Connect with us

technokrata

Kinek jár az olcsóbb telefonszámla?

Laptop

Kinek jár az olcsóbb telefonszámla?

Tájékoztató az egyetemes szociális telefontámogatás igénybevételéhez.

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény értelmében az Informatikai és Hírközlési Minisztérium az egyetemes szolgáltatók közreműködésével a 2006-os évben is csökkenti a nehezebb körülmények között élő, egyetemes hírközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők vezetékes telefonnal kapcsolatos kiadásait.

Ennek érdekében azon szociálisan rászoruló, egyetemes díjcsomaggal rendelkező egyéni előfizetők havi előfizetési díjából, akik 2005. december 31-éig jelzik, hogy élni kívánnak a kedvezménnyel, minden hónapban bruttó 1.000 forint levonásra kerül. A költségvetési törvényben erre a célra elkülönített összeg erejéig az Informatikai és Hírközlési Minisztérium ezzel a támogatással kíván hozzájárulni a rászoruló egyéni előfizetők telefonszámlájának csökkentéséhez. A hozzájárulás adómentes juttatásnak minősül.

A támogatást azon előfizetők vehetik igénybe, akik a kérelem benyújtásának időpontjában és a támogatás teljes időtartama alatt egyetemes díjcsomaggal rendelkező egyéni előfizetők, valamint legalább a kérelem benyújtását megelőző hónaptól kezdődően

A Magyar Államkincstárnak az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Területi Igazgatósága -Budapesten a Pest Megyei területi Igazgatóság – határozata által

  • fogyatékossági támogatásban/1998. évi XXVI. törvény 22-23. §/,

22. § A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.

23. § (1) Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező személy, valamint a magyar hatóság által menekültként elismert személy jogosult, akinek

a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),

b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy

ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy

bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),

c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),

d) állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,

e) a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásszervi fogyatékos),

f) az a)-e) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos),

g) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c)-e) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos),

és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra jogosult

a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti kör,

b) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet jogosulti körébe tartozó, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam állampolgára, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.

  • magasabb összegű családi pótlékban /1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés a), d) pontja, 11. § (1) bekezdés g), h) pontja, 36. §./,

Amennyiben a magasabb összegű családi pótlék megállapítására 2005. 08. 01. előtt került sor, a bérelszámolás dokumentuma vagy a fogyatékosságot megállapító szakorvosi igazolás szükséges.

Amennyiben a magasabb összegű családi pótlék megállapítása 2005. 08. 01. után történt az azt elbíráló szerv határozata szükséges. /1998. évi LXXXIV. törvény 11. § (1) bekezdés

7. § Magasabb összegű családi pótlékra jogosult

a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám

d) a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak.

Cst. 11. § (1) A családi pótlék havi összege

g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 13.900 Ft,

h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után, valamint a 7. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti személynek 15.700 Ft,

VAGY

A települési önkormányzat határozata alapján megállapított:

  • rendszeres szociális segélyben /1993. évi III. törvény 37/A §/,

37/A. § (1) A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki

a) a 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá

aa) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy

ab) vakok személyi járadékában részesül, illetőleg

ac) fogyatékossági támogatásban részesül,

b) aktív korú nem foglalkoztatott,

feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetése

a) az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,

b) az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-át, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át

és vagyona sem neki, sem családjának nincs.

  • időskorúak járadékában /1993. évi III. törvény 32/B §/,

32/B. § (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat időskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek

a) havi jövedelme, valamint

b) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme

nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, egyedülálló esetén 95%-át.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt reá irányadó nyugdíjkorhatár alatt a Tny. 7. § (4)-(5) bekezdésében szabályozott nyugdíjkorhatárt kell érteni.

  • alanyi jogon ápolási díjban részesülnek /1993. évi III. törvény 41. §/,

41. § (1) Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pont], ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló

a) súlyosan fogyatékos, vagy

b) tartósan beteg 18 év alatti

személy gondozását, ápolását végzi.

ÉS a 19/2004. (VI. 12.) IHM rendelet mellékletével azonos támogatási kérelmet nyújtanak be.

A támogatás minden esetben azonos mértékű, független a jogcímek számától illetőleg a jogcímek bármelyike alapján igénybe vehető.

A kérelemhez a következő dokumentumok csatolása szükséges:

– a szociális ellátásnak a kérelem benyújtását megelőző hónapban történt átutalását bizonyító értesítés vagy bankszámlakivonat másolata, VAGY

– a szociális ellátásról rendelkező határozat másolata.

A 2006. évi támogatás igénybevételéhez szükséges nyomtatványt és a kapcsolódó, rászorultságot igazoló dokumentumokat kitöltve és aláírva kizárólag postai úton 2005. december 31-ig kell visszaküldeni a telefonszolgáltató számára.

A 2006. februártól induló támogatási időszakra beküldött, de a 2005. december 31-ei határidő után beérkező kérelmeket a telefonszolgáltatók nem veszik figyelembe.

Az 1.000 forintos kedvezmény 2006. február 1-jétől érvényes. A havi 1.000 forint kedvezmény az igénylést követően először a februári számlán jelenik meg.



Szólj hozzá!

További Laptop

Technokrata a Face-en

Tesztek