Connect with us

technokrata

Hogyan fogjunk kalózrádiót?

radio_onair

Smart home

Hogyan fogjunk kalózrádiót?

Nyílt napot tartott kedden a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amelynek keretében bemutatták, hogyan mérik be a kalózrádiókat, hogyan tudják a távközlési piac zavartalan működését biztosítani.

A sajtótájékoztatón Tomka Péter mérésügyi igazgató elmondta, hogy a nyílt nap elsősorban azt szolgálja, hogy a lakosság megismerje az NMHH-ban folyó munkát, a hatóság “ritkán látott arcát”. Emlékeztetett: a szervezet feladata a távközlési piac zavartan működésének biztosítása, ezért egy úgynevezett “mérőszolgálati rendszert” üzemeltetnek. A távközlési piac mellett az NMHH feladata a piacra kerülő elektronikus berendezések ellenőrzése is, itt mérik például, hogy azok az egészségre ártalmasak-e.

A távközlési piacot 30 állandó állomáson keresztül figyeli a hatóság, ezeken folyamatosan “monitorozzák” a rádiós spektrumot, elhárítják az esetleges zavarokat, valamint ellenőrzik, a rádióadók betartják-e a hatóság előírásait. Tomka Péter kiemelte: a hatóság új kezdeményezése az úgynevezett “elektroszmog-figyelés”, ennek keretében az elektromágneses tér telítettségét vizsgálják, azt, hogy a mágneses kisugárzás ne haladja meg az egészségre ártalmas szintet.

Jánosik András, a monitoring központ vezetője a távközlési piac felügyeleti eszközparkjáról elmondta: jelenleg a világ egyik legmodernebb technikája áll a rendelkezésükre, a harminc távvezérelhető mérőállomással ellenőrizhetik a távközlést, figyelhetik az “engedély nélküli spektrumokat”. Példaként egy vidéki, kis hatókörzetű rádió esetét említette, amelyik folyamatosan, harmincszorosan túllépte a számára engedélyezett jelerősséget.

“Hosszú ideig figyeltük a központból, majd egy mobil egységet küldtünk a helyszínre ellenőrizni” – fogalmazott a vezető, megemlítve, amint a munkatársak a rádióhoz értek, ott visszatértek a számukra megengedett jelerősséghez. “A szándékos teljesítménymanipulálás szerencsére egyre ritkább, amióta a hatóság rendszeresen ellenőriz” – tette hozzá. Az MTI kérdésre Jánosik András arról is beszélt, hogy csak folyamatos szabálysértés esetén szabnak ki pénzbüntetést, súlyosabb esetben a működési engedély felfüggesztésére is sor kerülhet.

A sajtó képviselői megismerhették az úgynevezett “iránymérő autót” is, egy terepjárót, amelynek tetején hatalmas jelvevő készülék kapott helyet. Ezzel az eszközzel méteres pontossággal be tudják mérni az esetleges kalózrádiókat – magyarázta Monostory Péter, az autó vezetője. Mint fogalmazott, a kalózok először figyelmeztetésben részesülnek, de ha továbbra sem hagyják abba a tevékenységet, szabálysértési eljárás indulhat ellenük. Az MTI kérdésére elmondta: a kalózkodás mára kiment divatból, éves szinten 3-4 adót “fognak el”, többnyire a technika szerelmeseit, fiatalokat, akik a hagyományos híradástechnikai boltokban veszik az alkatrészeket. Monostory Péter egy körre elvitte az érdeklődőket, a próbaút során az újságírók megfigyelhették, hogy mérik be az illegális jeladót. A hatóság két ilyen “könnyen felismerhető” terepjáróval rendelkezik, ezenkívül több “rejtett” iránymérő autó áll szolgálatban.

Bemutattak olyan, hatalmas antennával felszerelt minibuszt is, amelyben szemléltették az analóg és a digitális jel vételi lehetőségeinek különbségét is. Míg előbbi a gyöngébb jelből is képes nézhető, bár szemcsés képminőségű adást összerakni, addig a digitális műsorszórás egy bizonyos térerőszint alatt egyáltalán nem működik. Igaz, addig a szintig viszont ugyanolyan tökéletes képminőséget produkál.

A NMHH laboratóriumában érzékeny műszerekkel mérik az elektronikus eszközök által okozott zavarokat, bemutatták például, hogyan rontja az tévéadás minőségét egy mikrohullámú sütő vagy milyen középhullámú “rádióműsort” sugároz egy kompakt fénycső. Előfordult olyan is, hogy az analóg telefon előfizetői folyamatosan az egyik egyházi tematikájú rádió adását hallották, olyan hangosan, hogy az olykor a beszéd érthetőségét is korlátozta, a problémát itt is az elektronikus berendezések okozták.

A laboratórium másik helyiségét hasonló technikával borították, mint amivel a Lopakodó vadászbombázókat rejtik el a radarok, rádiófrekvenciák elől. Hogy a költségeket csökkentsék, egy magyar feltaláló tudását vetették be, így a 300-400 millió forintra becsült burkolatot sikerült néhány millióból kihozniuk. A speciális falakra azért van szükség, mert itt mérik az úgynevezett elektroszmogot, az elektromos berendezések által kibocsátott elektromágneses sugárzást. Egri Tamás, a részleg vezetője elmondta: jelenleg húsz telepített mérőállomással figyelik az országban az elektroszmog mértékét, ezeknek helyét folyamatosan változtatják. Ezek az adatok, éppúgy mint sok más, a hatóság által begyűjtött információ megtalálhatók awww.nmhh.hu oldalon.

A sajtóbejárás végén Kolláth Gábor főigazgató-helyettes emlékeztetett: a hatóság minden érdeklődőnek lehetővé teszi, hogy megismerhesse a náluk zajló munkát. Mint fogalmazott: a céljuk, hogy megmutassák a lakosságnak az NMHH “emberközeli” arcát. Szerinte a náluk dolgozó szakemberek munkája nélkül a távközlési piac zavartalan működése kerülne veszélybe.



Szólj hozzá!

További Smart home

Technokrata a Face-en

Tesztek