Connect with us

Hirdetés

technokrata

Világméretű kartellt büntetett az EU és a GVH

Smart home

Világméretű kartellt büntetett az EU és a GVH

Az ABB, az Alstom, az Areva, a Fuji, a Hitachi Japan AE Power Systems, a Mitsubishi Electric Corporation, a Schneider, a Siemens a Toshiba és a VA Tech kartell megállapodása 16 éven át okozott károkat a fogyasztóknak. Együttműködésük titokban tartására a kartellező vállalkozások összetett védekezési rendszert működtettek. Kódneveket, anonim e-mail címeket használtak, kódolták az elektronikus üzeneteket is. A tagok az e-mailekhez csak olyan számítógéppel férhettek hozzá, amelyeket nem lehetett személyükhöz kapcsolni.

Kartellezés miatt összesen 750 millió eurós bírságot szabott ki 2007. január 24-én az Európai Bizottság tíz gázszigetelésű nagyfeszültségű elektromos kapcsolókat gyártó vállalkozásra. Az ABB, az Alstom, az Areva, a Fuji, a Hitachi Japan AE Power Systems, a Mitsubishi Electric Corporation, a Schneider, a Siemens a Toshiba és a VA Tech kartell megállapodása 16 éven át 1988 és 2004 között okozott károkat a villamos energiaágazatban tevékenykedő közszolgáltatóknak, így végső soron a fogyasztóknak. A kartell feltárásában az ABB segédkezett, amely együttműködéséért cserében az engedékenységi politika előírásainak megfelelően mentesült a rá kiszabott 215 millió eurós bírság alól.

Az ABB-től szerzett információkat az Európai Bizottság előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatokon beszerzett bizonyítékokkal egészítette ki. A vizsgálat során kiderült, hogy az elmarasztalt társaságok még 1988-ban írásban megállapodtak abban, hogy kölcsönösen tájékoztatják egymást a gázszigetelésű nagyfeszültségű elektromos kapcsolók beszerzésére kiírt pályázatokról és a megrendeléseket meghatározott kvóták szerint egymást között elosztják. Az egyezség értelmében a japán társaságok nem értékesítették termékeiket az európai piacon, míg az európai cégek nem indultak az ázsiai megrendelésekért. Az európai piacokon hirdetett pályázatokat a gyártók rendszerint ugyancsak felosztották egymás között. A kartell tagjai rendszeresen találkoztak. Ügyvezetői szinten egyeztették értékesítési stratégiájukat és a különböző pályázatokon benyújtandó ajánlataikat. Együttműködésük titokban tartására a kartellező vállalkozások összetett védekezési rendszert működtettek. Kódneveket, anonim e-mail címeket használtak, kódolták az elektronikus üzeneteket is. A tagok az e-mailekhez csak olyan számítógéppel férhettek hozzá, amelyeket nem lehetett személyükhöz kapcsolni.

Az ügyben Magyarországon is folyt eljárás. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ugyancsak az ABB engedékenységi kérelme alapján indult eljárásban összesen 702 millió forint bírságot szabott ki a kartell résztvevőire, mert azok a magyar tendereken is összejátszottak egymással. A GVH 2005 decemberében, az Európai Bizottság viszont csak idén januárban zárta le a vizsgálatát. A különbség oka, hogy amíg a GVH törvényben rögzített határidők szerint tevékenykedik, a Bizottságot nem kötik határidők, az ügy súlyához mérten hosszabb-rövidebb ideig tart egy-egy eljárás.

Magyarország uniós csatlakozása óta a törvények értelmében a GVH közvetlenül alkalmazhatja az EU versenyjogi szabályait. Erre akkor kerül sor, ha egy ügyben a magyar versenyjog szerint is eljárást indítana, de azt gyanítja, hogy a vizsgált magatartás a tagállamok közötti kereskedelmet is érinti. Természetesen, amennyiben a jogsértés valamely más tagállamot is érint, akkor annak versenyhatósága is indíthat eljárást az ügyben. Az eljárási szabályok szerint ilyen esetben az eljárási szempontból kedvezőbb helyzetben lévő hatóság folytatja le a vizsgálatot, de lehetőség van párhuzamos vizsgálatokra is. Az Európai Bizottság akkor vizsgálódik, ha a jogsértés jelentős mértékben érinti a tagállamok közötti kereskedelmet, tehát ha mondjuk egy kartell az egész unióra vagy annak nagy részére kiterjed. Ha egy ügyben a Bizottság vizsgálódik, akkor a tagállamok versenyhatóságai ugyanazon jogsértés miatt már nem indíthatnak eljárást.

Így volt ez a gázszigetelésű nagyfeszültségű elektromos kapcsolókat gyártók kartelljével kapcsolatban is. Csakhogy, mivel a jogsértésre az uniós csatlakozást megelőzően került sor, a GVH nem alkalmazhatta a közösségi jogot. A magyar jog szerint azonban kötelessége volt eljárást indítani, amelynek lefolytatását nem befolyásolta, hogy ezzel párhuzamosan a közösségi jog alapján az Európai Bizottság szintén vizsgálódik ugyanabban az ügyben. Jóllehet világméretű kartellre derült fény, de a Bizottság eljárása csak az EU akkori területére terjedt ki. A Bizottság így nem vizsgálta, hogy a kartell milyen hatással volt a később csatlakozott tagállamok piacára. Jelen ügyben tehát más jogszabályok alapján és más földrajzi terület tekintetében, de ugyanazt a jogsértést vizsgálta az Európai Bizottság és a GVH is. Ilyen párhuzamos vizsgálatok azonban az uniós csatlakozást követően már fordulhatnak elő.



Szólj hozzá!

További Smart home

Hirdetés

Népszerű

Hirdetés

Technokrata a Facebookon

Hirdetés

IoT-Magazin.hu

Hirdetés

Kütyük

Smart home

Így képzelik el a magyarok az álomotthonukat

2024. március 20. szerda

Office

Foglalj helyet, hogy helyet foglalhass!

2024. március 13. szerda

Smart home

Okoskészülék vagy hagyományos háztartási gép?

2024. február 28. szerda
owlet care babafigyelő

Smart home

OWLET CARE a magyarországi piacon!

2024. február 26. hétfő
Hirdetés

Dotkom

Műszaki-Magazin.hu

Hirdetés