Connect with us

technokrata

Valóban segít-e a flashmemóriás gyorsítás a PC-ken?

Laptop

Valóban segít-e a flashmemóriás gyorsítás a PC-ken?

Az állítások szerint akár 100%-kal is gyorsabb lehet a betöltés – de mi a valóság?

Az Intel által Robson névre keresztelt technológiával egy újabb tárolót iktat be a merevlemez és az operatív tár közé. A flash memóriás megoldás előnye, hogy a processzornak nem kell a winchesterhez fordulnia (ami egy igen lassú művelet), amikor az operációs rendszert töltjük be – ez ugyanis a flash memóriáról történne. A kevesebb energiaigény mellett azzal az előnnyel is járhat a Robson elterjedése, hogy egy hibernálás után szinte azonnal folytatható a munka, köszönhetően a gyors betöltődésnek. Ezzel egyetemben a kevesebb winchesterhasználat miatt az eszköz élettartama is megnőhet.

Nos, a technikát az új Centrino platform, a Santa Rosa útnak bocsátásával bemutatta az Intel: a mobil technológiák fejlesztéséért felelős csoport vezetője, Mike Trainor élő tesztben demonstrálta a Robsonban rejlő lehetőségeket. Trainor a Google Earth-ből szerzett képeket a Photoshop Elements segítségével dolgozta fel két, ugyanolyan paraméterekkel bíró noteszgépen. A két notebook között mindössze a Mini-PCI kártyás flash memória meglétében vagy hiányában volt különbség. A teszt szerint az előbbi gyorsabbnak bizonyult: több mint kétszer olyan gyorsan végzett a képfeldolgozással a kis masina, mint a gyorsítóval nem rendelkező társa.

Amit a tesztek mutatnak
A nagy kérdés persze az, hogy a hétköznapi felhasználó munkáját gördülékenyebbé teszi-e ez a megoldás, vagy sem. Ugyanis nem mindenki foglalkozik (kötegelt) képfeldolgozással, az operációs rendszer betöltésére pedig ideális esetben naponta egyszer kerül sor. Érdekesség, hogy az Anandtech korai mérései szerint a Robson-képes rendszerek mind betöltés, mind hibernálás, mind ezen állapotból való visszaállás esetén lassabbnak bizonyultak a flash memóriát nem tartalmazó noteszgépekkel szemben. Igaz, amint az a tesztben is olvasható, egy nem megfelelő BIOS beállítás befolyásolta az eredményt; kérdés, hogy ha a szélesebb körben terjedni kezdő technikára ennyi figyelmet fordítanak a gyártók, akkor az mennyire fogja vissza majd a vásárlásokat.

Olcsóbb memóriabővítés?
Trainor előállt egy, a Robson eddig még nem hangoztatott aspektusával is. Eszerint a flashalapú kártyák alkalmazása olcsóbban bővíthetőbbé teszi a noteszgépek memóriakapacitását. Az Intel mérnökének közlése szerint egy 1 GB-os hagyományos memóriával és egy 1 GB-os flash memóriával egyaránt ellátott notebook egy 2 GB-os RAM-mal bíró hordozható számítógép teljesítményének 60-80 százalékát hozhatja – mérsékeltebb áron, mintha az 1 GB-nyi RAM-ot bővítenénk 2 gigabyte-ra.

Nézzük kicsit jobban meg a számokat! Egy 1 gigabyte-os SO-DIMM DDR2 Kingmax modul a Ramiris nagykereskedelmi árlistájában bruttó 10 ezer forintba kerül. A kiskereskedelmi árrést is rászámolva kiderül, hogy jelentős árcsökkentés nem érhető el csupán azáltal, hogy a második gigabyte-nyi memóriát flash-ből telepítik a számítógépbe – még akkor sem, ha tudjuk, hogy ez utóbbi a SO-DIMM modul költségének csak nagyjából felét/harmadát teszi ki. Ki fizetne egy 250 ezer forintos notebookért inkább csak 240 ezret, ha a teljesítmény cserébe 20 százalékot esik? Ez a lehetőség tehát valószínűleg nem fog hozzájárulni a Robson lendületes elterjesztéséhez.



Szólj hozzá!

További Laptop

Technokrata a Face-en

Tesztek