Teszt: Sony Cyber-shot DSC-QX100 – A zsebfotós

Az okostelefonok ma már az életünk részét képezik, így sokan nem hordanak maguknál fényképezőt, pusztán a készülékükre hagyatkoznak. Kétségtelen, hogy néhány modell esetén ez elfogadható, ám a legtöbb készülék nem készít olyan képet, mely legalább megközelítené egy kompakt fényképező minőségét. A Sony viszont egy olyan eszközt dolgozott ki, amivel nyugodtan otthon hagyhatjuk a fényképezőt ám a fotók minőségét sem éri majd csorba.

Csomagolás

Egy stílusosan kör alakú dobozban érkezett a – ki nem találják – kör formájú fényképező. A Sony által csak objektívbe épített fényképezőgépként aposztrofált eszköz nem a tartozékaival kívánja eladni magát, a gondos csomagolás ugyanis a használati útmutatón, a microUSB kábelen kívül mást nem rejt magában.

Külső

Aki már látott objektívet annak túl sok újdonságot nem tartogat a forma, hacsak nem tekintünk el attól a ténytől, hogy erre a kütyüre bizony gombok és csatlakozók is kerültek.

Bal oldalon találjuk az exponáló- és a zoom gombokat, illetve egy zeiss felirattal tarkított fedél alatt helyezték el a microuSB konnektort és az M2 és microSD kártyák nyílását is. Felül az optikai képstabilizátorra és a Sony fényképezőire a Cyber-Shot modellekre való utaló feliratokat találunk illetve a bekapcsológomb és az NFC jelzése is ide került.

Jobb oldalon már csak az akkumulátor töltöttségét jelző kijelzőt és a Sony feliratot találjuk, alulra a Wifi és az Exmor R szenzor logója kapott helyet. Egy apró csúszka eltolásával vehetjük le a hátoldalon található tartót, ez kapcsolódik össze a készülékekkel, így levétel esetén csak egy sima, kézben tartható objektívet kapunk.

Levételére ugyanakkor mégis szükség lehet, a Sony ugyanis kínál különleges tokokat az Xperia modellekhez melyek hátoldalára egy egyszerű pattintással felszerelhető az eszköz, illetve itt találjuk az akkumulátort is, hiba esetén tehát itt kell kicserélni.

Működés

Mivel kijelzőt nem találunk az eszközön, magától értetődő, hogy szükségünk van egy mobiltelefonra. Első lépésként érdemes bekapcsolnunk a QX100-ast, majd a telefonunkkal Wifi kapcsolaton keresztül összepárosítani. Sajnálatos módon iPhone-nál nem elérhető az NFC, márpedig ez nagyban megkönnyítené a csatlakoztatást, nekem ugyanis minden egyes indítás után a Wifi menüjéből ki kellett választanom a kamerát.

Ezután a PlayMemories Mobile applikációt kell telepíteni, ez a japán vállalat szoftvere és egyetlen funkciója, hogy a különböző Sony eszközök képét tudja megjeleníteni. Indulás után egy szabványos fényképezőre hasonlító kereső jelenik meg, van exponáló gomb, állíthatjuk az üzemmódokat is illetve kiválaszthatjuk, hogy filmet vagy fényképet szeretnénk-e készíteni.

Ha a fotók mellett döntünk akkor a teljesen intelligens automatikus, kiváló automatikus, automatikus program illetve rekesznyílás vezérelt felvételre is lehetőség van. Míg az első kettőnél teljesen automatikusan történik a kép elkészítése, addig a szintén automatikus névvel illetett programnál már a fénymérés is beállítható.

A manuális fókuszt kedvelőknek a beállítások menüpontban érdemes keresgélni, ezt az üzemmódot kiválasztva az objektív körül végigfutó tárcsa segítségével tudjuk megtalálni a helyes beállítást. Szintén itt kell keresnünk a fehéregyensúlyt is, a főképernyőn ezt nem babrálhatjuk. Ha videót kívánunk elkészíteni, a beállítások eltűnnek, az eszköz folyamatos fókusz üzemmódban működik FullHD felbontásban. A kép reccenés mentes, a beépített sztereó mikrofonoknak hála pedig a hanggal sincs igazán probléma.

Nyilván nem éri el egy profi kamera szintjét de egy kompakt kamera felvételeihez szokott fülnek megfelel. Az aprócska NP-BP névre keresztelt akkumulátor körülbelül 200 kép illetve 2 órányi videó készítését teszi lehetővé, azután töltőért kívánkozik.

Képminőség

Egy fényképezőnél kevés fontosabb dolog van az elkészült képek minőségénél. A Sony ezért egy F1.8-as blendeátmérővel rendelkező Carl Zeiss Vario-Sonnar T* objektívet, optikai képstabilizátort,egy, az átlagos fényképezőénél négyszer nagyobb, 20,2 megapixeles, 1.0 típusú Exmor R CMOS-érzékelőt, BIONZ képfeldolgozó processzort és 3,6*-os optikai zoomot helyezett el a készülékben.

Már a száraz adatok sem épp rosszak, az elkészült képek minősége pedig erre is rátesz egy lapáttal. A kép minden esetben kristálytiszta, a fókusz pillanatok alatt megtörténik, az eredmény messze felülmúlja egy átlagos kompakt készülék minőségét.

Az optikai képstabilizátor is dicséretet érdemel, az elmúlt napok hidege miatt ugyanis előfordult, hogy már félig-meddig remegő kézzel álltam neki fotózni, az eredményeken pedig ez egyáltalán nem látszott.

Az éjszakai mód káprázatosra sikerült, egy kisebb vakut simán überel a QX100, hiába mentem be teljesen sötét szobába, valamennyi fényt mindig összeszedett a kamera, így nyugodtan elmondható, hogy bár elsőre kifejezetten furcsálltam, vakura nem lesz szüksége egy átlagfelhasználónak.

 Ítélet

Első hallásra sokkolóan hangzik, hogy 130 ezer forintot kérnek el a modellért, ám ha hozzátesszük, hogy az alapját adó, Wifi és NFC funkciókat nélkülöző RX100-as kamera hivatalos helyeken 190 ezer forintért vásárolható meg, már mindjárt más a leányzó fekvése. A 60 ezer forinttal olcsóbb árért egy különlegességet kapunk, mely sokak érdeklődését felkeltheti, akik nem kívánnak több eszközt maguknál hordozni, elvárják viszont, hogy minden helyzetben a lehető legjobb képeket készíthessék el. Ha megvan a megfelelő pénzmennyiség, érdemes ellátogatni a Sony szalonjaiba és kipróbálni a QX100-ast, garantálhatom, hogy le lesz nyűgözve.