Teszt: Nokia 500 – Nem csalás, nem ámítás!

Az 500-as típusjelzésű Nokia készülék nem új találmány, 2011. őszén jelent meg, eredetileg Symbian Anna rendszerrel. Hardveresen nem egy hatalmas durranás, a Symbian Anna pedig bár fontos mérföldkő, de szintén nem egy „hűha” operációs rendszer, ráadásul általános jelenség volt, hogy a Nokia 500 bele-belefeledkezett Anna futtatásába, így néha másodpercekig nem reagált semmire. Nem volt tehát egy igazán meggyőző jelenség, még akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy eredetileg is a viszonylag olcsó készülékek között rajtolt, és ár-érték arány aspektusban már akkor sem volt rossz. A kötelező körök után a teszt végére kiderül, hogyan változott a Nokia 500 miután összejött Belle-lel.

Mi van a dobozban?

A szokásos dolgokat számba véve: töltő és headset mellett kapunk egy USB kábelt is, memóriakártyát viszont nem, így első körben be kell érnünk a telefonba gyárilag pakolt 2G tárhellyel. Kapunk viszont manapság egyáltalán nem szokásos dolgokat is, méghozzá két darab színes hátlapot, a nálunk járt fekete készülék fekete hátlapja mellé konkrét esetünkben egy korál piros és azúrkék darabot.

Kívülről

A Nokia 500 telefon mérete 111,3 x 53,8 x 14,1 mm, tömege pedig akkumulátorral együtt 93 gramm, mely paraméterekkel a kisebb méretű készülékek közé sorolható, azonban pont ez a méret, amit a mindennapokban legpraktikusabbnak találhatunk, ha a telefont elsődlegesen nem másoknak mutogatni, hanem valóban mindennapi használatra szeretnénk fogni. Ez az a méret, ami kényelmesen elfér a zsebben, és amit egy kézzel is hibátlanul tudunk kezelni, mert mindenféle egyensúly gyakorlatok, átfogások vagy bűvész trükkök nélkül is átérjük ujjunkkal a 16:9 arányú, 640×360 nHD felbontású, 3,2″ méretű érintőképernyőt. Ez egyébként a – vastagságot leszámítva – méret szempontjából ugyanaz a kompakt kategória, aminek oszlopos tagja a Nokia 700 vagy más gyártó kínálatából szemezgetve az Xperia Ray.

A jól eltalált méret mellett, érdemes feltétlenül szót ejteni a kényelmes egykezes használatot ugyancsak erőteljesen megtámogató hátlapról is, mely nem csak, hogy egy könnyed mozdulattal cserélhető mindenféle színes változatokra, hanem ideálisan ívelt formájában és anyagában  is az egyik legjobb egybefüggő műanyag, amivel mostanában találkoztam. Ez abban nyilvánul meg, hogy ropogás mentes, kellemes tapintású, egyáltalán nem csúszkál az ember kezében, a színe selymesen csillogó, az ujjlenyomatokat pedig nem gyűjti, tehát ha már műanyag, akkor a gyártóknak ezt a fajtát kellene mindig használni.

A hátlap egyébként valóban méretes egybefüggő alkatrész, arányaiban minimális rajta a vaku nélküli kamerának és egy külső hangszórónak kialakított hely. Tovább forgatva a Nokia 500-at, rendet találunk: egyik oldalra került az összes oldalsó gomb (hangerő szabályzók és képernyőzár), a tetejére pedig az összes csatlakozó (headset/fülhallgató, micro USB, tűs töltő), az előlapon a kijelző alatt pedig a híváskezelő és menü gombok foglalnak helyet.

Belülről

A Nokia 500-at az immáron a február óta ingyenes frissítés keretében elérhető Symbian Belle rendszerrel teszteltük, melyről már számos alkalommal – tulajdonképpen ahányszor csak szóba került, pl. Nokia 701, Nokia 700 – megállapítottuk, hogy nagyon szimpatikus rendszer, ha a Nokia előbb kipréseli magából, akkor nem biztos, hogy itt tartana, ahol most, mármint Android rendszerek szorongatásában, és WP7 platformra kényszerülve.

Belle megjelenése elegáns és praktikus, a Symbian tekintetében újdonságnak számító legördíthető felső állapotsor remek dolog, a menürendszer logikus, a felület könnyen kezelhető és könnyen testre szabható. A rendszerről tehát ezúttal sem tudunk semmi rosszat mondani, még ha a valószínűleg Nokia 701 és Nokia 700-hoz képest gyengébb hardver miatt némi megkötést is kapott a Nokia 500. A készülék processzora 1 GHz, ami teljesen rendben van, szépen teszi a dolgát, gyorsan végzi a műveleteket, futtatja a programokat, sőt a Symbian Anna alatt tapasztalt megakadások sem keserítik már a használatot. Emellett tehát mondjuk elhanyagolható a dolog, hogy a Nokia 700 és 701-be szerelt 512M memória helyett az 500 mindössze 256M felett rendelkezik, ami okozhatta, hogy a két testvér maximálisan beállítható 6 kezdőképernyőjéből az 500-asnak már csak maximum négy engedélyezett, valamint grafikus gyorsító hardver hiányában az 500-asban kikapcsoltak néhány animációt (pl. kezdőképernyő váltáskor az átúszó háttereket), de valószínűleg ezek a megkötések csak annak tűnnek fel, aki látta már nagytesókat, egy jó értelemben vett “tudatlan” Nokia 500 felhasználó meg csak annyit tapasztal, hogy a telefonja gyors, és ez rendben is van így.

Használat

Programok közül  természetesen kapunk böngészőt, e-mail klienst, naptárat,  multimédia lejátszót (kép, videó, zene), FM rádiót,  fénykép és videó szerkesztőt, számológépet, szótárat,hangrögzítőt, Nokia navigációs szoftvert, zip fájl kezelést, valamint az előretelepített  alkalmazások közül többek között Youtube, F-Secure, Shazam, World Traveler, Angry Birds alkalmazásokat. Ami nem véletlenül maradt ki a listából, az az Office alkalmazás csomag, mert az nem jár, ha mindenáron dolgozni szeretnénk a Nokia 500-on, ehhez a programcsomagot magunknak kell beszereznünk, amit viszont könnyedén megtehetünk a Nokia Áruház segítségével, ahol szokás szerint egyszerűen válogathatunk, hogy milyen fizetős vagy ingyenes alkalmazással szeretnénk bővíteni a készülék felhasználási körét.

Az Office kimaradásán túl másra nem igazán panaszkodhatunk. A beépített naptár továbbra is profi, a multimédia lejátszó rendben van, amivel kapcsolatban kiemelendő, hogy a zenék kihangosítva is szépen szólnak, az e-mail kliens nagyon egyszerűen konfigurálható és jól használható, valamint a böngésző sem rossz, bár én igazából Opera Mobile hívő vagyok, ami természetesen a Nokia 500-ra is elérhető és tökéletes internetes barangolás biztosít az egyébként wifi b/g vagy maximum 14,4 Mbps HSDPA hálózati kapcsolatra képes telefonon.

A programok közül még kiemelendő lehet, és a beépített GPS felhasználási területet nagyban bővíti a Nokia által továbbra is teljesen ingyenes biztosított navigációs szoftver és rendszeres térkép frissítés, ami eme készülék esetében is remekül üzemel.

További érdekesség lehet a Nokia saját fejlesztésű közösségi alkalmazása, mely az átlag igényeket például a Facebook esetében gond nélkül kielégíti: elérjük a szolgáltatásokat, a főképernyőhöz hozzáadhatjuk widget-ként, hogy folyamatosan szemmel tarthassuk a közösségi hálót, ezen felül pedig Facebook ismerőseinket a telefonkönyv bejegyzéseinkkel automatikusan párosítja, és letölti a kapcsolatok közé profil képüket, valamint direkt linket ad profil oldalukra.

A Nokia 500 természetesen kamerát is kapott, mely maximum 5 megapixeles állóképek és 640×480 15 képkocka/másodperc videó készítésére alkalmas. Mivel sem vakut, sem dedikált gombot nem kapott a kamera, így nem árul zsákbamacskát, ne legyenek komoly elvárásaink, de végszükség esetén még jól jöhet.

Ilyen videót készít:

És ilyen képeket:

Összegzés

A Nokia 500 egy sallangmentes, de mégis funkcióban gazdag kis készülék, és itt elsősorban a méretére utalok, mely a mindennapi használatban hibátlanul funkcionál. A készülékből pont az maradt ki, ami a többségnél valószínűleg amúgy is a “minden csoda három napig tart” kategória, hiszen általában nem játszunk állandóan 3D játékokat a telefonon, viszont szeretjük, ha az ergonómiailag kellemes,  alapfunkciói mellett pedig  van a zsebünkben egy jó naptár, egy zenelejátszó, egy navigációs rendszer, egy e-mail kliens, fel tudunk vele nézni az internetre, és bár korlátozott esztétikai minőségben,de fényképezhetünk is vele.

Tulajdonképpen az az érzésem, hogy a Nokia 500 bár már hónapok óta kapható és köztünk van, mégis csak most készült el, hogy megkapta a Belle frissítést, ráadásul az eltelt időszak alatt az ára is szépen lecsökkent, ma már 40.000 forint alatt könnyedén beszerezhető újan és kártyafüggetlenül. Ha most hirtelen abba a helyzetbe kerülnék, hogy gyorsan telefont kellene vennem, ami ne legyen túl drága, de hosszabb távon ki tudjon szolgálni, valószínűleg egy Nokia 500-at vennék magamnak is.