Teszt: Alcatel One Touch 292 és 308 – a minimum

Alcatel One Touch 308

Őszintén, nagyon nehéz komolyan venni egy 1,5 collos (3,8 cm) képátlójú készüléket 2012-ben, az okostelefonok világában. Főleg, ha 52 MHz-es (!) processzor dolgozik benne.
Igaz, hogy kis méretű és gyenge, 128×128 pixeles kijelzőt kapott, igaz, hogy ilyet a Nokia 8 éve használt utoljára (pl. 6230), de mégis van valami gyermeki aranyosság, ártatlanság a készülékben.

Egyszerű, olcsó, egybe gumiborítású a billentyűzet, ez minden gyártónál a legalját jelenti, azonban a messziről látható olcsóság ellenére mégis határozott és jó nyomáspontú mindegyik gomb. Különösebb érdekesség (az árához képest) a 3,5 mm-es audio-kimenet, mely ebben a kategóriában egyáltalán nem megszokott.

Szintén nem megszokott, hogy ilyen olcsó készülékben legyen kamera. Ami igaz, hogy csak VGA (és annál alacsonyabb) felbontású képeket képes csinálni, de mégis van és valamennyivel több a semminél.

Amin viszont már én is mosolyogtam, az a LED-fény, ami egyrészt zseblámpát hivatott helyettesíteni, másrészt fotózásnál a gyér megvilágítást igyekszik kompenzálni.
De nincs mese, ezek egyike sincsen más gyártó ennyire fapados modelljén, még mutatóban sem! Más kérdés, hogy mennyire használhatóak a dolgok rajta. Ami biztos, fényképet csinál, el is menti a max. 2 GB-os microSD-kártyára (ami viszont már nem fért bele az árba, külön kell beszerezni).

Használhatjuk viszont zenehallgatásra is a készüléket, a hangminősége természetesen közelébe nem ér egy komoly készüléknek, na de tudjuk, kis pénz, kis foci.

A gyártó felvértezte még a kis készüléket RDS-képes FM-rádió képességekkel is, igaz, fejhallgató kell hozzá, az FM-antenna nincs beépítve. Hangszórónak a felül látható, amúgy telefonáláshoz is használt hangszórót használja, érthető, tiszta a hangja. Természetesen, ha akarjuk, akkor csak a fülesben szól a rádió, a körülöttünk tartózkodókat nem zavarjuk vele.
Maga a telefon része a lehető legalapabb dolgokat tudja mindössze,  két normás (900 és 1800 MHz-en tud üzemelni) hívást, SMS-t kezelni, de képes MMS-t is írni (állítólag fogadni is, bevallom, nem próbáltam), GPRS is van benne. Sőt, meglepő módon a csúcskészülékeket megszégyenítő magyar nyelvű T9 szótár (ők máshogyan, eZI-nek nevezik) működik benne!! Próbából beírtam pár nehezebb magyar szót, felismerte és sorolta a ragozott alakjaikat is kapásból.
Az egész készülék 69 gramm mindössze, hihetetlen könnyű kis valami, az 500 mAh-s akksija  megdöbbentő készenléti időt képes biztosítani. Nálam úgy 2 napig volt, ennyi idő alatt nem tudtam félig sem lemeríteni. Pedig igyekeztem.
Akinek tényleg csak telefonálni kell, másod- (harmad-) telefonnak, nincs semmi másra szükség, mint a hosszú készenléti időre és az érthető hangminőségre, annak megfelelő megoldás, szinte ingyen. Bár – nem hiszem, hogy egyedül maradok ezzel a véleményemmel – 2 év hűséget azért nem írnék alá egy ilyen készülékért.

Alcatel One Touch 292

Ez a modell – annak ellenére hogy szebb és talán trendibb kinézetű – még lentebb van a ranglétrán, gyári függetlenül már csak 7e Ft körül van az ára. A tudása – még az előző One Touch 308-hoz képest nézve is – sokkal kisebb, nincs benne sem kamera, sem LED-lámpa, sőt (és ez az igazán fájó pont) még 3,5 mm-es audio-kimenet sem található, a headsetet a microUSB csatlakozóba kell dugni, ezáltal a töltést el is felejthetjük zenehallgatás közben. Ez akkor is rossz dolog, ha 5 percenként gondolunk a készülék minimális árára.
Ami kellemes, hogy picivel nagyobb (1,8 collos) a kijelzőátló valamint a felbontás is előnyére változott, 128 x 160 pixeles lett, az egész készülék tömege viszont 67 grammra csökkent.
A készülék szép, női kézben simán el tudom elegánsnak képzelni, nem is törekszik okosabbnak látszani, mint amilyen. Amit írtam az előző készülékre, az érvényes erre is, hihetetlenül jó az üzenetkezelése, szerintem könnyebb vele szöveget írni, mint nagyon sok más, 12billentyűs készülékkel.
Multimédiában sajnos arcpirítóan szegényes, bár a rádió állítólag ugyanazt tudja, mint a másik tesztelt modellben (kipróbálni microUSB-s headset hiányában nem tudtam), a microSD kártya foglalata sem fért már bele a költségvetésbe.

Az előző modellel megegyező az akkumulátor típusa, annál viszont picit nagyobb órajelű – 78 MHz-es – a processzor, ennek és a nagyobb méretű/felbontású kijelzőnek köszönhetően a fogyasztása is nagyobb, de azért 3 napot biztonsággal el fog menni.

A készülék ajánlható kis igényű és kis pénzű fiataloknak, olyan hölgyeknek, akiket nem érdekel a mobiltelefóniában rejlő óriási lehetőségek tárháza, akiknek a mobiltelefon egyet jelent, a beszélgetést a vonal túlsó oldalán lévő személlyel.

Összefoglalva

Mindkét készülék rettenetesen alap tudású, hightech fan-ként nehezen tudom elképzelni, hogy van kereslet 2012-ben ilyen, 8-10 évvel ezelőtti tudású készülékekre, de ez, a piackutatás már legyen az Alcatel gondja.
Amit alkottak az a maga nemében jó, használhatósága semmivel nem rosszabb, mint a nagy márkáknak.