Connect with us

technokrata

A fő motivációnk az, hogy továbbfejlődjünk – Katona Gergely, Femtonics Kft.

peldakepkatonagergely

Portré

A fő motivációnk az, hogy továbbfejlődjünk – Katona Gergely, Femtonics Kft.

Mikroszkópjaikat a világ legjobb tudósai használják, cégük folyamatosan bővül, Katona Gergely azonban továbbra sem akar lemondani arról, hogy vevői bármikor kapcsolatba léphessenek vele. Büszke rá, hogy a tudományból keres pénzt, a sikert azonban nem ebben méri, hanem a kutatási eredményekbe.

Nagy elhatározás kell ahhoz, hogy valaki fizikus legyen?

Mindig biztos voltam a pályaválasztásomban, a gimnáziumban is fizikaversenyeket nyertem. Innen egyenes út vezetett az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, ahol biofizika szakirányon diplomáztam. Már az egyetem alatt elkezdtem a szakmai pályafutásomat a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében, Prof. Vizi E. Szilveszter irányítása alatt. Itt találkoztam Rózsa Balázzsal, aki PhD hallgató volt, és arra fente a fogát, hogy egyszer majd 3D mikroszkópokat építünk. Ez tulajdonképpen tíz év múlva sikerült is.

Miért pont a mikroszkópokkal kezdtetek el dolgozni?

A két-foton mikroszkópia az egyik legjobb technológia arra, hogy az élő idegszövet munkáját vizsgáljuk. Kutatóként minket is nagyon érdekel, hogyan működik az agy. Ha az eszközeink segítségével megértünk egy olyan betegséget, mint az Alzheimer-kór, vagy a depresszió, az milliók életét tudja közvetlenül befolyásolni. A két-foton mikroszkópok piaca növekszik, rendkívül sokan érdeklődnek iránta, így ezeknek a gyártása lett a cég fő tevékenysége.

Kutatóként hogyan jut valakinek eszébe a cégalapítás?

A Femtonics Kft.-t tulajdonképpen azért csináltuk, hogy tudjunk pályázatokat írni. Az csak utána derült ki, hogy a mikroszkópbiznisz nemcsak pályázásra jó, hanem arra is, hogy pénzt keressünk, a pályázatokhoz megteremtsük az önrészt, vevőket, elismerést és nemzetközi együttműködést találjunk.

Bele lehet ebbe tanulni?

Bele kellett. Nem nagyon voltunk elhalmozva felesleges milliárdokkal, a cég sem úgy épült fel, hogy rögtön az elején felvettünk egy profi irányítót. Szép lassan elkezdtünk mindent megszervezni, kipróbáltuk, működtettük, ha pedig rájöttünk, hogy valami rossz, újrakezdtük. Balázzsal eleve felosztottuk magunk között a feladatokat, ő csinálta a mikroszkópok optikáját és a mechanikáját, én pedig az elektronikáját. Később ez a cégben is folytatódott, ő viszi a tudományt, én inkább a fejlesztést. Persze ezzel rám szakadt az adminisztráció is, de ha már fizikus az ember, akkor értsen mindenhez, például a könyveléshez.

A kutatók folyamatos versenyfutásban vannak az eredményekért, ezért nekik versenyautók kellenek. Mi versenyautókat építünk, ezeknek pedig a legjobbaknak kell lennie, hiszen senki nem akar egy másodosztályú géppel elindulni.

Meg tudtátok győzni a vállalkozás fontosságáról az intézeti munkatársakat?

Az induláskor még az volt a hozzáállás, hogy a kutatók ne dugják ki a fejüket a tudomány elefántcsonttornyából. Később ez nyugati sémákra átalakult, és mi már ennek a gondolatnak a szellemében születtünk. Az intézetvezetésnek persze mindez kicsit idegen volt, meg kellett harcolnunk az eszméinkért, de az eredmények meggyőzték őket.

Nem félsz attól, hogy éppen a kutatástól veszik el az időtaz ügyvezetői feladatok?

Ez sajnos nem félelem, hanem tény, de próbálunk ellene hatni. Most az a legnagyobb kihívás, hogy a saját lábára állítsuk a céget, és igyekszünk úgy alakítani a bővítést, hogy nekünk megmaradjon az eredeti tudásunk. Az elején persze nem volt könnyű másokra bízni a feladatokat, de haladnunk kellett a korral.

katona_gergely

Nehéz kettéválasztani a tudományt és a cég tevékenységét?

Épp ellenkezőleg, hiszen a vállalkozásunknak az az éltető ereje, hogy ápoljuk a szinergiát a kettő között. Tudományos berendezéseket adunk el kutatóknak, egy általuk létrehozott mű pedig a cégnek is reklám, amit nemzetközi zsűri ellenőriz. Ráadásul a tudomány segítségével tudunk élvonalbeli eszközöket gyártani. Mindemellett támogatjuk is, hiszen a mi eszközeink működnek a többi közt a kutatóintézetben is.

A mikroszkópia területén több nemzetközi nagyvállalat is jelen van. Velük hogyan tudtok versenyezni?

Aránytalan lenne versenynek hívni, mert mi sokkal közelebbről látjuk a fejlesztést, nekik cserébe viszont nagyobb a nevük, több a tőkéjük és az erőforrásuk is. A mi előnyünk, hogy egyedi igényeket is figyelembe tudunk venni, és közvetlenek vagyunk. Ha egy kutató felhív, hogy nem látja a festéket, akkor elmondom neki, hogy azért, mert rosszat választott. Ők ugyanis folyamatos versenyfutásban vannak az eredményekért, ezért nekik versenyautók kellenek. Mi versenyautókat építünk, ezeknek pedig a legjobbaknak kell lennie, hiszen senki nem akar egy másodosztályú géppel elindulni.

Személyesen tartjátok a kapcsolatot a vevőkkel?

Legtöbbjükkel napi kapcsolatban vagyunk. Nagy cégeknél ez gyakorlatilag a lehetetlenséggel határos, mi viszont igyekszünk szakmailag és emberileg is hozzáállni a vevőkhöz, ami meg hálálja magát, hiszen kézről kézre járunk, mint a jó asztalos. A cég bővítésével most éppen az a legnagyobb kihívás, hogy megmaradjon ez a fajta rugalmasság.

Nem féltek attól, hogy túlnőttök a közvetlenségen?

Éppen emiatt kell átszervezni a céget. A közeljövő legnagyobb kihívása, hogy a garázscég méretből átlépjünk egy kis cég struktúrájába, de a rugalmasság megmaradjon. Tele vagyunk jó problémákkal, de ezek előre visznek.

Milyen az a jó probléma?

Amikor egy cég növekszik és sikereket ér el, az nagyon sok problémát hoz magával, az új alkalmazottak felvételétől a struktúra átalakításán keresztül az ügyviteli rendszer bevezetéséig. Ez azonban mind jó probléma, mert a sikerek miatt keletkeztek, és ha megoldjuk őket, még több sikerben lesz részünk.

A bevételt teljes egészében visszaforgatjátok a kutatásba. Ez egyfajta misszió?

Nem azért hoztuk létre a céget, hogy jachtokat vásároljunk belőle, nincs is rá szükség, hiszen ha ez ember kedvenc időtöltése, hogy tudományt csinál, úgysincs ideje jachtot vezetni. Persze fontos, hogy el tudjunk menni nyaralni, de a fő motivációnk az, hogy továbbfejlődjünk. A kutatás is ehhez segít hozzá.

Ekkora tudással soha nem gondolkoztál azon, hogy külföldön érvényesülj?

Magyarországon gyakori a pesszimista zsörtölődés, hogy bezzeg az Egyesült Államokban sokkal jobb, pedig ez nem így van. Amikor azt mondják, hogy valaki kiment Amerikába és két év alatt hazahozott egy tudományos cikket, csak azt felejtik el, hogy ott az ember az alvást leszámítva a laborban tölti az egész idejét, itthon viszont sörözgetni jár, családot alapít, más hasznos elfoglaltságai is vannak. A titok annyi, hogy előre kell nézni, az a mérce, hogy mi van feljebb, nem pedig az, hova lehet bukni. Mi itt egy ilyen műhelyt építettünk, és büszke vagyok rá, hogy ezt a tudományból sikerült létrehozni.

Interjú: Példakép Alapítvány

Kiemelt kép: Üzletrész



Szólj hozzá!

További Portré

Technokrata a Face-en

Tesztek