Connect with us

Hirdetés

technokrata

Cséfalvay Zoltán: felpörgő magyar k+f költések

Portré

Cséfalvay Zoltán: felpörgő magyar k+f költések

Tavaly a magyar GDP 1,44 százalékát fordították kutatás-fejlesztésre, ami 2012-höz képest 15,5 százalékos növekedés. Összegszerűen ez több mint 420 milliárd forintot jelent – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közzétett előzetes adataiból. Cséfalvay Zoltán kommentálta a számokat, aki 2010 és 2014 júniusa között a k+f területért is felelős államtitkár volt és sokat tett a mutató javításáért.

A vállalkozások k+f ráfordításai 2013-ban 22,2 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, de az államháztartási szektorban is 19,1 százalékos volt a növekedés – közölte a KSH. A felsőoktatási kutatóhelyeken viszont az elmúlt évinél is erősebben, 9,7 százalékkal csökkentek a K+F kiadások – jegyzi meg az elemzés.

Cséfalvay Zoltán, aki a területért felelős államtitkárkánt dolgozott az előző kormányban, kiemelte: sok évtizedes rekordot ért el ez a fontos adat, mert 1990 óta soha nem volt ilyen magas a GDP arányos k+f ráfordítás, ráadásul az akkori számítási módszertan még egy más rendszerben, állami vállalatokkal, hatalmas állami kutatóintézetekkel és ki tudja milyen metodikával volt mérve.

csefalvay

„A GDP arányos k+f ráfordítások mutatója terén a rendszerváltás óta jellemzően 0,9-1 százalék körüli adat volt általános, a 2000-es évtizedben mindig 1,00 körüli vagy alatti volt az adat” – húzta alá a néhány hete távozott államtitkár. A Nemzeti Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Stratégiát a kormány ugyan csak 2013-ban fogadta el, de az adatok már 2010-2011-ben is javulást mutattak: 1,17 majd 1,21; 2012-ben pedig már 1,29 százalékos volt ez az arány. Tavaly pedig (az előzetes adatok szerint) úgy nőtt 1,44 százalékra ez a kulcsfontosságú mutató, hogy közben maga a GDP értéke is növekedett.

Innovációs politika

Cséfalvay Zoltán szerint korábban sok szkeptikus hang volt a téren, hogy a fenti cél, miszerint az évtized végére az 1,8 százalékos arányt kell elérni reális-e. Ám a volt államtitkár szerint a 2013-as adat megmutatta, hogy helyesek voltak az innovációs politika erőfeszítései és beértek az államtitkársága alatt elindított változások. Annál is inkább mert a régiós versenytársak közül csak a csehek adatai magasabbak, a lengyel és a szlovák mutatók továbbra is egy százalék körüliek, azaz az újonnan csatlakozó országok közül is jó számokat értünk el.

Az adatok mögé nézve Cséfalvay kiemelte: több nagy céggel sikerült úgynevezett versenyképességi szerződéseket kötnie a kormányzatnak. Ez nem azonos az ismert együttműködési megállapodásokkal, itt pályazati rendszer működött és általában kutatóközpontok létrejöttéhez adott kedvezményeket, támogatásokat az állam, például a General Electric esetén. A GE ipari internet projektje mintegy 11 milliárd forintot tett ki, amelyhez az állam 6 milliárd forintot adott, és ennek keretében a kutatási központot is támogatja. Ezt a kutatást a GE három központban végzi: Silicon Valley, Bangalore, és Budapest. (Kisebb nagyságrendben többek közt a Richter, az IBM és a Bosch is kapott állami segítséget k+f projektekhez a közelmúltban.)

Segített persze az uniós források intenzív, és 2013-re a 2007-13-as ciklus kifutása miatt is felerősödő felhasználása is (nem csak a kutatóhelyeken de a Jeremie tőkeprogramban és a startupok terén is). Emellett az is javította a mutatót, hogy Nemzetgazdasági Minisztériumban az EU által nem támogatható közép-magyarországi régióra koncentrálták a hazai állami forrásokat, ahol ilyen megkötések nincsenek. Emellett olyan kiemelt állami kutatási programok is futottak (és persze futnak ma is), mint például az agykutatási vagy bionikai projektek, valamint a CERN részecskegyorsítóhoz kapcsolódó, annak extrém számítási kapacitását segítő Wigner Adatközpont.

Előretörnek a vállalkozások

Visszatérve a KSH firss adataira: a kutatóhelyek száma országszerte 2,2 százalékkal bővült, a kutatással foglalkozók tényleges létszáma pedig 3,1 százalékkal lett magasabb. Így 3159 kutatóhelyen 58,2 ezren végeztek k+f tevékenységet tavaly Magyarországon.

A kutatás-fejlesztés terén a legnagyobb részt, 46,8 százalékban a piaci szférából származtak a befektetések. Cséfalvay Zoltán szerint különösen jó, hogy a vàllalati ráfordítàsok növekedtek, hiszen a hazai stratégiában is deklarált cél, hogy ipari termelési központ, és a jövőben innovációs központ is legyen Magyarország. A költségvetés részaránya ennek megfelelően tovább csökkent, bár a 2012-es kiadásoknál tavaly 12,4 százalékkal több k+f tevékenységet finanszírozott az állam. A legnagyobb ütemben, 24,3 százalékkal a külföldről származó források nőttek tavaly, ezzel a részesedésük is emelkedett – írja a KSH.

Uniós részről 2014-től 2020-ig két nagy forrás van: közvetlen Brüsszelből pályázhatók a VII. k+f keretprogram újragondolt verziója a Horizon 2020. Ennek keretében 77 milliárd eurónyi forrás érhető el k+f finanszírozásra, amelyből a magyar cél 300 millió euró lehívása. A másik fő forrás az a mintegy 800 milliárd forint, amely az uniótól jön, de a hazai intézményrendszer osztja el és kutatás-fejlesztésre fordítható 2020-ig. Ebből 521 milliárd nem visszatérítendő, míg 200 milliárd a visszatérítendő forrás.

Forrás: Insider



Szólj hozzá!

További Portré

Hirdetés

Népszerű

Hirdetés

Technokrata a Facebookon

Hirdetés

IoT-Magazin.hu

Hirdetés

Kütyük

Smart home

Így képzelik el a magyarok az álomotthonukat

2024. március 20. szerda

Office

Foglalj helyet, hogy helyet foglalhass!

2024. március 13. szerda

Smart home

Okoskészülék vagy hagyományos háztartási gép?

2024. február 28. szerda
owlet care babafigyelő

Smart home

OWLET CARE a magyarországi piacon!

2024. február 26. hétfő
Hirdetés

Dotkom

Műszaki-Magazin.hu

Hirdetés