Connect with us

technokrata

Szputnyik és az űrverseny vége

Smart home

Szputnyik és az űrverseny vége

Az ötvenedik évforduló felidézi az Űrkorszak hajnalát.

Ötven évvel ezelőtt, 1957. október 4-én a Szovjetunió, első interkontinentális ballisztikus rakétájával (R-7), az űrbe juttatta a Szputnyik 1. műholdat. A kosárlabda formájú (58 cm átmérőjű, 83,6 kilogrammos) műszerekkel teli alumínium remekművel indult el az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti ádáz verseny az űrhatalomért a hidegháború idején. A Bajkonurból moszkvai idő szerint 22:26 órakor kilőtt, szovjetek által készített hold 98 perc alatt járta körül a Földet – állítja a NASA, amely megszületését a Szputnyiknak köszönhette. Amerika egyébként lépéselőnybe csak évtizeddel később került, amikor 1969-ben eljuttatja az első embert a Holdra.

Mint ismeretes, már 1952-ben a Tudományos Társaságok Nemzetközi Tanácsa az 1957. július 1. és 1958. december 31. közötti időszakot (mely pont egybeesett a 11 évenként ismétlődő naptevékenységekkel) Nemzetközi Geofizikai Évvé (IGY) nyilvánította. Több mint két évvel később a program keretében műholdak fellövését vették tervbe, amelyek feladata a Föld felületének feltérképezése volt. 1955 nyarán Washington bejelentette, hogy pályázatokat vár műholdak készítésére, kilövésére, és a kozmikus sugárzást, gravitációt, valamint naptevékenységeket kutató programokra, majd ősszel már el is fogadták a Vanguard Űrkutató Laboratórium 1,6 kg súlyú műholdjának terveit. Eközben a szovjetek azt közölték, hogy ők csupán két évvel később indítanának műhold-kilövést. Érhető, hogy szinte sokként érte Amerikát, és a világot a Szputnyik 1. műhold „váratlan” kilövése.

Tehát a Szputnyik meglepte Amerikát, noha egyes NASA dokumentumok szerint az akkori elnök, Dwight D. Eisenhower bizony tudott az indításról. Ahhoz, hogy a hidegháború idején az esemény ne okozzon tömeghisztériát, a Fehér Ház igyekezett lekicsinyelni jelentőségét. Miközben az amerikaiak rettegtek a ballisztikus rakétáktól és a nukleáris fenyegetettségtől, addig 1957. november 3-án, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére, moszkvai idő szerint 22:28 órakor, Lajka kutyával a fedélzeten kihajózott a végtelenbe az 508,3 kilogrammos Szputnyik 2. Ezzel még nem volt vége, az USA újabb szégyenfoltot szerzett, mikor 1957. december 6-án (egy hónappal a Szputnyik 2. fellövése után) a Vanguard műholdjának megkísérelt indítását követően a rakéta lángokba borul, és visszaesett a kilövőre.

Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma nem hagyta magát, 1958. január 31-én sikeresen útnak indította a Föld mágneses kisugárzási övét (Van Allen öv) felderíteni hivatott Explorer 1. műholdat, amit inkább a politikai helyzet kényszerített ki, mintsem a tudás utáni vágy. Ez a program végül sikeresen folytatódott, majd 1958. október 1-jén létrehozták a Nemzeti Repülésügyi és Űrkutatási Hivatalt, emellett pedig a tehetséggondozásnak is nagy figyelmet szenteltek, nehogy a szovjetek legyőzzék az Egyesült Államokat az űrért folytatott versenyben.

Most, ötven évvel később, amerikai és orosz tudósok szerencsére együtt tanulmányozzák a világűr fiziológiai hatásait.



Szólj hozzá!

További Smart home

Technokrata a Face-en

Tesztek