Teljes pályás letámadás, Intel módra

Kezdjük ez utóbbival: a chipgyártó gigász még a múlt hét végén jelentette be, hogy hogyan is képzeli el új, csúcskategóriás processzorainak árképzését. A közlemény szerint átlépnek egy lélektani határt az árak: a második legdrágább, Core 2 Extreme QX9650 (3 GHz-es órajel, 12 MB-nyi L2 cache, 1333 MHz-es FSB) példány 999 dollárba kerül majd. A januárban debütáló lapkánál azonban egy még drágább, 1399 dolláros példány is megjelenik majd, ez valamikor a 2008-as év első negyedében válik elérhetővé. A QX9750-es 3,2 GHz-en üzemel, másodszintű gyorsítótára változatlan a januári elődhöz képest, viszont az FSB-jét is tovább tornászta a vállalat, egészen 1,6 GHz-re.

Ennél persze lesznek olcsóbb négymagosok is: három Core 2 Quad (Q9300, Q9450, Q9550, órajelük: 2,5, 2,66, 2,83 GHz) processzorral is piacra lép a vállalat, az elsőben 6 MB-nyi, a többiben dupla ekkora L2 cache lesz. Áruk 266, 316, 530 dollár lesz, ami a legolcsóbbat már pont a mainstream piac legfelsőbb rétegébe helyezi, vagyis aki hajlandó kicsit többet áldozni a számítógépére, de azért még nem elkötelezett teljesítménymániás, annak is lehetősége lesz négy maggal megáldott CPU-t vásárolni. Érdekes helyzetet teremt ugyanakkor, hogy az Intel a fentiekkel egy időben, szintén januárban piacra dobni tervezett leggyorsabb kétmagos processzora, a Q8500-as ugyanennyibe fog kerülni, de magasabb (3,16 GHz-es) órajelen üzemel. Ez azt jelenti, hogy a még mindig gyengén párhuzamosított szoftverek zöménél rövidtávon érdemesebb lesz inkább ez utóbbiba fektetni.

A fenti árak természetesen nagykereskedelmi vásárlás esetén érvényesek.

Nehalem – teljesen új architektúra, integrált grafikus mag, nyolc feldolgozóegység
A hét első napján szót ejtett a vállalat a Nehalem kódnevű lapkáiról is, melyek a következő generációt jelentik majd az Intel központi vezérlőegységeinek palettáján. Az Intel útitervében először 2002-ben felbukkant processzor várhatóan 2008 negyedik negyedévében debütál majd. A vadonatúj mikroarchitektúrára alapuló CPU-k nem csak hatékonyabbak és fejlettebbek lesznek a Core 2-höz képest, hanem új többszálas technológiával is el lesznek látva, ami azt jelenti, hogy virtuálisan megduplázódhat a processzorban alkalmazott magok száma. Integrált memóriavezérlő és új processzorbusz (Quick Patch Interconnect – QPI) is lesz majd benne, de a legnagyobb újítása mégis a könnyű változtathatóság. Habár az első példányok nem rendelkeznek még integrált grafikus maggal, később (2009-ben) egyes változatokban már megjelennek ezek a számítási egységek is.

A Nehalem mikroarchitektúra első implementációja Bloomfield néven debütál. Ennek két vagy négy magja lesz, attól függően, hogy hova pozícionálja az Intel; és egyszerre akár nyolc szálat is képes lesz kezelni. A Bloomfield processzorok az extrém teljesítményt igénylő környezetekbe kerülhetnek elsőként, ami azt jelenti, hogy nem a legolcsóbb példányok között jelennek meg. Az első nyolcmagos Intel processzorról azonban továbbra sincsen hivatalos információ, mindössze Paul Otellini, a vállalat vezérigazgatójának korábbi közlése adhat támpontot: az Intel vezetője „valamikor 2008-ra” ígérte ezeket a CPU-kat.

Új chipset
A processzor-hírek után egy chipkészlet bejelentés is napvilágot látott: az Intel legújabb, X48-as terméke alig két hét múlva, november 4-én kerül forgalomba. Az eredetileg tervezetthez képest ugyanis előrébb hozták a piacralépést, aminek ugyan áldozatul esett a magas órajelen üzemelő DDR3 memória hivatalos támogatása, cserébe viszont olcsóbb lett. Olcsóbb, de nem olcsó: az Intel 70 dollárért kínálja az alaplapgyártóknak a chipsetet. Ez az elmúlt 5 évben készített összes, extrém teljesítményt nyújtó hasonló terméknél drágább.

Lássuk akkor, hogy mit kap a leendő vásárló a pénzéért. Az X38-as elődjével párhuzamosan piacon levő lapka támogatja az 1600 MHz-es FSB-t, az 1333 MHz-es, kétcsatornás DDR3 SDRAM-okat (PC-10600), illetve az Intel Fast Memory hozzáférési módját. Az 1600 MHz-es DDR3-at hivatalból tehát nem támogatja az Intel, de nem is tiltja le: ennek alkalmazását az alaplapgyártókra bízza. Az azonban (egyelőre) nem ismert, hogy miért döntött így a vállalat (ezt az órajelet a JEDEC már hivatalosa ratifikálta).

PCI Express 2.0 busz, multi GPU technológia, rugalmas túlhajtási képességek és extrém memóriaprofil (XMP) technológia teszi teljessé a képet.