Connect with us

technokrata

A médiatörvény több ponton sérti a véleménynyilvánítás szabadságát

Laptop

A médiatörvény több ponton sérti a véleménynyilvánítás szabadságát

Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter az Alkotmánybírósághoz fordult a médiatörvény egyes pontjainak eltörlése érdekében.

Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter kérte az Alkotmánybíróságot, hogy törölje el a médiatörvény azon rendelkezéseit, amelyek a Magyar Köztársaság Alkotmányába, illetve az európai közösségi jogba ütköznek, mert aránytalan mértékben korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint alkotmányos alapjogot, illetve akadályozzák a digitális televíziós szolgáltatások és a digitális műsorterjesztés kialakulását Magyarországon.

Az információszabadság térnyerése érdekében folyik a kormányzati előkészítő munka a digitális televízió-műsorszórás széles körű elterjedésének biztosítására. A szakmai előkészítés során az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) alkotmányos aggályokat tárt fel a médiatörvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatban, továbbá nyilvánvalóvá vált, hogy a médiatörvény bizonyos rendelkezései ellentétesek az európai uniós joggal is. Utóbbi felvetés megalapozottságát jelzi az EU Bizottsága által 2005. október 14-én, pénteken kezdeményezett eljárás is.

Az előkészítő munka során kialakult szakmai álláspontok alapján a miniszter úgy ítélte meg, hogy a médiatörvény több ponton sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, mint alkotmányos alapjogot és akadályozza a digitális televíziós szolgáltatások és a digitális műsorterjesztés kialakulását. Mindezek alapján az informatikai és hírközlési miniszter úgy döntött, hogy a digitális műsorterjesztésről szóló törvényjavaslat előkészítésével párhuzamosan az Alkotmánybíróság (AB) állásfoglalását kéri. Döntésében komoly szerepet játszott, hogy az IHM-nek a médiatörvényt érintő korábbi törvénymódosítási törekvései – feltehetően politikai érdekellentétek miatt – sikertelennek bizonyultak, ugyanakkor a digitális televíziózás hazai és uniós jelentősége miatt elengedhetetlen az AB politikai érdekektől független, jogi álláspontjának megismerése. Ez egyben elősegítheti az EU által is felvetett probléma gyors és hatékony kezelését, tekintettel arra, hogy az AB — a belső jog és az európai jog összeütközése esetén — többek között „jogalkotási kényszert” (mulasztásos alkotmánysértést) állapíthat meg.

Az AB-beadványokkal kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy két önálló, mégis összefüggő eljárás indítása indokolt. Az első eljárás azt indítványozza, hogy az AB vizsgálja meg, vajon a médiatörvényben foglalt egyes szabályok a jelenlegi technológiai és társadalmi körülmények között nem korlátozzák-e aránytalan mértékben a véleménynyilvánítás szabadságát, mint alkotmányos alapjogot.

A második eljárás a médiatörvény bizonyos rendelkezéseinek európai uniós normákkal való összeférhetetlenségén alapul. Eredményes eljárás esetén az analóg műsorterjesztés is felszabadulhat a ma már indokolatlan korlátozások alól, így jelentős változásokon mehet át, és új befektetések előtt nyithat kaput.



Szólj hozzá!

További Laptop

Technokrata a Face-en

Tesztek