Connect with us

technokrata

A kutatás és a fejlesztés alapozhatja meg a kkv-k jövőjét

1746

E-gazdaság

A kutatás és a fejlesztés alapozhatja meg a kkv-k jövőjét

A kutatás és a fejlesztés alapozhatja meg a kkv-k jövőjét

Az idő a legnagyobb versenytárs

A legtöbb kis- és középvállalkozásnak ma már innovációban és kutatás-fejlesztésben is gondolkodnia kell, ha valódi fejlődést akar elérni. Ezeket a célokat az állam is kiemelten támogatja, ráadásul a 2020-ig tartó időszakban összesen mintegy 12000 milliárdnyi forint visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás hívható le az Európai Uniótól. A kormányzat szerint a periódusban 1,8 százalékra nőhet a kutatás-fejlesztés aránya a GDP-ben. A jelenlegi pályázatokon azonban csak azok a cégek tudnak sikeresen szerepelni, amelyek legalább három évre előre tudnak tervezni.

A kutatás-fejlesztési pályázatok legnagyobb előnye, hogy jóval egyszerűbb a beszerzési eljárásuk, mint a klasszikus pályázatoknak, hiszen összegtől függetlenül nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, ami rengeteg adminisztrációt és járulékos költséget spórol meg a pályázóknak, emellett jelentős adókedvezmények vehetők igénybe. A rendszer is aránylag rugalmas, a közreműködő szervek a megvalósulás érdekében aránylag sok változási lehetőséget biztosítanak a kereteken belül. Jelenleg leginkább azok a pályázatok számíthatnak sikerre, amelyek terméket, anyag, kézzelfogható produktumot hoznak létre és illeszkednek a kormány által prioritásként kezelt S3-hoz, azaz a Nemzeti Intelligens Szakosodási stratégiához. Kapodisztriász Balázs, a TNDR Service pályázatíró cég ügyvezetője azt vallja, nincs olyan vállalkozás, amelyikkel ne lenne érdemes leülni pályázatokról beszélni, azonban a siker a jó ötlet mellett a tudatos tervezésen múlhat.

“Az a tapasztalatom, hogy a kis- és középvállalkozások nem nagyon terveznek három évre előre, inkább csak a jelenre fókuszálnak, amihez hozzájárulhat, hogy a piac, a szabályozás és a makrogazdasági tényezők is nagyon gyakran változnak. Egy pályázatnál azonban muszáj minimum hároméves távlatokban gondolkodni, hiszen átlagosan 1 év mire eredményt hirdetnek egy pályázat kapcsán, amit az 1-2 éves megvalósítási szakasz követ. Ha elmarad a tudatos tervezés, könnyen likviditási problémák léphetnek fel.”

A kutatás-fejlesztési pályázatoknál az idő a legnagyobb versenytárs, hiszen sok projektnél   Magyarországon a 2014-2020 közötti Európai Uniós források elosztását kormányrendelet szabályozza, ami arról nyilatkozik, hogy rövid időn belül minden pályázat kapcsán eredményt hirdetnek. A gyakorlatban azonban ez az időszak fél és egy év között mozog, sőt, bizonyos konstrukció esetén ez akár sokkal hosszabb is lehet. És bár a pályázatokban kiemelik, hogy a projekteket saját felelősségre el lehet kezdeni a benyújtást követően, azonban kevés vállalkozás tudja az indulást saját erőből megfinanszírozni, és azt a kockázatot vállalni, hogy ha mégsem nyeri el a kért összeget, önerőből kifizeti a teljes projektet.  A nyílászárók fejlesztésével és értékesítésével foglalkozó 23 főt foglalkoztató vállalkozás, a KAV Hungária jelenleg egy kísérleti fejlesztés megvalósításán dolgozik, amelyre 2016 februárjában nyújtottak be pályázatot, de csak 2017 decemberében született meg a döntés.

“A kutatás-fejlesztés legfontosabb eleme, hogy értékesíthető terméket állítsunk elő. Legyen az egy szoftver, vagy a mi esetünkben egy nyílászáró vagy homlokzatépítő elem. Az idő az egyik legfontosabb tényező, hiszen ha nem elsőként jelenek meg az új termékkel, akkor nem lesz akkora a versenyelőnye és hírértéke a piacon, nem tőlünk vásárolnak. Nálunk közel két év telt el a beadási határidőtől a döntésig. Ez már majdnem generációváltás egy termékkör esetében. Így teljesen újra kellett terveznünk mindent. De azt gondolom, a cégünk hosszútávú fejlődésének útja kizárólag az innováció és a kutatás-fejlesztés lehet.”

– emelte ki Lovász Károly, a cég ügyvezetője.

A kutatás-fejlesztésben gondolkodó kis- és középvállalkozásoknak legközelebb szeptemberben indul kutatás-fejlesztési pályázat. A GINOP tervezet szerint minimum 350 millió, maximum 2 milliárd forint támogatást igényelhetnek a konzorciumban induló vállalatok, nonprofit társaságok, költségvetési szervek és felsőoktatási intézmények. A pályázatban alapkutatást, alkalmazott ipari kutatást és kísérleti fejlesztést is támogatnak.

További E-gazdaság

Technokrata a Face-en

Tesztek