Connect with us

technokrata

Elmaradt a világvége

Smart home

Elmaradt a világvége

Tegnap mégsem semmisült meg a Föld. Gordon Freeman valóban létezik?!

Az elmúlt egy-két nap gyakorlatilag folyamatosan az LHC-ről (large hadron collider) szólt: a svájci-francia határon fekvő CERN részecskegyorsítóját ugyanis a tegnapi nap folyamán üzemelték be. Pontosabban az első tesztek már korábban lezajlottak, de szeptember 10-ére időzítették az első proton-ütköztetéseket.

Milyen célból hozták létre a szerkezetet? Az atommagot gyakorlatilag fénysebességre felgyorsító LHC egymásnak ütközteti a részecskéket. Ezeknek az ütközéseknek a során hatalmas energia szabadul fel – parányi méretekben nézve. A nagyon kis helyre koncentrálódó, helyileg óriásinak számító energia szétszakítja a protonokat, a tudósok szerint ezzel az ősrobbanáshoz hasonló állapotokat idézve elő. A jelenség vizsgálatával talán teljesebb képet kaphatunk az univerzum létrejöttéről, működéséről. Feltételezések szerint a részecskegyorsító segítségével végre „előkerülhet” a Higgs bozon.

Többen hangot adtak azon aggodalmuknak, hogy az extrém körülmények között fekete lyuk vagy lyukak keletkezhetnek az LHC-ben – még a tudósok egy része is tartott attól, hogy előre nem várt jelenség fog fellépni. Hiába igyekezett a CERN minden pánikkeltést eloszlatni azzal, hogy bizonygatta, nagyon csekély a valószínűsége egy fekete lyuk létrejöttének, és még ha bekövetkezik is, az akkor is annyira instabil lesz, hogy szinte azonnal elpárolog; az emberekben élt a kétely: vajon eltűnik-e Svájc (és aztán az egész Föld is) egy balul sikerült kísérlet eredményeképpen? Nos, a válasz: nem; legalábbis itt Budapesten még nem érzékelni a megnövekedett tömegvonzást 🙂

Vicces kedvű (és szemfüles!) tudósítók felfedezték: a helyszínen tartózkodott egy tudós, aki kísértetiesen hasonlít a Half-Life játékból megismert Gordon Freemanre. Freeman pedig többször is elszabadította már a poklot kitalált világában, más dimenzióból érkező lényeket szabadítva a Földre. Íme, a „bizonyíték”:

Ezt tudja
Az LHC a világ legnagyobb (mind méretben, mind energiafelhasználást tekintve) részecskegyorsítója. 27 kilométer hosszú és 3,8 méteres átmérőjű gyűrűje a földfelszín alatt 50-175 méter mélyen lapul. Franciaország és Svájc határát négy helyen is átlépi, de javarészt a csigaevők országának területén fekszik. Tulajdonképpen egy korábbi részecskegyorsító (Large Electron-Positron Collider) átalakításával jött létre; ennek alagútját még 1983 és 1988 között alakították ki.

Két, párhuzamos csövet tartalmaz, amelyben értelemszerűen egymással ellentétes irányba gyorsíthatók fel a részecskék – többnyire elektronjától megfosztott hidrogénatomok (vagyis egy darab proton). Összesen 1600 szupravezető mágnes gondoskodik erről, melynek össztömege meghaladja a 27 tonnát. Mivel a szupravezetés csak igen alacsony hőmérsékleten alakul ki, ezért az egész rendszert 2 kelvin alá kell hűteni (nagyjából mínusz 271 Celsius fokra), amihez folyékony halmazállapotú héliumot használnak.

A fény sebességének durván 99.999999%-ára tudják felgyorsítani az atommagokat – ez 450 GeV-ról 7 TeV-ra való növelést jelent, miközben a mágneses tér 0,54 Tesláról 8,3 Teslára emelkedik. Egy proton mindössze 90 mikromásodperc alatt teszi meg a teljes kört ekkora sebességen – és ideális esetben szembetalálkozik egy másik, vele szembejövő protonnal. Ezt a találkozást négy, különböző helyre szerelt detektorral (Atlas, CMS, Alice, LHCb) észlelik.



Szólj hozzá!

További Smart home

Technokrata a Face-en

Tesztek