Nincs már igazi sötét

Világít a router, a mobiltelefon, a DVD- lejátszó, a játékkonzol, és a televízió – még ha ki is van kapcsolva. Hiába oltjuk el a villanyt a nappaliban, vagy a hálóban, jó esélyünk van arra, hogy a szobát a tucatnyi elektronikai eszköz fénykibocsátó diódája beragyogja.

Noha ezek hasznosak abban a tekintetben, hogy jelzik számunkra az eszköz helyét, és állapotát, ellenben zavarják azokat, akik nem biztos, hogy filmnézés vagy alvás közben más esetben belevilágítanának a saját arcukba. A sötétség és a fény közötti egyensúly megtartása viszont nagyon fontos a szervezet számára: az alváshoz éjszakai sötétség kell.

Persze, a probléma megoldható a helyiségek áramtalanításával, ám ha nincs elektromosság, nem töltődik a laptop, az elektromos fogkefe, a mobiltelefon, és az ébresztő óra is velünk alszik.

Sokak szerint az utóbbi két évben tovább romlott a helyzet, ugyanis már a legegyszerűbb kütyüben is találhatunk jelzőfényt, amely lámpaoltás után úgy fénylik, mint egy apró világítótorony.

Mariana Figueiro, a New Yorkban található Rensselaer Polytechnic Institute Lighting Research Center szakembere szerint a kék LED-ek egyre népszerűbbek az elektronikában, és ez bizony problémát jelent. „Gyenge fény mellett a szemünk ugyanis jóval érzékenyebb a színekre, mivel a kék a spektrum végén van, így a kék LED-ek jóval világosabbnak látszanak.”

A kék 1993-as debütálása után, amit a vörös, zöld és a sárga követett, a LED-ek eleinte csak a csúcskategóriás készülékekben jelentek meg. A tervezők most olyan megoldáson törik a fejüket, amely nem világít annyira, mint egy elemlámpa. Az ugyanis nem bizonyult túl jó ötletnek, hogy a jelzőfényt külön is ki lehessen kapcsolni, az egész eszköz áramtalanítása nélkül, mert a LED-ek gyakran azt is jelzik, hogy mikor nem szabad a kütyüt egyáltalán kihúzni, például midőn a merevlemez dolgozik. Tehát a LED-ek nagyon is hasznosak – legalább is a hálószobán kívül.

A tudósok már felfedezték, hogy a szem fény-érzékelő rétege jeleket küld a szervezetnek, amely hatással van az ébrenlét és az alvás ritmusára. „Ez a réteg sokkal érzékenyebb a kékre, mint a többi színre” – mondta George Brainard, a philadelphiai Thomas Jefferson Egyetem fénykutatási programjának vezetője.

Olyannyira, hogy a NASA-hoz tartozó biomedikai kutatóintézet, a National Space Biomedical Research Institute éppen azt tanulmányozza, hogy vajon a kék fény mennyire tudja éberen tartani az asztronautákat, emellett a haditengerészet is megpróbálja a tengeralattjárók legénységénél alkalmazni.

Mindazonáltal, jelenleg a kutatók nem hiszik, hogy a szerkentyűk által kibocsátott kék fény alacsony szinten is, képes lenne befolyásolni az alvási szokásainkat. Brainard szerint viszont egyes emberek igenis nagyon érzékenyek.