Ördög bújt a gépbe – tuning memóriát teszteltünk

Miért érdemes magasabb minőségű PC alkatrészeket venni? Nos, általában nem csak a megbízhatóságuk miatt, hanem azért is, mert a márkásabb elemek hajlamosabbak pozitívan viszonyulni egy kis túlhajtáshoz (angolul: overclocking). Ezáltal pedig anélkül juthatunk nagyobb teljesítményhez, hogy ahhoz újabb beruházásokra lenne szükség. Ezt a célt szolgálják a Compustocx Diablo moduljai is, melyeket éles környezetben is hadra fogtunk.

Az első dolog, ami szembe tűnik a modulok szemrevételezésekor, hogy igen nagy méretű hűtőbordákat kaptak: a DDR2 SDRAM-okban rejlő tuningpotenciál kiaknázása ugyanis kéz a kézben jár a rajta levő chipek (túl)melegedésével. Ezt a hőt pedig el kell vezetni a félvezető lapkákról, nehogy károsodás érje őket – a Compustocx a nagyméretű passzív hűtést választotta erre a célra (aktív hűtés egyébként igen ritka a memóriamodulok tekintetében; néhány cég kínál csupán vízhűtéses kialakítást). Ez kisméretű, zsúfolt házban adott esetben akár gondot is okozhat – de a tágas PC-belsőre amúgy is szükség van tuning esetén, hiszen a belső légáramlás sokkal hatékonyabb, ha a kábelek, vezetékek, kártyák és más eszközök között kellő távolság található.

Visszatérve a Diablo RAM-okra: a készlet két darab 1 GB-os modult tartalma, melyek 1,8 voltos feszültséget igényelnek. A nettó 130 eurós árért Micron chipeket kap a vevő (mégpedig a D9GMH típust). Azt tudni kell a cikkünk alanyául szolgált RAM-okról, hogy alapesetben 800 MHz-es órajelen üzemelnek, de – amint az a gyártó weboldalán is olvasható – ezt akár 1200 MHz-re is fel lehet tornászni. Ez nem kevés tuningot jelent; az, hogy az 50 százalékos frekvencianövelést sikerült-e elérni, tesztünk következő oldalán kiderül.