Connect with us

technokrata

Teszt: Nokia Asha 203 – Mentél volna inkább moziba

asha 203

Mobil tesztek

Teszt: Nokia Asha 203 – Mentél volna inkább moziba

Egy minden értelemben “érdekes” telefonnal találkoztam, ami nem lett a szívem csücske. Elmagyarázom, miért.

A doboz tartalma

A frissen vásárolt telefonunk csomagolását feltépve, megtaláljuk a Nokia ASHA 203-as telefonunkat, illetve, ha mélyebbre túrunk a dobozban, akkor találunk még egy 1020 mAh-ás akkumulátort és egy sztereo headset-et is. És most jön a dobpergés, „jól bevált csapaton ne változtass” alapon (főleg, ha jól bevált volna) az elmaradhatatlan „tűs” töltő.

Viszont nagy előnye a C2-02-vel szemben, hogy microUSB-n keresztül is lehet már tölteni, – nem tudom minek örülök alap dolgoknak –viszont ilyen kábel nem tartozik a szetthez. Ez a kis pakk nagyjából 75 EUR-ba kerül, ami mai (2012.05.14.) árfolyamon számolva kb. 22000 HUF,de ezért az összegért nem csak azt kapjuk, ami a dobozban van, hanem egy 60 napos akció keretén belül még egy 40 EA játékból álló csomagot is.

Menü:

 

Igényel egyfajta gondolatmenetet, hogy mindent megtalálj a telefonon. Nagyon ráálltak a social-re, mikor bekapcsolod a telefont és túl jutsz a pin megadásán és beállítod a dátumot, egyből ott virít a jelentkezz be Facebook-ra. Igazándiból mire másra használná az ember a telefont, mint telefonálásra, sms-re , fényképezésre, zenehallgatásra és netezésre. Hát igen, netezésre. Sajnos ebbe az alsó kategóriás telefonba már nem fért bele a wifi, ami nekem nagy szívfájdalmam, mert rohanó világunkban egyre több helyen tudunk vezeték nélkül csatlakozni a hálóra, de nem ezzel a készülékkel.240×320 pixeles kijelző egész jól teljesít, de maga a menürendszer elég csúnyácska, látszik, hogy milyen piacra szánták a telefont.

Kezelés:

A telefonban úgynevezett „Touch and Type” módszerrel tudunk közlekedni, ami elvileg hatékony, de baromira zavaró. Ez körülbelül olyan, mint ha a benzines autók után átálltunk volna az elektromos autókra és pár évvel az átállás után piacra dobnék egy hibridet. Biztos vagyok benne, hogy a gombos telefonokon szocializálódott felhasználóknak egy kényelmes átállást biztosít egy köztes lépcsőfok közbeiktatása a simogatós telefonokig, de a már évek óta piacon lévő érintőképernyős telefonokhoz képest ez a technológia számomra visszalépésként értelmezendő. A billentyűzet rendben van, de az érintőképernyős funkcióban a görgetés elég gyengére sikeredett. Lassan reagál, lehúzod az ujjad és van egy pillanat, amikor a szoftver felismeri, hogy a kijelzőttapizod és csak utána mozdul meg a képernyő, ez nem sok idő, de pont annyi, hogy zavaró legyen.

Multimédia:
Gyárilag 16 MB memóriával adják a telefont, mely bővíthető, T-Flash ésmicroSD kártyával. Mindenképpen szükséges bővíteni, ha nem szeretnénk, hogy az első nap beteljen az a picurka memória. A telefon maximum hangerőn már recsegő dobozhangot produkál, de ezt lehet menteni a headset rádugásával, hozzáteszem ettől sem fogsz halláskárosodást szenvedni, ami persze nem feltétlenül baj.

Sajnos a 2 megapixeles kamera, amit a telefonba raktak még külső térben is elég zajos képeket készít,szóval különleges alkalmak megörökítéséhez nem ajánlom. Viszont tökéletes, hogy fesztiválokra magunkkal vigyük és ész nélkül fotózzunk és töltsük fel a netre a minőség igénye nélkül.
Mozgó célpontokkal kapcsolatban megint csak nem túl rózsás a helyzet. Próbáltam autókat fotózni, amik kb 50 km/h sebességgel közlekednek. Egy pillanatig elhittem, amikor elcsattant a kép, hogy sikerült középre komponálnom a pillanatot, de a képfeldolgozásnál van egy pattanás és az addig a kijelző közepén elhelyezkedő jármű fele kikerül a kijelzőről. Szóval viszonylag gyorsan mozgó objektumok fotózására sem ajánlom (vagy az eggyel előbbi pillanatnál kell lenyomni a gombot).

Maradt a belső tér, némi makróval kombinálva, hát… (erre sem ajánlom)

Anyaghasználat:

Itt lehetett spórolni. Olcsó műanyagból készült. Valami miatt viszont a fröccsöntött műanyagból billentyűzetbe beleszerettem. Ezt nem tudom nektek megmagyarázni, lehet, hogy ez valami perverzió, de nekem olyannyira tetszett, hogy gond nélkül tudnám mellőzni a simogatós funkciót.

Szumma:

Látszik , hogy dizájnerrel nem akarták külön terhelni az amúgy is szűkös költségvetést (amikor megláttam ezt a telefont egyből a 3500-ásra asszociáltam). Maga a telefon lassú, nehézkes a kezelhetősége, furcsa a menürendszere, halk a hangszórója, viszont baromi jó a billentyűzete.

 

 

 



Szólj hozzá!

További Mobil tesztek

Nokia Asha 203

  Megjelenés éve: 2012
  Pro:  
  - kiváló billentyűzet
 
  Kontra:  
  - halk
  - igazából csak telefonálásra jó
  - pocsék menürendszer
  - lassú
  - nu dizájn
  - olcsó műanyag
 
  Méretek:  
  • kijelző mérete: 2.4"
  • kijelző felbontása: 240x320"
  • kijelző típusa: TFT"
  • eszköz mérete: 114.8 x 49.8 x 13.9 mm
  • tömeg: 90 gramm
 
  Hardver:  
  • processzor:
  • memória: 0 MB
  • háttértár: 0 GB
  • bővíthetőség:  
  • kártya típusa: microSD
  • portok: jack out, microUSB
 
  Multimédia:  
  • kamera felbontás: 2 MP
  • video chat:  
  • FM rádió:  
  • 3D:  
 
  Hálózati adatok:  
  • mobil: GSM 900 / 1800 - RM-833 , GSM 850 / 1900 - RM-832
  • WiFi:
  • Bluetooth:
  • GPS: v2.1 A2DP, EDR
  • NFC:  
 
  Szoftverek:  
  • op. rendszer:
  • spec. szoftverek:
 
  Akkumulátor:  
  • gyári adatok: 1020 mAh 650 óra
  • tapasztalat: 4 nap
 

Technokrata a Face-en

Tesztek