Connect with us

technokrata

Teszt: Huawei Ascend P1 – A kínai felemelkedés

Super-AMOLED-screen1

Mobil tesztek

Teszt: Huawei Ascend P1 – A kínai felemelkedés

Na kérem, így kell telefont csinálni. Mert ami jó, az jó. És az Ascend P1 idén az egyik legjobb. De csak amíg nem mentjük le a fotókat a számítógépre.

Manapság kétfajta főemlős van az okostelefonok piacán. Az Alma Sapiens és Galaxis Erectus. Mindkettőnek megvan a maga sajátossága, mindkét márka csábít, de mi van, ha nem a természet ihletésére vágyunk, de nem is szeretnénk olyan  hipszterek lenni, akik évente cserélik a készüléküket, mert mindig jön egy újabb, jobb, gyorsabb (tisztelet a kivételnek, akik úgy gondolják, hogy amíg jó valami, nem cserélik le állandóan).

Egyik barátom kézbevétel után (“almaphone”-ja van) annyit jegyzett meg, hogy végre egy androidos készülék, mely olyan lett, amilyennek lennie kell. Gyors, elegáns, nem akad. Nekem némileg több időm volt használni és meg kell vallanom, hogy “must have” kategóriába tartozik a készülék.

A kis fehér dobozka

Az Ascend P1 nem bír hivalkodó csomagolással. Elegáns fehér, csillogó ezüstfelirattal az oldalán, elején a termékfotó. Ha leemeljük a fedelet, rögtön alatta látható a méretes telefon, amelyet kézbe véve egy kellemes tapintású készüléknek titulálnék. Maga a doboz kísértetiesen hasonlít az iPhone-éra, kívül-belül. El is mondom miért.

A kézikönyve ugyanolyan tartóban van, mint az Apple kézikönyvecskéje, mindössze az a pöcök hiányzik róla, amivel a SIM kártyatartót ki lehet pöccenteni a helyéről.

A töltőkábele ugyanolyan szürkésfehér, csak a vége nem dokkolóba való, hanem microUSB-be. A headset dettó, bár kicsit olcsónak hat (inkább fülberakós, nem dugós), míg a töltőfeje szinte ugyanolyan, mint az iPhone-é.

Ezeket szemügyre véve elmondhatjuk, hogy egyáltalán nem passzolnak a fehér kiegészítők az éj fekete telefonhoz, de ez csupán ízlés dolga. Amit javasolok, az egy jobb headset megvétele, készülékszínben. Ezek után inkább koncentráljunk a készülékre.

A hardver

A Huawei Xperia Ascend P1 (nem is értem, miért nem ilyen készüléket gyárt a Sony) méretéhez képest nagyon vékony és nagyon könnyű készülék. Mindössze 7.7 mm keskeny és 110 gramm. Az idén januárban bemutatott készülék már egy ideje jelen van a piacon, mégis azt kell mondanom, hogy az év vége felé is kiemelkedik a legtöbb új készüléktől.

A kijelzője 4.3 hüvelykes, vagyis majdnem 11 centiméter átmérőjű. A készülék a legutolsó csavarig kiváló alkatrészekből lett megalkotva, vagyis ne valami olcsó kínai TFT-t várjunk kijelzőnek, hanem tökéletes színhelyességgel megáldott Super AMOLED LCD panelt, melynek felbontása 540×960 pixel, körülbelül 256 ppi-s. A kijelző nehezen karcolódik, lévén hogy a Corning Gorilla Glass védi a kisebb fizikai behatásoktól.

Az Ascend P1-en Android 4.0 Ice Cream Sandwich fut, ami nem a legfrissebb, viszont a gyártó úgy döntött, hogy megtartja a készüléken az érintőgombokat a kijelző alján, így nem vesz el a felületből egy jókora alsó sávot. Akkumulátora rejtett, nem férünk hozzá, egyébként 1670 mAh-es, egy napot simán elbír (A készülék uszkve két napja van bekapcsolva és egyelőre még köszöni, de jól van). Mivel zárt kerete van, ezért a mini-SIM kártyát a készülék tetején tudjuk behelyezni, amit egy műanyagfedél rejt.

Ami sajnálatos viszont, hogy szintén felül kapott helyet a microUSB nyílás is, vagyis nem épp a legelőnyösebb töltés közben telefonálni. Ugyanitt található meg egyébként a 3.5-ös jack kimenet is. A készülék bal oldalán találhatóak a hangerő szabályozó gombok, melyek egyben fotózáskor vagy filmezéskor a zoomolásban nyújthatnak nagy segítséget.

Jobb oldalt a bekapcsoló gomb és egy microSD kártyaolvasó kapott helyet, amin keresztül ki tudjuk bővíteni a 4 GB-os tárhelyünket egy maximum 32 GB-os kártyával.

Ha az előlapot nézzük, akkor majdnem egészben üveg fedi, a tetején megtalálhatóak az érzékelők és a másodlagos kamera, ami 1.3 megapixeles. A hátlapja finoman gumírozott, nehezen csúszik ki, alul egy kis csíkban látható a nagyon erőske hangszórója, középen felül pedig a 8 megapixeles kamera Dual-LED villanóval.

Ha képzeletben lefeszegetjük a hátlapot és darabokra szedjük, mint az iFixit csapata az iEszközöket, akkor találnánk egy TI-OMAP 4460-as chipsetre épülő kétmagos, 1.5 GHz-es Cortex A9-es processzort, egy PowerVR SGX540-es GPU-t, egy A-GPS chipet, 802.11 b/g/n-es WiFi lapkát, HSDPA modemet (21 mbps) és 1 GB RAM-ot. Ezek összességében egy piszokgyors telefont adtak a világnak, mely elegáns, formailag az LG L-szériájára hajazik, mégis annál sokkal izgalmasabb vonalakkal.

Amúgy a szokásos, a jobb androidos készülékekre jellemző felszereltséggel bír, így van benne FM rádió, használhatjuk WiFi Hotspotként, 3.0-ás Bluetooth-ja van és ismeri az MHL-t is, vagyis USB-n keresztül a monitorra küldhetjük a képernyő tartalmát.

Kapcsoljuk be!

Ha szorult helyzetben kell hidegindítást végeznünk, akkor jó hír, hogy 32 másodperc alatt kezdőképernyőn vagyunk. A rossz hír az, hogy le is bukunk, mert zenével indul, mint a Windows XP. Hacsak nem választjuk ki a menüben a gyorsbootolást, ekkor ugyanis mindössze 7 másodperc alatt feláll a rendszer és még az idegesítő üdvözlőzene is kimarad.

A kijelzője gyönyörű, teljesen magával ragadó és lezárt állapotban is hozzájutunk néhány alapinformációhoz, mint hogy mennyi az idő. Belépéskor alapesetben az ujjunkkal kiválaszthatjuk, hogy mit is szeretnénk elindítani. Négy különböző irányba is húzhatjuk. Ha lefelé tesszük ezt, akkor a fényképezőgépet csalhatjuk elő, ha balra, akkor közvetlenül az üzeneteinkhez jutunk el (SMS), ha felfele, akkor egyből telefonálhatunk, ha jobbra, akkor pedig a főképernyőre jutunk. Menjünk is sorjában!

A fényképezője nagyon egyszerű, könnyen használható. A 8 megapixel már bőven elég ahhoz, hogy minőségi képeket készítsünk vele, mégis a végeredmény olyan csalókának tűnik (a színek mosottak, pocsék az egész). Mindez addig nem derül ki, amíg nem másoljuk számítógépre, ugyanis a kijelzőn gyönyörűnek látszanak a képek.

Videóban azonban nem olyan rossz, ugyanis 1080p-s filmeket készíthetünk vele, amiket utólag egy egyszerű kezelőfelületen meg is szerkeszthetünk.

Mint már írtam, a hangerő szabályozógombjaival zoomolhatunk ki-be, az elsütő gomb azonban a kijelzőn található. Alapesetben kevés beállítási lehetőség van a főképernyőn, kiválaszthatjuk, hogy videózni vagy fotózni akarunk e, használjunk-e vakut vagy sem (esetleg automata módban) illetve kiválaszthatjuk azt is, hogy melyik kamerát akarjuk használni: az elsődlegest vagy a másodlagos.

Egy kis nyílra kattintva azonban bővebb menü jön elő: itt egyrészt beállíthatjuk a képméretet, a minőséget, hogy legyen-e időzítő, milyen értéket használjon ISO-nak (100-800-ig) vagy hogy milyen legyen a fehéregyensúlya. Lejjebb lépve azonban olyan finomságokat találunk, mint a vörös szem csökkentése, vagy autófókusz, az arcfelismerés vagy a GPS címkézés. Igen, a fotókat képes geotagelni, vagyis ellátja GPS koordinátákkal is.

A kamerájával készíthetünk HDR fotókat is, vicces képeket is (halszem, puffadt arc vagy az általam csak “Dr. Agy”-nak nevezett képeket is. Mindezek mellett előre beállított szűrők is a rendelkezésünkre állnak, ahol különböző színtartományokat engedhetünk rá a fotónkra, mint a szépia, a negatív vagy a Miami-feelingű narancssárga.

Filmkészítéskor fullHD-tól MMS méretig (176×144) állíthatjuk a felbontást, amúgy egész jó fényérzékenységgel van megáldva az objektív. Ami külön tetszett, hogy tapizással állíthatjuk a fókuszpontot és hogy a fotó elkészítése előtt egy gyors villanással “felméri” a terepet és élességet állít. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindig tökéletes lesz a kép, de jobb eséllyel indulhatunk neki, mint hogy ha nincs benne ilyen feature.

A virtuális billentyűzetével azonban még mindig nem vagyok megelégedve. Állított helyzetben használhatatlan, fektetve már jobban, de nem vagyok tőle elájulva. Magyarra állítva, ha sokáig nyomjuk az “A”-t, akkor feljön egy kis buborék, amire külön rá kell bökni, hogy az “Á” betű kell. Ez iOS-en valahogy jobban néz ki és gördülékenyebben is megy. A telefon része nem nagy truváj, úgyhogy lépjünk be a menübe.

A belső mag
A főablak, már csak a Super AMOLED kijelző miatt is, gyönyörű. Ha a felső sávon tartjuk az ujjunkat, akkor egy infóablakot tudunk az egész elé húzni, amely amellett, hogy személyre szabható, különböző funkciókat kapcsolhatunk ki és be. Jelen esetben a WiFi-t, a Bluetoothot, a GPS-t, a mobilnetet és az automata elforgatást. A főlapon egy időjárás jelentő widget is megtalálható, mely olyan szép, mint amilyen a HTC kezelőfelülete esetén már láthattunk. Maga az UI (User Interface) 3D-s, na nem a telefon, hanem az ablakok, vagyis olyan, mintha egy nagy hengert forgatnánk, amiből kitüremkednek az ikonok (nem összekeverni a 3D telefonokkal!). Ez bármikor kikapcsolható, ha a beállításokhoz tartozó érintőgombot nyomjuk meg (ez a baloldali).

A Huawei sokat tett bele szoftverileg is a készülékbe, majdnem azt is mondanám, hogy bőségesen elláttak minket applikációkkal. A Huawei All Backup egy biztonsági mentéseket menedzselő alkalmazás. Bármikor készíthetünk egy friss lenyomatot a készülékről, amit szintén bármikor elő is hozhatunk. Időzítést is adhatunk neki, nagyon hasznos applikáció. Van külön Fájlkezelője, a név pedig kötelez: szétszórt fájljainkat, legyen az film, zene, applikáció, itt könnyedén böngészhető és kezelhető. A Facebook alapból fent van a gépen, így első bekapcsoláskor azonnal posztolhatjuk a jobbnál jobb képeinket a netre, de ugyanígy megtalálhatjuk az összes Google appot is és a Twittert is.

A készülék Dual-LED vakuja nem csak filmezéskor vagy fotózáskor lehet hasznos, hanem használhatjuk zseblámpaként is, három különböző fényerőséggel, ha elindítjuk a Vaku alkalmazást. A Film Stúdióval a rögzített felvételeinket szerkesztgethetjük egy icipicit, több videót helyezhetünk egymás mögé, zenét rakhatunk alájuk, aranyos, de semmi komoly. Nem úgy a Biztonsági szolgálat nevű applikáció, mellyel titkosíthatjuk fájljainkat, elmenthetjük jelszavainkat, melyet egy jelszóval tudunk védeni. Létrehozhatunk adatvédelmi központot és blokkolhatjuk a naplóinkat is, de ami a legfontosabb, azt a végére hagytam: létrehozhatunk Black- és White Listet is, vagyis beállíthatjuk, hogy kik tudjanak minket elérni és kik azok, akikre nem vagyunk kíváncsiak. Minden üzletember álma lehet egy ilyen készülék.

Hogy egy kis kikapcsolódásunk is legyen, így a Huawei előre feltelepítette a Riptide GP nevű, motorcsónakverseny-szerű játékát, ahol a telefon döntésével, forgatásával irányítjuk a karakterünket (csónakunkat), igen látványos grafikával.

Ha a menüből kicsit még visszatérünk a főablakba, akkor még egy kicsit körbeforgatva találhatunk naptárat, médialejátszót, fénykép nézegetőt. Utóbbi elég csinosra sikeredett, gyorsan végigtekerhetjük az egész albumot bármiféle külső nézegető elindítása nélkül.

Kína felemelkedik
Ez a távol-keleti ország mindig meg fogja osztani a világot. Van, aki szerint kiváló termékek hazája ez, de van, aki csak a másolást és a lopást látja benne. Mindkét félnek van egy kicsi igaza és pont ezért lesz meg ez a kettőség mindig is. Az Ascend angolul a felemelkedést jelenti és ez a telefon tényleg nomen es omen, új szintre emelte a kínai okostelefonok világát és egyúttal új irányba is lökte azt. Kár, hogy sz*r pocsék a fényképezője.



Szólj hozzá!

További Mobil tesztek

Huawei Ascend P1

  Megjelenés éve: 2012
  Pro:  
  - elegáns
  - gyors
  - szép kijelző
  - 1080p-s videórögzítés
  - 7 másodperces bootolás
  - hangos
  - bőséges extra szoftver
 
  Kontra:  
  - drága
  - pocsék fényképezőgép
 
  Méretek:  
  • kijelző mérete: 4.3"
  • kijelző felbontása: 540x960"
  • kijelző típusa: Super AMOLED"
  • eszköz mérete: 127.4 x 64.8 x 7.7 mm
  • tömeg: 110 gramm
 
  Hardver:  
  • processzor: Dual-core 1.5 GHz Cortext-A9
  • memória: 1024 MB
  • háttértár: 4 GB
  • bővíthetőség:  
  • kártya típusa: microSD
  • portok: jack, microUSB
 
  Multimédia:  
  • kamera felbontás: 8 megapixel
  • video chat:  
  • video felbontás: 1080p
  • FM rádió:  
  • 3D:  
 
  Hálózati adatok:  
  • mobil: GSM 850 / 900 / 1800 / 1900 HSDPA 850 / 900 / 1700 / 1900 / 2100
  • WiFi: 802.11 b/g/n, Wi-Fi hotspot, DLNA
  • Bluetooth: 3.0, A2DP, HS
  • GPS: Assisted GPS
  • NFC:  
 
  Szoftverek:  
  • op. rendszer: Android 4.0 Ice Cream Sandwich
  • spec. szoftverek: Biztonsági Mentések, Alkalmazás Telepítő, DLNA, Fájlkezelő, Vaku,Film Stúdió, Polaris Office, Riptide GP, Biztonsági szolgálat, Hang-tárcsázó
 
  Akkumulátor:  
  • gyári adatok: 1670 mAH
  • tapasztalat: egy nap
 

ÖSSZEHASONLÍTÁS

Technokrata a Face-en

Tesztek