Connect with us

technokrata

London még menthető…

Smart home

London még menthető…

A világ lakosságának fele városlakó, és ez az arány 2025-re 60% körül lesz!

London városa az üvegházhatás csökkentésére irányuló nemzetközi célkitűzéseket lakosainak érezhető életminőség-csökkenése nélkül elérheti. Ez a fő „üzenete” a „Sustainable Urban Infrastructure“ című tanulmánynak, melyet a Media Summit alkalmával Londonban ismertettek. Ha csak a ma rendelkezésre álló technológiákat tekintjük, akkor is a brit főváros évi CO2-emissziója 2025-re majd 20 millió tonnával csökkenthető. Ez az 1990-es szinthez képest 44%-os csökkenést jelentene. A vállalati tanácsadó McKinsey cég a Siemens-szel együttműködve több mint 200 technológiai „emelőt” (lever) azaz javító eszközt elemzett, amelyek a megacity CO2-kibocsátásához, a vízfogyasztás csökkentéséhez és a hatékony hulladékkezeléshez hozzájárulhatnak. A tanulmány bebizonyítja: az üvegház-gázok elkerülésére alkalmas technológiák jelentős részének alkalmazása gazdaságilag is értelmes illetve hasznos: a 20 megatonnás potenciális CO2-megtakarítás majd 70%-át olyan technológiákkal lehet elérni, amelyek a velük együtt járó energia-megtakarítás révén önfinanszírozók.

A Londonhoz hasonló nagyvárosok döntő szerephez jutnak a klímaváltozás elleni küzdelemben. 2008-ban először a világ lakosságának fele városlakó, és ez az arány 2025-re 60% körül lesz. A városok viszont az üvegházgázok kibocsátásáért aránytalanul nagy. 80%-os mértékben felelősek. London becsvágyó célt tűzött ki maga elé: 2025-ig a Kyoto-egyezmény bázisévéhez, 1990-hez képest 60%-kal kívánja csökkenteni üvegházgáz-emisszióját.

A most közzétett tanulmány az első, amelyben egy városra nézve az üvegházgázok elkerülésre alkalmas technológiai „emelők” költségét és hatását a döntéshozók (befektetők, lakástulajdonosok, fogyasztók, vállalatok és mások) szemszögéből vizsgálja. Az eredmény: a már említett, az épületek, a közlekedés és az energia-ellátás területei elérhető összesen 44%-os eredmény felülmúlná a kyotói, az EU és a brit kormány által kitűzött célokat is, sőt, a jövőben várható törvényhozások, a lakosság megváltozó „hozzáállása” és új technológiai lehetőségek révén akár a 60%-ot is megközelítheti. Az ehhez szükséges lépcsőzetes technológiai beruházásokat összesen 41 milliárd euró értékűre teszik – ez London éves gazdasági teljesítménye kb. 1%-ának felel meg.

A fenntartható infrastruktúra fő fejezeteit tekintve a tanulmány a következőket állapítja meg:

  • Messze a legnagyobb megtakarítási potenciál az épületeknél jelentkezik, melyek London CO2-emisziójának kétharmadáért felelősek. A 2025-re „tervezett” 20 millió tonnás megtakarítás felét a lakások takaríthatják meg kb. 20 Milliárd eurós ráfordítással. Ezen belül 4,5 milliót a jobb hőszigeteléssel lehet elérni. Az energia-hatékonyabb épületvilágítással lehet fajlagosan legolcsóbban megtakarítást (kb. félmillió tonna) elérni

  • A közlekedés emissziójának kb. egynegyedét, azaz kerek 3 millió tonnát vélik megtakaríthatónak, ezen belül főleg a jobb hatásfokú autók révén, a tömegközlekedésben pedig pl. a hibrid buszok járulhatnak hozzá a 400.000 tonnás becsült megtakarítási potenciálhoz
  • A lakások és a közlekedés lehetőségeinek kihasználása után még további 6,2 millió tonna megtakarítás érhető el az energia-ellátás teré. Lokális szinten például a kapcsolt (kogenerációs) hő-és energiarendszerek létesítésével több mint 2 millió tonna megtakarítás lenne elérhető, míg az országos energia-hálózat erőműveinek szénről gázra való átállítása és a megújuló energiaforrások erőteljes kihasználása akár 3,7 millió tonnás megtakarítást hozhatna a „konyhára” Londonra vetítve.
  • London 4800 km-es vízvezeték-hálózatában 30% a szivárgási veszteség. A háztartások gazdaságilag ésszerű, takarékosabb vízhasználata az éves fogyasztás 13%-kal, évi 65 millió köbméterrel csökkenthető lenne
  • Angliában a hulladéklerakás díja és adói igen magasak, ezért a hulladék-menedzsment egyéb megoldásai – a nyersanyagok újrahasznosítása, a háztartási hulladék elégetése erőművekben vagy biogázzá alakítása – vonzó alternatívákat kínálnak a lerakáshoz képest.

A tanulmány azt is megállapítja, hogy az emisszió-elkerülés 75%-a a lakosság és a vállalatok döntési körében realizálható, amennyiben őket az új technológiák alkalmazására előírások, adózási rendszer, szubvenciók, tőkéhez való hozzájutás, valamint megfelelő informálás és marketing révén ösztönzik. A városoknak is nagy szerepe lehet a változásban érdekelt stakeholderek összefogásának előmozdításában.



Szólj hozzá!

További Smart home

Technokrata a Face-en

Tesztek