Connect with us

technokrata

Cséfalvay Zoltán: felpörgő magyar k+f költések

Portré

Cséfalvay Zoltán: felpörgő magyar k+f költések

Tavaly a magyar GDP 1,44 százalékát fordították kutatás-fejlesztésre, ami 2012-höz képest 15,5 százalékos növekedés. Összegszerűen ez több mint 420 milliárd forintot jelent – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közzétett előzetes adataiból. Cséfalvay Zoltán kommentálta a számokat, aki 2010 és 2014 júniusa között a k+f területért is felelős államtitkár volt és sokat tett a mutató javításáért.

A vállalkozások k+f ráfordításai 2013-ban 22,2 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, de az államháztartási szektorban is 19,1 százalékos volt a növekedés – közölte a KSH. A felsőoktatási kutatóhelyeken viszont az elmúlt évinél is erősebben, 9,7 százalékkal csökkentek a K+F kiadások – jegyzi meg az elemzés.

Cséfalvay Zoltán, aki a területért felelős államtitkárkánt dolgozott az előző kormányban, kiemelte: sok évtizedes rekordot ért el ez a fontos adat, mert 1990 óta soha nem volt ilyen magas a GDP arányos k+f ráfordítás, ráadásul az akkori számítási módszertan még egy más rendszerben, állami vállalatokkal, hatalmas állami kutatóintézetekkel és ki tudja milyen metodikával volt mérve.

csefalvay

„A GDP arányos k+f ráfordítások mutatója terén a rendszerváltás óta jellemzően 0,9-1 százalék körüli adat volt általános, a 2000-es évtizedben mindig 1,00 körüli vagy alatti volt az adat” – húzta alá a néhány hete távozott államtitkár. A Nemzeti Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Stratégiát a kormány ugyan csak 2013-ban fogadta el, de az adatok már 2010-2011-ben is javulást mutattak: 1,17 majd 1,21; 2012-ben pedig már 1,29 százalékos volt ez az arány. Tavaly pedig (az előzetes adatok szerint) úgy nőtt 1,44 százalékra ez a kulcsfontosságú mutató, hogy közben maga a GDP értéke is növekedett.

Innovációs politika

Cséfalvay Zoltán szerint korábban sok szkeptikus hang volt a téren, hogy a fenti cél, miszerint az évtized végére az 1,8 százalékos arányt kell elérni reális-e. Ám a volt államtitkár szerint a 2013-as adat megmutatta, hogy helyesek voltak az innovációs politika erőfeszítései és beértek az államtitkársága alatt elindított változások. Annál is inkább mert a régiós versenytársak közül csak a csehek adatai magasabbak, a lengyel és a szlovák mutatók továbbra is egy százalék körüliek, azaz az újonnan csatlakozó országok közül is jó számokat értünk el.

Az adatok mögé nézve Cséfalvay kiemelte: több nagy céggel sikerült úgynevezett versenyképességi szerződéseket kötnie a kormányzatnak. Ez nem azonos az ismert együttműködési megállapodásokkal, itt pályazati rendszer működött és általában kutatóközpontok létrejöttéhez adott kedvezményeket, támogatásokat az állam, például a General Electric esetén. A GE ipari internet projektje mintegy 11 milliárd forintot tett ki, amelyhez az állam 6 milliárd forintot adott, és ennek keretében a kutatási központot is támogatja. Ezt a kutatást a GE három központban végzi: Silicon Valley, Bangalore, és Budapest. (Kisebb nagyságrendben többek közt a Richter, az IBM és a Bosch is kapott állami segítséget k+f projektekhez a közelmúltban.)

Segített persze az uniós források intenzív, és 2013-re a 2007-13-as ciklus kifutása miatt is felerősödő felhasználása is (nem csak a kutatóhelyeken de a Jeremie tőkeprogramban és a startupok terén is). Emellett az is javította a mutatót, hogy Nemzetgazdasági Minisztériumban az EU által nem támogatható közép-magyarországi régióra koncentrálták a hazai állami forrásokat, ahol ilyen megkötések nincsenek. Emellett olyan kiemelt állami kutatási programok is futottak (és persze futnak ma is), mint például az agykutatási vagy bionikai projektek, valamint a CERN részecskegyorsítóhoz kapcsolódó, annak extrém számítási kapacitását segítő Wigner Adatközpont.

Előretörnek a vállalkozások

Visszatérve a KSH firss adataira: a kutatóhelyek száma országszerte 2,2 százalékkal bővült, a kutatással foglalkozók tényleges létszáma pedig 3,1 százalékkal lett magasabb. Így 3159 kutatóhelyen 58,2 ezren végeztek k+f tevékenységet tavaly Magyarországon.

A kutatás-fejlesztés terén a legnagyobb részt, 46,8 százalékban a piaci szférából származtak a befektetések. Cséfalvay Zoltán szerint különösen jó, hogy a vàllalati ráfordítàsok növekedtek, hiszen a hazai stratégiában is deklarált cél, hogy ipari termelési központ, és a jövőben innovációs központ is legyen Magyarország. A költségvetés részaránya ennek megfelelően tovább csökkent, bár a 2012-es kiadásoknál tavaly 12,4 százalékkal több k+f tevékenységet finanszírozott az állam. A legnagyobb ütemben, 24,3 százalékkal a külföldről származó források nőttek tavaly, ezzel a részesedésük is emelkedett – írja a KSH.

Uniós részről 2014-től 2020-ig két nagy forrás van: közvetlen Brüsszelből pályázhatók a VII. k+f keretprogram újragondolt verziója a Horizon 2020. Ennek keretében 77 milliárd eurónyi forrás érhető el k+f finanszírozásra, amelyből a magyar cél 300 millió euró lehívása. A másik fő forrás az a mintegy 800 milliárd forint, amely az uniótól jön, de a hazai intézményrendszer osztja el és kutatás-fejlesztésre fordítható 2020-ig. Ebből 521 milliárd nem visszatérítendő, míg 200 milliárd a visszatérítendő forrás.

Forrás: Insider



Szólj hozzá!

További Portré

Technokrata a Face-en

Tesztek