Connect with us

technokrata

HD tévék – még be sem futottak igazán, máris elavultak?

Smart home

HD tévék – még be sem futottak igazán, máris elavultak?

Minden jelenlegi nagyfelbontású megjelenítőt kenterbe ver a legújabb japán fejlesztés.

1920×1080 pixeles maximális felbontásra képesek azok az LCD és plazma kijelzők, melyek kifejezetten a házimozizás élményéért lettek kifejlesztve – és habár ezekkel a legtöbb ember maximum kiállítótermekben vagy a nagyobb szórakoztatóelektronikai boltok kiemelt területén találkozhat, máris megjelent egy még „durvább” képességgel bíró televízió. Japán mérnökök létrehozták a Super Hi-Vision (SHV) szabványú kijelzőket, amelyek 4320 vízszintes és 7680 függőleges pixelfelbontással rendelkeznek. Ez mintegy négyszerese mind vízszintes, mind függőleges irányban a mai HD-s tévék paramétereinek. Másképpen: 16 darab mai high-definition televíziót téglalap helyzetbe rendezve kapnánk ugyanazt a felbontást, mint amire az SHV tud felmutatni.

A Nippon Hoso Kyokai (NHK) tudományos és technikai kutatólaboratóriuma néhány nappal ezelőtt mutatta be, mire képes ma az ipar, ha belead apait-anyait. Bejelentették ugyanis, hogy elkészült az a TV-kamera, amellyel a fenti felbontásnak megfelelően lehet adatot rögzíteni. Egészen mostanáig az SHV kamerák csak az SHV kép felbontásának felét tudták produkálni: a három érzékelő (vörös, zöld, kék) mellé azonban az NHK beszerelt egy extra, zöld szenzort, amivel sikerült megduplázni a felbontást.

Van viszont még egy igen jelentős probléma, amelynek áthidalásával komolyan meg fog küzdeni az online adattovábbítással foglalkozó cégek csoportja. A fenti felbontás folyamatos videolejátszás mellett elképesztő sávszélességet igényel – a nyers, tömörítetlen adatok biztosította látvány 24 Gbps-os (nem tévedés, gigabit per szekundumos!) csatorna rendelkezésre állása esetén élvezhetők zökkenőmentesen. Még akkor is nagyon magas sávszélességre van szükség, ha a mai legfejlettebb tömörítési technikákkal is próbálják meg kordában tartani. Az eredeti méret kétszázad részére tudták besűríteni ugyanazt a képi információt az MPEG-4 AVC/H.264 kodek használatával. Így 128 Mbps-ot kaptak, ami a DVD-khez képest még mindig 10-20-szor nagyobb adatfolyamot jelent.

De tegyük fel, rendelkezésre áll a fenti hatalmas sávszélesség – a valósidejű kódolás még ebben az esetben is elviselhetetlenül nagy terhet ró a számítógépre. A mai processzorok biztosan nem bírnák a feldolgozási tempót framedrop nélkül, de az otthoni winchestereket is igencsak megizzasztaná a feladat. Mindehhez hozzájön az a tény, hogy jelenleg a kódoló rendszer majdnem akkora fizikai megjelenésében, mint egy ember – vagyis jelentős méretcsökkenést kell még eszközölniük a japánoknak ezen a téren.

A fenti adatokból tehát látható, hogy nem az elkövetkező néhány év újdonságáról beszélünk, csak az SHV bejelentése miatt nem érdemes a HD-s tévévásárlásokat elhalasztani. Az NHK inkább csak ismét prezentálni akarta élenjáróságát a nagyfelbontású videotartalmak terén – ez a cég még 1969-ben(!) demózta először HDTV-s megoldását. Szintén a japán vállalat nevéhez fűződik az első, űrbe juttatott HDTV-kamera (1998) és az Antarktiszi napfogyatkozás HD-s, élőben való sugárzása (2003).



Szólj hozzá!

További Smart home

Technokrata a Face-en

Tesztek