Connect with us

technokrata

Katonai erőfeszítések a terminátorok ellen

Smart home

Katonai erőfeszítések a terminátorok ellen

Az amerikai hadsereg komolyan veszi a filmes fenyegetést.

2010-re az Egyesült Államok nagyjából 4 milliárd dollárt fog az úgynevezett autonóm (vagyis önmaguktól döntést hozni képes) rendszerek kutatására fordítani. A katonai kifejezés alatt olyan robotokat kell érteni, amelyek a harcoló egységeket segítik, akár fegyvertelenül (felderítés, szállítás, sebesültellátás), akár éles lőszerrel szerelten. Ám míg kezdetben az olyan alapvető feladatok, mint a mozgás, környezet érzékelése, energiaellátás, jelentették a legnagyobb kihívást a fejlesztésben, mára ezeken kezdenek túllépni a kutatók. Egy sokkal összetettebb problémát kell megoldaniuk, amit hollywoodi egyszerűséggel csak terminátor hatásnak nevezhetünk.

Az Arnold Schwarzenegger szereplésével létrejött trilógia valamelyik részét biztosan mindenki látta: a történet szerint a jövőből visszajövő gyilkológépek belül teljesen robotizáltak, kívülről pedig, ha álcázásra van szükségük, emberi külsőt kapnak (vagyis androidok). Feladatukat központilag határozzák meg: az amerikai hadsereg által létrehozott Skynet számítógépes rendszer éled öntudatára, és dönt az emberiség elpusztítása mellett. Az atomcsapások maroknyi túlélője felveszi a harcot a terminátorokkal szemben, melyek legyőzésének kulcsát a Skynet elpusztításában látják (a filmek készítésének időpontjaiban még nem volt ismert a P2P technológia).

Nos, habár a sci-fi történet jól hangzik, természetesen csak kitaláció. Ám a katonai robotok fejlődésével haladunk egy Skynet-irányította világ irányába, így a fejlesztésért felelős kutatók jelenleg azzal a kihívással néznek szembe, hogy miként lehet baráti egységekre veszélytelen droidokat létrehozni. Az amerikai hadsereg és haditengerészet egyaránt külföldi segítséget kért: saját embereik mellett brit tudósokat alkalmaznak a terület kutatására.

Létező modellek
Természetesen az elmúlt egy-két évben már megjelentek az autonóm rendszerek a hadviselésben, például Irakban és Afganisztánban is bevetett az amerikai hadsereg UAV-okat (Unmanned aerial vehicle) – a repülő eszközökkel légicsapásokat mértek katonai célpontokra. De példának fel lehet hozni az utak mentén aknákat, robbanó tölteteket kereső robotokat, melyek az emberi élet veszélyeztetése nélkül képesek ártalmatlanítani a halálos csapdákat.

A múlt hónapban megjelent a színen egy új egység, melyet a brit QinetiQ védelmi vállalat amerikai leánya hozott létre. A robot képes bármire tüzet nyitni, és ártalmatlanná tenni, köszönhetően nagy robbanóerejű gránátjainak és 7,62 milliméteres géppuskájának. Ez az eszköz azonban még nem autonóm működésű: távolról ember irányítja. Érzékelői, vezérlőkódja ugyanis még nem annyira fejlett, hogy képes legyen megkülönböztetni 100 százalékos biztonsággal a baráti és az ellenséges egységeket, illetve különbséget tenni az egyes célpontok „kezelése” között. Hiszen nem ugyanazt a taktikát kell választani egy fegyveres ember vagy páncélozott jármű esetében, mint a polgári lakossággal vagy a mentőkkel való találkozáskor.

Mi kell ahhoz, hogy harctéren bevethető, önműködő robotokat alkalmazhasson a hadsereg? A genfi egyezmény betartása, melyet komplex, előre kódolt szabályrendszer segítségével képes végrehajtani az automatizált gyilkolóegység. Ráadásul jóval olcsóbbá tehető ezeknek a robotoknak az üzemeltetése, ha nem kell hozzájuk kezelőszemélyzet. A Predatorok például hat ember összehangolt munkáját igénylik, miközben a célra repülnek és fegyveres erővel leküzdik azt. Ezt a hat embert ki kell képezni, folyamatosan szolgálatban tartani – több száz UAV esetén jelentős többletköltséget jelent.

Sosem fog működni?
Egyes vélemények szerint azonban a probléma megoldhatatlan. Noel Sharkey, a Sheffield Egyetem egyik számítástechnikával foglalkozó tudósa, aki a Robot Wars nevű tévés műsorból lehet ismerős az érdeklődők számára, úgy véli, hogy hibás működés esetén beláthatatlan következményekkel járhat az automatika harctéri alkalmazása. „A hideg kiráz a gondolattól. Évtizedek óta foglalkozom a mesterséges intelligencia kutatásával, és annak az ötletét, hogy egy robot hozzon döntést egy ember megöléséről, rémisztőnek tartom.”

Mindazonáltal azt azért jó lenne nem elfelejteni, hogy nem csak a robotok sérülhetnek meg – a harctéri stressz miatt az emberi katonák is hozhatnak téves döntéseket, aminek számos áldozata volt már a múltban…

Tovább
Kapcsolódó cikkek


Szólj hozzá!

További Smart home

Technokrata a Face-en

Tesztek