 28-i Portfolio Financial IT and Disruptive Technologies konferencián.

 

Több demográfiai csomagba kerül Magyarországnak a készpénz

400 milliárd forintba kerül Magyarországnak a készpénz, ebbe a keretbe több demográfiai csomag is beleférne – mondta Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Portfolio Financial IT and Disruptive Technologies konferenciáján. Ezért is fontos a készpénzhasználat visszaszorítása, amelynek egyik lehetséges eszköze lehet a lakossági készpénzhasználat korlátozása, illetve az azonnali átutalási rendszerre épülő új alkalmazások, szolgáltatások.

Gion Gábor

9 százalékponttal csökkent 5 év alatt az adóelkerülés mértéke, az áfa-rés az EU-s átlagot közelítette meg. Mindezt technológiák bevezetésével érték el: ilyen az EKÁER, melyet más országok is lemásolnak (pl. Lengyelország is egy ilyen rendszert vezet be) online számlázás, fordított áfa, online pénztárgépek, POS-telepítési program. Tavaly a költségvetés adóbevétele 350 milliárd forinttal volt magasabb, minta terv.

Amire viszont nem vagyunk büszkék, hogy a készpénzállomány folyamatosan és drasztikusan növekszik. Az MNB becslései szerint 1500 milliárd forintnyi készpénz van valójában is forgalomban, a többi az valahol ül. Egy része a banki trezorokban van, bankár barátaink ezt nem szívesen ismerik el, de ha figyelembe vesszük, hogy az overnight kamat negatív, akkor nem meglepő, hogy a likviditás egy része így tárolódik a bankrendszerben. De természetesen jelentős összeg van a lakosságnál is.

– mondta Gion Gábor.

Nemzetközi összehasonlításban nézve Görögországban, Bulgáriában nagyobb a készpénzmennyiség aránya, de a fintech bajnokoknak tartott balti országokban, Észtországban, Lettországban is magasabb, mint Magyarországon.

Az EU számos országában vezettek be készpénzfizetési korlátozást, akár a magánszemélyek, akár cégek közötti viszonylatban. Magyarországon csak a vállalatok közötti készpénzforgalom korlátozott, más országok bátrabbak, ebben mi is fejlődhetnénk még – mondta Gion Gábor. Értelmezésünk szerint ez azt jelentheti, hogy a lakossági vagy lakosság és vállalkozások közötti készpénzforgalom korlátozás terítéken van a kormány lehetséges intézkedései között.

A készpénzlogisztika (őrzés, nyomtatás, szállítás) évente több mint 400 milliárd forintba kerül, ebbe a keretbe több demográfiai csomag is beleférne. Nem beszélve arról, hogy a 6000 milliárd forintnyi készpénz nagy része valójában nem a gazdaságot finanszírozza.

Az elektronikus fizetési infrastruktúra fejlődik, a minisztérium elindította a POS-terminál program második ütemét, és díjcsökkentést is végrehajtottak, de a gazdaság egyes szereplői az adóelkerülés miatt használnak készpénzt. Ezért terelik a lakosságot és a vállalkozásokat az elektronikus csatornákra.

A piaci szereplők nélkül nehéz megoldani a készpénzhasználat problémáját, az MNB készített egy jelentést, amit persze a bankok vitatnak, miszerint a magyar bankrendszer Európa egyik legdrágábbika. De azt azért csendesen elismerik, hogy a magyar bankrendszer a drágábbak közé tartozik. Egy dolog, hogy ők olcsónak tartják magukat, de a lakosságnak is el kell hinnie, hogy ez így van, máskülönben nem használják a szolgáltatásukat – emelte ki Gion Gábor.

A Pénzügyminisztérium POS-terminál telepítési programja csökkentette a díjakat, a korábbi 3-5 százalékos díjterhelés helyett 1 százalékra. A cél, hogy 2020-ban a kereskedők 80 százalékánál lehessen kártyával fizetni. Nagyjából 30 éves a bankkártya technológia, ezért megkérdőjelezhető, hogy valóban a bankkártyával kell-e megoldani a készpénzhasználat kérdését. Amikor megvalósul az azonnali fizetési rendszer, és erre sikerül applikációkat is fejleszteni, akkor azzal előre lehet lépni.

 

Támadják a bankok aranytojást tojó tyúkját – vajon ki lesz a bankszektor Rolexe?

Hiába a rettegés, nem fognak eltűnni teljes egészében a hagyományos bankok, bankfiókok, csupán átalakulnak – vélik a Portfolio Financial IT and Disruptive Technologies 2019 konferencián résztvevő banki és biztosítói vezetők. A szakemberek ismertették: zajlik az agilis transzformáció a legtöbb pénzügyi intézménynél és az IT-rendszerek fejlesztése is, viszont nem minden bank tervez alaprendszer-cserét. A fintechek persze nem teljesen veszélytelenek: pont a bankok profitközpontját támadják, emiatt pedig árverseny és digitalizációs verseny van kialakulóban, mellyel az ügyfelek járhatnak a legjobban.

Ivánkay Péter, a UBS Project & Client Engagement Managere a pénzügyi szektorban zajló digitalizációs forradalmat a karórák digitalizációhoz hasonlította: a 70-es, 80-as években körülbelül ezer svájci óragyár ment csődbe. Sok gyártó megpróbált mechanikus és digitális órákat is gyártani (többnyire sikertelenül), más gyártók pedig megpróbálták prémium brandként eladni óráikat. Bár ma nem 90 ezer, hanem csak 60 ezer ember dolgozik a karóra-gyártásban, a digitalizációs hullámot túlélték – elsősorban az utóbbi megoldással.

A fintechek és a bankok harca most arról szól, hogy a fintechek el tudnak-e jutni előbb az ügyfélhez, mint ahogy a bankok innoválni tudnak. A befektetők kedvenc fintech-kategóriája jelenleg a hitelezés. Az egyik fő erőssége a fintecheknek, hogy olyan embereknek tudnak hitelezni, akik nagyobb valószínűséggel fizetik vissza a kölcsönt és képesek jobban személyre szabni az ajánlataikat, felmérni a kockázatokat.

A fintechek alapvetően alacsonyabb marzsokkal dolgoznak, ezért ügyfél-akvizícióban kell élen járniuk, viszont gyakran akadályokba ütköznek. Sok fintech azt a megoldást találja ki, hogy egy bankkal lép együttműködésre.

Az előadást követő panelbeszélgetésben magyar pénzügyi intézmények felsővezetői beszélgettek a digitalizáció hatásairól. A következő érdekesebb kérdéseket válaszolták meg:

apple pay otp

Ki jelenti most a legnagyobb kockázatot az inkumbensekre? A bigtechek vagy a fintechek? Milyen csatornákon lehet velük versenyezni?

Böle Ferenc (IT Projekt Menedzsment és Transzformációs Igazgatóság vezető, OTP) elmondta, hogy kedden reggel indították el az Apple Payt, már aznap nagyjából 20 ezer tranzakciót végrehajtottak, a hétvégére másfélszereződött. Más bankok ügyfelei is átmentek az OTP-hez, hogy az Apple Payt használni tudják. A technológia jó, de kockázatai is vannak, például az Apple Watch-csal való véletlen NFC-s fizetés. Foltányi Tamás (operációs igazgató, Erste) elmondta, hogy nem szerencsés, hogy az Apple egyes bankokat preferál, pedig egyszerre tervezte elindítani a magyar bankszektor a szolgáltatást. Egyébként úgy véli, mind a technológia, mind a szabályozó kihívásokat jelent a bankszektor hagyományos szereplőinek. Hegedüs Éva (elnök-vezérigazgató, Gránit Bank) nem fél, de versenyhelyzet természetesen van. Hosszú távon egyébként úgy véli, a bankolás egyszerűsödni fog, a személyesség viszont részben meg fog maradni. Juhász László (Senior Partner & Managing Director, Budapest, Boston Consulting Group) úgy véli, a nagy techcégek valószínűleg nem lesznek sosem univerzális bankok világszerte, maximum egyes részeit támadják meg, ilyen lehet a fizetések rendszere. Az innováció vissza fog vándorolni a nagyvállalatokhoz, a bizalom egyelőre erősebb a bankokban és a biztosítókban, mint a fintechekben. Sztanó Imre (elnök-vezérigazgató, NN) úgy véli, nem kifizetődő a fintecheknek kiszervezni az innovációt, a saját innovációnak nagy szerepe van. Sztanó úgy véli, a digitalizáció nem önmagában az online platformok használatát jelenti, de egyébként a biztosítási szektorban nagyon nagy szerepe lesz továbbra is a személyes értékesítésnek. Ezt viszont jobban megtámogatják majd digitális eszközök.

 

Mennyire fog a jövőben mindent meghatározni a digitális verseny?

Sztanó Imre szerint belátható ideig egymás mellett él majd a digitális és személyes értékesítés. Juhász László ismertette, hogy 20-30%-kal csökkent a fiókok száma Magyarországon, mellette minden bank fejlesztette mobilalkalmazását. A tendencia egyértelmű, de fenn fognak maradni olyan területek, melyek 10-15 év múlva is tanácsadás és személyes kontant-intenzív szolgáltatások maradnak. Ezért nem fognak teljes egészében eltűnni a fiókok. Hegedüs Éva egyetért abban, hogy számos szolgáltatás személyes kapcsolatot igényel, de nem mindegy, hogy fizikális kapcsolat kell-e ehhez vagy digitálisan egyeztet-e a tanácsadóval az ügyfél. Ezzel a szolgáltatás olcsóbb lesz, a szolgáltatók profitja is javulhat. Foltányi Tamás megjegyezte: van olyan spanyol bank, amely növelni kezdte a fiókhálózatát. Úgy véli, drasztikusan a következő években nem fognak csökkenni a fiókok. Sokan úgy vélik egyébként, az omnichannel (többcsatornás) értékesítésben van a jövő, ehhez viszont sok banknak a teljes digitális architektúráját át kell alakítania. Hozzátette: az azonnali átutalási rendszer “adrenalinlöket” lesz a bankrendszernek. Böle Ferenc elmondta, hogy náluk, az OTP-nél nem voltak jelentős fiókbezárások, egyelőre viszont nem cserélik le a teljes alaprendszer-cserét, viszont módosítani fognak rajta. A szakember szerint a régebbi core rendszerek fejlesztésével is meg lehet oldani a 24/7-es működést, a bankok közti versenyben viszont fontos kérdés lesz, hogy pontosan mely szolgáltatások lesznek elérhetők a nap minden órájában. A pénzintézeti vezetők elmondták, hogy elkészülnek időben az azonnali átutalások rendszerével.

 

Jót tesz a bankoknak a szabályozók által elvárt IT-fejlesztési projektek?

Hegedüs Éva szerint az ügyfeleknek jót tesz, viszont számos fintech-törekvést megöl az azonnali átutalási rendszerek térnyerése. Foltányi Tamás szerint nagy változás lesz a bankoknak, hogy azokat a szektorokat támadják a fintechek, melyek eddig a bevételeik legnagyobb részét jelentették, kénytelenek lesznek árat csökkenteni, ezért a profitabilitásuk is gyengülhet. Juhász László szerint a versenyképességet növelik ezek az elvárások.

 

Mennyire jelent megoldást a digitális versenyben az agilis módszertan?

Sztanó Imre elmondta, hogy nem engedheti meg egy cég sem magának, hogy az innovációt csak technológiai szempontból fogják fel. Az NN-nél egyébként megkezdték az agilis átalakítást. Hozzátette: az agilitás egy buzzword, mindenkinek mást jelent, ezen a téren egy one-size-fits-all megoldás nem fog működni. A szakember szerint egyébként az agilis módszertan remek eszköz arra, hogy munkavállalókat csábítson és tartson meg. Foltányi Tamás elmondta, az Ersténél is folynak kísérletek az agilis átalakításra, a kéthetes ciklusok viszont nem mindig egyeztethetők össze a bank release-naptárával. Böle Ferenc elmondta, hogy náluk is működnek agilis csapatok, szállítói oldalon viszont kihívásokat okoz a módszertan. Részben az agilis módszertannak köszönhetően egyébként több mint 200 fővel növelték az IT-csapatukat.

További E-gazdaság

Hirdetés

Népszerű

Hirdetés

Technokrata a Facebookon

Hirdetés

IoT-Magazin.hu

Hirdetés

Kütyük

Smart home

Így képzelik el a magyarok az álomotthonukat

2024. március 20. szerda

Office

Foglalj helyet, hogy helyet foglalhass!

2024. március 13. szerda

Smart home

Okoskészülék vagy hagyományos háztartási gép?

2024. február 28. szerda
owlet care babafigyelő

Smart home

OWLET CARE a magyarországi piacon!

2024. február 26. hétfő
Hirdetés

Dotkom

Műszaki-Magazin.hu

Hirdetés