Jövőnket veszélyezteti a nanotechnológia?

Amikor szóba kerül a nanotechnológia, a nanométernyi méretekben megmunkált anyagok előállítása, többségünk azonnal futurisztikus eszközöket vizionál. Ami rendben is van, hiszen olyan termékek kapcsán merül fel a technológia alkalmazása, mint az űrlift vagy a jövőbeli gépkocsik. Ugyanakkor a nanotech már ma is jelen van életünkben, van néhány olyan termék körülöttünk, amiről talán nem is gondolnánk, hogy ezzel a miniatűr méretekben zajló eljárással (is) készült.

Mint minden új fejlesztésnél, a hosszútávú kockázati tényezők vizsgálata sajnos nem kivitelezhető. A bevezetőben is említett azbeszt esetén például sokáig csodaszerről meséltek, az anyag számos pozitív tulajdonsága miatt. Az csak év(tized)ekkel később derült ki, hogy belélegezve súlyos egészségkárosító hatása van, drámai mértékben megnöveli a rákos megbetegedések kockázatát. Valami hasonlótól tartanak a nanotechnológiával előállított termékek kapcsán is az USA-ban. A National Research Council (NRC) szerint az észak-amerikai ország kormányzati szinten nem dolgozott ki alapos szabályokat az új technológiát alkalmazó termékekkel kapcsolatban. Márpedig a következő évtizedben minden bizonnyal élelmiszereinkben is megjelennek ezek a fejlesztések, és ha egészségkárosító hatással bírnak, akkor az a táplálkozás során fog csak igazán jelentkezni. Rengeteg ember számára azonban túl későn.

Az NRC megállapította, hogy sem pénzügyileg, sem kutatás, sem ellenőrzés szempontjából nem kap elég támogatást a nanotechnológia egészségre és környezetre vonatkozó veszélyeinek vizsgálata. Ugyan több kormányzati szerv is foglalkozik a kérdéssel, de a bizottság szerint nincsen egy globális, átfogó kutatási irány, aminek nyilvánossá tételével pedig könnyebbé válna a nanotechnológiás termékek társadalmi elfogadottsága.

Ha szenvtelenül nézzük a mai helyeztet, elmondhatjuk, hogy az emberre gyakorolt hatás máris nagy mintán vizsgálható: jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban nagyjából 20 ezer ember dolgozik nanotech anyagok előállításával, kutatásával. Ugyanakkor ezen tevékenységeknek nincsen világosan tisztázott felelőse, ha probléma lép fel, azért tulajdonképpen senki nem lesz hibáztatható. Ez pedig azzal jár, hogy a gyárak, laboratóriumok nem veszik elég komolyan a kockázatokat, olyan eljárásokat is alkalmaznak, melyek működése (az egészséget vagy környezetet károsító szempontból) még nem került teljes feltárásra.