Connect with us

technokrata

Megváltoznak az ingyenszoftverek

Laptop

Megváltoznak az ingyenszoftverek

A forrás nyílt marad, de…

18 hónapnyi egyeztetés, tárgyalás és vita után, a múlt hét péntekén kiadta a Free Software Foundation (FSF) a General Public License (GPL) legújabb, hármas változatát. Ezt a fajta licencelést a nyíltforrású és az ingyenes (freeware) alkalmazásokat fejlesztő cégek, programozók használják előszeretettel – és most eljött az idő, hogy áttérjenek a jogi kérdésekben állást foglaló dokumentum legfrissebb, mai viszonyokhoz igazított kiadására.

Nem keveset kellett várni arra, hogy a GPL generációt váltson. Az FSF alapítója és elnöke, Richard Stallman még 16 évvel ezelőtt mutatta be a második kiadást, ami azóta is segített a szoftverfejlesztőknek és felhasználóknak eligazodni a programok legális használatának jogi útvesztőjében. A több mint másfél évtized alatt azonban lényegesen megváltoztak a játékszabályok – 16 éve, 1991-ben még a Commodore volt a legnépszerűbb gyártó, az IBM PC-k pedig csupán a nagy cégeknél teljesítettek szolgálatot. Az ingyenes és nyíltforrású projekteken dolgozó közösség azóta sokat változott: a kezdő vagy szabadszellemű, többnyire egyedül vagy kis csoportban dolgozó programozók komoly tényezővé nőtték ki magukat a szoftveriparban.

Kiket érint leginkább a változás? Az olyan nagyvállalatokat, akik az elmúlt évben rengeteget invesztáltak a nyíltforrású alkalmazásfejlesztésbe. Attól ugyanis, mert valami open source minősítést kapott, még alkalmas lehet a pénzkeresésre – ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy olyan cégek találhatók a GPL-alkalmazók körében, mint az IBM (aki az egyik legnagyobb Linux értékesítő), a Red Hat és a Novell. Legjobban talán ez utóbbit érintik a változások, hiszen a Microsofttal kötött tavalyi megállapodása már a nyílt és zártforrású szoftverek közötti – szilárdnak hitt – határokat feszegette. Erről bővebben itt.

Az új licenc szövege a GNU Project weboldalán olvasható el. A GNU (Gnu´s Not Unix) kezdeményezést egyébként Stallman még 1983-ban jelentette be, és az volt vele a célja, hogy egy olyan operációs rendszert hozzon létre, ami nagyon hasonlít a Unixra, de a benne felhasznált kódok nem védettek, vagyis szabadon másolhatók, módosíthatók. Végül ez lett a Linux, amit mára már rengetegen használnak. A finn Linus Torvalds nevéhez fűződő operációs rendszer magja, a kernel ugyanolyan nyíltforrású lett, mint a többi, GPL 2 licenc alatt kiadott alkalmazás. Népszerűsége miatt fontos kérdés, hogy vajon a Linux átáll-e a licenc hármas változatára – Torvalds korábban már hangoztatta, hogy előnyben részesíti a GPL 2-t.

Természetesen nem csak a Linuxon múlik minden – a GPL a nyíltforrású világ legtöbbet (de nem kizárólag!) használt licence. Több mint 30 ezer projekt használja fel a kód terjesztését, használatát, módosítását leíró dokumentumot – ez a projektek durván 66 százaléka, vagyis kétharmada (a Freshmeat website információja szerint). Habár a GPL alapötlete (bárki belenézhet, módosíthatja vagy terjesztheti a kódot) változatlan maradt, ha a fenti fejlesztők áttérnek a harmadik generációra, komoly változtatásokkal kell megbarátkozniuk. Íme, ezek közül néhány:
– explicit szabadalmi engedélyt hordoz magában a licenc, ami azt jelenti, hogy amennyiben felhasználnak valamely más szoftver létrehozásában egy GPL licenc alatt megalkotott kódot, kódrészletet, akkor az így létrejött szoftver végleges, szerzőijog-mentes licencet örököl a kódtól
– egyben megtiltja az olyan egyezségek létrejöttét, mint amit a Novell és a Microsoft kötött (erről bővebben itt)
– anti-tivoization korlátozás (az USA-ban igen népszerű Tivo digitális videorögzítő készülék után), amely lehetővé teszi, hogy egy olyan eszköz tulajdonosa, amely GPL szoftvert használ, szabadon megváltoztathatja ezt a kódot



Szólj hozzá!

További Laptop

Technokrata a Face-en

Tesztek