Connect with us

technokrata

Akkor és most: 20 éve Magyarországon a Sony

LifeStyle

Akkor és most: 20 éve Magyarországon a Sony

Minden egy rizsfőzővel kezdődött. „Létre akarjuk hozni az ideális gyárat, amely nagy hangsúlyt fektet a szabadság gondolatára, a nyitott gondolko dásmódra, és ahol a mérnökök őszinte motivációval fejleszthetik technológiai készségeiket a legmagasabb szintre?’ – Akió Morita és Masaru Ibuka – a Sony alapítói.

Egy májusi délutánon 1946 – ban, körülbelül húsz ember gyűlt össze egy kiégett áruház harmadik emeletén, hogy megalapítsanak egy új céget, a Tokiói Telekommunikációs Műszaki Vállalatot, amiből később a SONY Corporation kialakult. A cég alapítója Ibuka Maszaru volt, míg a cég kereskedelmének kiépítése Akió Moritára, a kiváló mérnökre hárult a későbbiek során. Az épület Tokió lebombázott központjában volt, és maga az épület, katonai célpontként volt nyil­vántartva, mivel alatta, egy vákuumcső gyár működött.

Első termékük egy egyszerű rizsfőző volt. Egy favödörbe tettek elek­tródákat, a nedves rizs zárta volna az áramkört, s ha minden kész, az áramkör automatikusan megszakad. Mivel nem tudtak egységes konzisztenciát elérni a rizsnél (hol szétfőtt, hol meg nyers maradt), feladták. Ez volt az első, és egyetlen termékük, ami nem hozott sikert.

A Sony meghatározta saját prioritásait, ez pedig az újabb elektronikai termékek előállítása volt. Masaro Ibuka konstatálta: a cég előrelépése a vállalat pozíciójának újragondolásával kezdődik, Eldöntötték, hogy nincs értelme versengeniük a már meglévő vállalatokkal. Olyan termékek gyártása lett a fő profiljuk, melyeket még senki nem gyártott. A Sony létezésének első pillanatától kezdve újító szellemű gazdaságpolitikát folytatott. Egyfajta “agytrösztként” működött, ontva magából az újításokat és a szabadalmakat.

A “Sony corporation” először gyártotta tömeges méretekben a miniatűr, tranzisztorokból álló rádióvevőket és televíziókat (a legelső ilyen televíziót a Sony fejlesztői hozták létre), házi videókat és a fülhallgatóval felszerelt hordozható magnókat.

A magnó – 1950

Megjelenik Japán első szalagos magnója, a G típus, melyre a Sony ebben az évben elkezdi felvenni a rendeléseket. Japán első szalagos magnója, a G típus, a Sony magnók történetének kezdetét jelentette.

Ez a gép 19cm-es másodpercenkénti sebességgel továbbítja a szalagot, egyedi kisméretű orsója miatt a magnóban legfeljebb 10 hüvelykes teker­cset lehetett használni. Ilyen magnókat rendelt a Legfelsőbb Bíróság és más kormányzati szervek is; ezzel a gép kiérdemelte a „G típusú” becenevet az angol government (kormányzat) szó után.

Soni-tape: Japán első mágnesszalagos felvevője. Ez a rendszer papíralapú szalagot használt.

A rádió – 1955

Megjelenik Japán első tranzisztoros rádiója, a TR-55. Japán első tranzisztoros rádiója saját fejlesztésű tranzisztorral működött. A TR-55 a későbbi hordozható rádiók előfutára volt. Ugyanebben az évben meg kezdődött a TR-55 zsebrádiók tömeges repülőgépes szállítmányozása.

Ekkor állították elő az első “zsebre vágható” tranzisz­toros rádiót. Nem mondták, hogy melyik zsebre gon­doltak, ezért kezdetben gondot jelentett, hogy egyedül az ing zsebbe nem fért bele. A problémát úgy oldották meg, hogy az ügynökeiknek valamivel nagyobb zsebű ingeket csináltattak.

A televízió – 1960

Megjelenik a világ első hordozható tv-je, a TV8-3Q1. A Sony a rádiótechnológia terén szerzett ta­pasztalatai alapján fejlesztette ki, egy olyan korban, amikor a tv-k leginkább a nappali bútorzat részének számítottak. Ez a

készülék megnyitotta az utat a televízió sze­mélyes használata előtt. Emellett, ez a modell 3 fajta áramellátással is kompatibi­lis volt. Ezen a modellen jelent meg először a középen elhelyezett Sony logó.

Megjelenik a „Trinitron’1 színes tv, a KV-1310. A Sony exkluzív, Trinitron színes tv kínálatának első darabja. Ez a tv, az akkor hagyományosnak számító árnyékmaszkos képcső technofógiával működő készülékekhez viszonyítva kétszer nagyobb fényerőre volt képes. A termék mérföldkőnek számított a Sony színes tv-k területén szerzett vezető pozíció­jának megalapozásában.

A videomagnó – 1975

Megjelenik az otthoni használatra szánt félhüvelykes „Betamax” kazettás videomagnó, az SL-6300. Ez az első bétakazettás (P) videomagnó, ismert nevén a„Bet- amax”. A készülék fél hüvelyk széles szalagot és egy kb. könyvméretű kazettát használt Széles körben reklámozták „időgépként” hiszen a felhasználója kényelmesen, a saját igényeire igazíthatta a tv-műsor kínálatot.

A gondolattal, már akkor kezdtek foglalkozni, amikor még a fekete fehér TV készülék volt a bomba üzlet A tévéállomások­nak készült, első Ampex videó egységek hatalmas nagyok voltak, szinte az egész szobát betöltötték. A SONY azonban olyat akart gyártani, amit az emberek a lakásukban is tudnak használni. Elkészítették a U-Matic névre keresztelt terméket, ami világszerte szabvány lett, és kiszorította a korábbi ter­mékeket a tévéstúdiókból. De Ibuka nem volt megelégedve, “ez a típus soha nem lesz családi készülék”, mondta. Elővett a zsebéből egy könyvet, és azt mondta, hogy ekkora kazettát akar, és legalább egy órás anyag férjen el a kazettán. Ezzel megindulta fejlesztés,ami a Betamax rendszert létrehozta.

A walkman – 1979

„Szeretek zenét hallgatni, de nem akarok másokat zavarni. Nem ülhetek egész sztereó készülékem mellett. Az én megoldásom az, hogy magammal viszem a zenét. De ez a jószág túlságosan nehéz.” – az első gondolatok a Walkman-ről, Akio Morita visszaemlékezése nyomán.

Az első walkmant Kihara Nobutosi, a Sony cég mérnöké építette íbuka Masarunak, a Sony egyik alapítójának ötlete nyomán. Kihara a Sony társalapítója, Masaru számára készítette el a terveket, mert Maszaru nemcsak munkamániás volt, hanem komplett zeneőrült is. Az operahallgatást gyakori tengerentúli útjai során sem akarta nélkülözni. Masarunak tetszett a “testre szerelhető hordozható zene” ötlete, a kivitelezéséhez adott volt a Sony technikai háttere, de elvárásai is voltak: legyen kiváló a hangminőség, hasonló az autókban használt sztereóhangzáshoz, az eszköz legyen hordozható, hogy tulajdonosa zenehallgatás közben gyalogolhasson, gördeszkázhasson vagy futhasson, és ne legyen nagyon törékeny.

A Sony mérnökei eleinte tiltakoztak. Vajon kinek kell egy olyan magnó, amely nem képes a hangrögzítésre, és a zenehallgatás élményéből mindenki mást kizár. Mégis Morita győzött, sőt a “Walkman” (magyar átültetésben “sétálómagnó”) nevet is sikerült elfogadtatnia.

Alig telt el két hónap és a Walkman sikere minden addigi várakozást felülmúlt, valóságos “kultúrikonná” vált, társadalmi jelenség lett belőle.

A CD-lejátszó – 1982

Megjelenik a világ első CD-játszója, a CDP-101, a világ első CD-játszója. A 12 cm-es CD megszületése – melyen a zenei jeleket digitálisan rögzítették – jelezte a Hi-Fi hangzás továbbfejlődését, ezzel új utat törve a digitális hangnak.

Az első digitális úton rögzített hanganyagot hor­dozó, úgynevezett lézerletapogatás elvén működő lemez piacra dobását a holland Philips és a japán Sony rendkívül éles versenye előzte meg. A tech­nológiát már a hetvenes években kifejlesztették, a vita a szabványosítás körül zajlott, ami szorosan kapcsolódott a lejátszók sorozatgyártásához és piacához.

A Sony már 1982 nyarára elkészült a termékkel, a Philiphs azonban még nem, így 1983 márciusáig Európában nem kezdték meg az árusítást.

1984 – Megjelenik a hordozható CD-játszó – későbbi nevén a Discman, A világ első hordozható CD-játszója. Nagyjából 4 CD tokkal megegyező méretű volt, és 590 g-ot nyomott Meglepően alacsony áron kínálták (ke­vesebb mint 50000 jenért), ezzel nagyban hozzájárult a CD elterjedéséhez.

A fényképezőgép – 1981

Az első digitális fényképezőgép a Sony Mavica. Az — igazsághoz hozzátartozik, hogy a Sony csak a prototípus bejelentésében volt világelső. Ez volt az első I kereskedelmi forgalomra szánt digitális fényképezőgép. I Azért csak „szánt” mivel a készülék valódi gyártását egy I jó darabig nem is tervezte elkezdeni a Sony. A következő időszakban mindig egy kicsit csiszoltabb modellel ™ állt elő, például a kezdeti prototípushoz képest maga­sabb felbontással. A gép valamikor lassan is forgalomba került, de jó részt megmaradt „prototípusnak”, kiállítások vitrinlakójának. Elterjedését a megjelenítő perifériák akkori szűkössége és a fényképezőgép borsos ára is gátolta. (forrás: Pixinfo)

1996 – Megjelenik a kereskedőknél a digitális „Cyber-shot” fényképezőgép, a DSC-F1. Az első „Cyber-shot” 180 fokban forgatható lencsével és vakuval felszerelt digitális fényképezőgép volt, amelyen a képeket a készülék hátulján elhelyezett 1,8 hüvelykes keresőképernyőn L lehet megtekinteni.

A Handycam – 1985

Megjelenik az első„Handycam”, a CCD-M8. ACCD-M8, az első „Handycam” videokamera. 1 kg-os súlyával a világ legkönnyebb és legkisebb kamerája volt, amely csak felvételre volt képes.

1989 – Megjelenik az útlevél méretű, kompakt és könnyű 8mm-es„Handycam” videokamera, a CCD-TR55. Ezt a 8 mm-es videokamerát már csak„Handycam”-nek szerették becézni. A pihekönnyű, 790g-os modell nagy vihart kavart világszerte az„útlevél méretű” szlogennel. Az összes akkori csúcstechnológiával rendelkezett, ez az eszköz lehetővé tette a videofanatikusok számára, hogy bármit felvehessenek útközben, egyszerűen és kényelmesen.

A Playstation – 1994

A PlayStation nagy szerepet játszott az ipar megerősödésében, amikor 20 évvel ezelőtt berobbant a piacra* A forradalmi újításokat tartalmazó első PlayStation játékkonzoloktól a Play- Station4-ig mindig volt valami, ami a szórakoztatást eggyel ma­gasabb szintre emelte*

Ez az integrált szórakozás első lépcsője – amikor a zenét és a videojátékokat egy helyen lehet kezelni – egyetlen rendszerrel, amelyet 2000-ben megjelent Playstation 2 váltott fel, amely a világon az első DVD lejátszással, USB csatlakozással, visszamenőleges játékkompatibilitással rendelkező készülék volt*

A PS2 az egyik legelterjedtebb videojáték konzollá nőtte ki magát, hiszen világszerte több mint 145 milliót adtak el belőle, és tulajdonosaik a mai napig aktívan játszanak A következő nagy mérföldkövet a Playstation 3 2007-es meg­jelenése jelentette. A világ legnagyobb teljesítményű rendsze­re sokféle új hardvert kapott, ezzel is színesítve a videojátékok előtt álló lehetőségeket*.

A PS3 olyan dolgokat biztosított, amit egyetlen rendszer sem korábban ¡beépített Blu-ray Disc lejátszó a HD minőség meg­jelenítésére, Remote Piay lehetőség a PSP segítségével, illetve a szabványosított Playstation NetWork platform, Majd 2013-bana legújabb generációs PlayStation4 a konzol-piacvezetőjévé emelte a Sony-t.

A számítógép – 1996

Megjelenik a „VAIO” személyi számítógépcsalád. A VAIO-t az Egyesült Államokban egy évvel hamarabb vezették be, mint Japánban. Windows 95 futott egy 200MHz-es Pentium processzoron. A különleges„VAIO Space”grafikus kezelőfelületet gyárilag előretelepítet­ték.

1997 – A következő év júliusában jelent meg az első Sony VAIO noteszgép, amellyel a Sony megmutatta a világnak, hogy miképp gyárt számítógépet egy koráb­ban csak szórakoztatóelektronikai cikkeket előállító vállalat.A VAIO (Videó Audio Integrated Operation) betűszóhoz, névhez a mai napig hű maradt a Sony, főleg azért, mert minden noteszgépe a multimédia területére, ezen belül a kép- és hanganyagok feldol­gozására koncentrált,természetesen modellenként az adott kor lehetőségeihez mérten.

Minőség, technológia és design napjainkban is – 2014



Szólj hozzá!

További LifeStyle

Technokrata a Face-en

Tesztek