Connect with us

technokrata

Mitől olyan gyors az új Intel processzor?

Laptop

Mitől olyan gyors az új Intel processzor?

Még nagyobb teljesítmény, még jobb takarékoskodás az erőforrásokkal.

Nehalem – az Intel újgenerációs központi vezérlőegységének kódneve, mely a Core architektúra nyomvonalán halad tovább. Az idei év utolsó negyedében megjelentetni tervezett processzor jóval gyorsabb lett, mint elődje, állítja az Intel. De miért? Többek között az olyan fejlesztéseknek köszönhetően, mint amilyen a belső, nagysebességű kapcsolatokat biztosító Quickpath adatátviteli technológia. Emellett az integrált memóriavezérlő is sokat segít.

Ismeretes, hogy az AMD már évek óta a processzorba ágyazottan kínálja memóriavezérlőjét, míg az inteles rendszerekben mindmáig az alaplapi chipkészletre hárul ennek a feladatnak az ellátása. A Nehalem megjelenésével azonban ez megváltozik: a nagyobbik chipgyártó végre integrálta ezt az egységet is a CPU-ba. Ennek köszönhetően lecsökkent a késleltetési idő, hogy csak egyet említsünk a megoldás előnyei közül. A számok nyelvére lefordítva: a Nehalem chip-chip adatátviteli sebessége 25 GB/s-os maximumot mondhat magáénak, a fő memóriával pedig 32 GB/s-os adatátviteli sebességgel tartja a kapcsolatot.

Egyszer szelíd nyuszi, másszor tomboló vadállat
Változott az energiakímélő feladatok megvalósítása is – az Intel komoly optimalizációt hajtott végre a korábbi (jelenlegi) processzorok ezen funkcionalitásán. A kulcsszó a modularitás: a vállalat igyekezett még jobban „különválasztani” az egyes egységeket egymástól, ami a feszültséget és az órajelet illeti, így azok teljesítménye részletesebben szabályozható. Kicsit emberibb nyelven: míg a mag(ok) saját feszültségükön és frekvenciájukon futnak, addig a memóriarendszer szintén külön értékeket kap, akárcsak az I/O rendszer. Amelyikre éppen nincsen szükség, az pihenő állapotba juttatható, függetlenül a többi alegységtől. Az egyes állapotok közötti váltás is gyorsabbá vált (az Intel beszámolója szerint 56%-kal).

Sőt, mi több, a Nehalem képes arra, hogy dinamikusan visszafogja vagy növelje egyes alegységeinek teljesítményét, az éppen rajtuk futó feladat jelentette terhelés függvényében. Hiszen az alkalmazások különböző mértékben terhelik meg a CPU-t – amihez nem szükséges „gőzerő”, ott nem is járatják magukat csúcsra se a magok, se a többi komponens. Az Intel beszámolója szerint akár minden egyes órajelciklusban különböző frekvencián futhat a lapka, a terhelés függvényében, így még dinamikusabban reagálhat a számítási feladatok teljesítményigényére.

A távol-keleti HKEPC állítólag hozzájutott három Nehalem processzorhoz. A Bloomfield XE kódnévre hallgató példány 3,2 GHz-en fut, 6,4 GT/s Quickpath adatátviteli sebesség mellett. 2,93 és 2,66 GHz-es órajelet tud felmutatni a másik két példány, melyek 4,8 GT/s sebességgel bírnak. Mind a három lapka 8 MB-nyi harmadszintű gyorsítótárral van ellátva, és TDP-jük 130 watt. Tekintve, hogy négy, egyenként párhuzamosan két szálat feldolgozni képes maggal rendelkeznek, ez nem is mondható elviselhetetlenül soknak – egy magra lebontva mindössze 32,5 wattos disszipációt jelent.



Szólj hozzá!

További Laptop

Technokrata a Face-en

Tesztek