Egyre több kutatás vizsgálja, hogy a bélrendszerben élő mikroorganizmusok milyen kapcsolatban állhatnak az idegrendszerrel, a hangulattal, a stresszel vagy akár bizonyos viselkedési mintákkal. A mikrobiomkutatás ma már nem csupán egészségtrend. A következő évtized egyik legizgalmasabb tudományos és ipari területévé vált. Erre a szemléletre épít egy magyar fejlesztőcsapat is, amely a bél-agy tengely működésének jobb megértésén dolgozik.

A Draconic Technology és a Synbiotic Laboratory fejlesztői szerint a jövő egészségmegőrzése nem feltétlenül új gyógyszerekben vagy mesterséges molekulákban rejlik, hanem abban, hogy pontosabban megértsük az emberi szervezet és a mikrobiom kapcsolatát.

„Az emberi testet sokáig önálló rendszerként néztük. Ma már egyre inkább úgy látjuk, hogy inkább egy ökoszisztéma vagyunk”

– mondja Goda Gábor vegyészmérnök.

„A kérdés már nem csak az, hogy milyen baktériumok élnek bennünk, hanem az is, hogy ezek hogyan kommunikálnak velünk.”

A második agy?

A tudományos közösségben az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott az úgynevezett bél-agy tengely, az a komplex kapcsolat, amely a bélrendszer, a mikrobiom és az idegrendszer között működik. Egyes kutatások szerint a szerotonin jelentős része például nem az agyban, hanem a bélrendszerben termelődik, miközben a bélflóra állapota összefüggésbe hozható a stresszel, az alvásminőséggel vagy akár a hangulattal is.

Állatkísérletekben a kutatók már megfigyelték, hogy bizonyos bélflóra-változások hatással lehetnek a viselkedésre és a stresszreakciókra is. Egy ismert kutatási irányban például szorongóbb és nyugodtabb egerek mikrobiomját cserélték fel, amely után az állatok viselkedése is megváltozott. Bár ezek a vizsgálatok még nem jelentenek közvetlen humán bizonyítékot, jól mutatják, milyen intenzíven kutatják világszerte a bél-agy kapcsolatot.

„Nem arról van szó, hogy a baktériumok átveszik az irányítást az ember felett”

– fogalmaz Goda.

„Sokkal inkább arról, hogy valószínűleg jóval összetettebb kapcsolatban élünk a saját mikrobiomunkkal, mint korábban gondoltuk.”

Nem termék, hanem szemlélet

A fejlesztőcsapat szerint a mikrobiom működése túl összetett ahhoz, hogy egyetlen univerzális megoldással lehessen kezelni. A cél olyan szimbiotikus rendszerek fejlesztése, amelyek támogatni képesek a bélflóra egyensúlyát és a szervezet természetes működését.

A labor munkája jelenleg elsősorban formulafejlesztésre és mikrobiom-alapú koncepciók vizsgálatára fókuszál. A fejlesztések során különböző baktériumtörzsek, prebiotikus összetevők és bioaktív anyagok kombinációit elemzik.

„Szerintem a következő évek egyik legfontosabb felismerése az lesz, hogy az emberi szervezetet nem lehet külön kezelni attól az ökológiai rendszertől, ami benne él”

– mondja Goda Gábor.

„Lehet, hogy nem új molekulákat kell feltalálnunk, hanem jobban megérteni azokat a kapcsolatokat, amelyek mindig is ott voltak bennünk.”

Globális trend, magyar fejlesztések

A mikrobiomkutatás ma már több milliárd dolláros iparággá vált világszerte. A gyógyszeripar, az élelmiszeripar és az étrend-kiegészítőkkel foglalkozó vállalatok világszerte intenzíven kutatják, hogyan lehet támogatni a bélflóra egészséges működését.

A Draconic Technology és a Synbiotic Laboratory szerint Magyarország számára is komoly lehetőség rejlik ebben a területben, különösen a funkcionális táplálkozás és a bioaktív fejlesztések piacán.

„A mikrobiomkutatás valójában nem csak az emésztésről szól”

– teszi hozzá Goda Gábor.

„Hanem arról, hogy újraértelmezzük, hogyan működik az emberi szervezet.”

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!