Connect with us

technokrata

Még mindig félünk a robotizációtól, pedig egyáltalán nem kellene!

105038519-sequence-00_00_22_03-still002-1910x1000

Tudomány

Még mindig félünk a robotizációtól, pedig egyáltalán nem kellene!

Még mindig félünk a robotizációtól, pedig egyáltalán nem kellene!

A technológia kihívásokra csak folyamatos innováció, új megoldások és eljárások, és eddig nem létező termékek és szolgáltatások kialakítása lehet a válasz – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az Infoparlament konferenciáján.

Előadásában a globális megatrendek (urbanizáció, közlekedési és mobilitási kihívások, emberiség növekedésével természetesen együtt járó energiaforrás-csökkenés, valamint a munkaerőpiacot átrendező mesterséges intelligencia és a digitális megoldások) hatásait összegezve elmondta, hogy az átalakuló helyzetre csak megváltozott gondolkodásmóddal lehet hatékony és eredményes válaszokat adni.

 

A miniszter beszédében arra is kitért, hogy a jövőkutatók szerint a jelenlegi munkahelyek mintegy 38-45 százaléka már a közeljövőben is digitalizálható vagy robotizálható lesz, ami alól csak azok a szakmák (tanárok vagy ápolók) „mentesülnek”, ahol elengedhetetlen az ember és ember közti kapcsolat. Ezzel a folyamattal természetesen az is együtt jár, hogy a munkavállalóknak új típusú képességekkel és készséggel is kell majd rendelkeznünk, – amelyek közül talán az egyik legfontosabb, éppen az ember és ember (vagy ember és gép) közötti együttműködés képessége lesz majd.

A munkaerőpiaci változások kapcsán a tárcavezető ugyanakkor arra is rámutatott, hogy ezen a téren megoszlik a jövőkutatók véleménye. Vannak, akik úgy vélik, a jövőben kevesebb emberi munkaerőre lesz szükség, míg mások ettől kevésbé tartanak, és azt mondják, hogy annak köszönhetően, hogy a gépek egy sor olyan feladatot át tudnak venni, amelyek „rutinszerűek” vagy az emberek által kevésbé elvégezhetőek, számos olyan új lehetőség alakul ki, amelyeken a mainál sokkal jobban kibontakozhat az emberi kreativitás. Ez pedig azt is jelenti, hogy nem csak hogy kevesebb, hanem inkább több humánerőforrásra is lesz szükség számtalan vállalat életében.

A 8. Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járta körbe – hiszen a mobilitás a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„A XX. században főként csak a társadalmi mobilitásról hallhattunk, mint lehetőségről a társadalmi helyzet megváltoztatására, vagy a közlekedésről, mint az emberek és áruk helyváltoztatásáról. A munkaerő mobilitása azonban ennél sokrétűbb, ideértve az országrészek közötti mobilitást, a rugalmas munkaviszonyt, a mobil irodát, és a távmunkát. Az agyak mobilitása pedig új dimenziókat nyitott a tudás áramlásában, átadásában”

– vallja Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke.

Ennek megfelelően az idei Infoparlamenten önálló szekcióba került a közlekedési mobilitás, mivel e területen radikális változások történnek. Az elektromos és önvezető autók megtörték a belső égésű gépjárművek egyeduralmát, sőt, óriási a verseny a piac újraosztásában is. Egy ilyen diszruptív technológia azonban számtalan új kérdést is felvet:

  • Milyen lesz a töltőhálózat, az elszámolás, és milyen változásokat okoz ez a többi közlekedési eszköznél?
  • A távolsági mobilitás mellett a városi és az elővárosi mobilitás is erőteljesen formálódik. Vajon visszaszorul-e a gépjármű tulajdonlás, milyen lesz a jövő áruszállítása és hogyan illeszkedik mindehhez a XXI. századi városszerkezet?
  • Kérdés az is, hogy a mobilitási szokások változása miként befolyásolja a jelenlegi intenzív közterület, vagyis az úthasználatot?
  • Proaktív vagy követő közlekedésfejlesztés az üdvözlendő megoldás?
  • A rendezvény előadói arra is válaszokat kerestek, hogy milyen veszélyeket jelentenek információbiztonsági szempontból a mobilitás emberi lehetőségeinek rohamszerű fejlődése vagy, hogy védetté-e lehet tenni az önvezető autókat a hackertámadásokkal szemben?

További Tudomány

Technokrata a Face-en

Tesztek