Connect with us

Hirdetés

technokrata

Magyarország Kelet és Nyugat összekötője

Laptop

Magyarország Kelet és Nyugat összekötője

Június 25-éig tart Budapesten a Kínai Ipari és Technológiai Kiállítás.

2005. június 22-én Chen Jian, Kína kereskedelmi miniszterhelyettese magyar államtitkárok és Medgyessy Péter társaságában nyitotta meg a Kínai Ipari és Technológiai kiállítást. A Kínai Gazdasági Minisztérium szervezésében mintegy 70 állami tulajdonú vállalat mutatkozik be a következő négy nap folyamán a budapesti vásárvárosban, céljuk a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése Magyarország és az egész közép- és kelet-európai térség irányába is.

A kínai Gazdasági Minisztérium (MOFCOM) 2005. június 22. és 25. között a budapesti vásár-központban nemzetközi ipari és technológiai kiállítást rendez annak érdekében, hogy még szélesebb körben ismertesse a kínai vállalatok külföldön végzett műszaki tervezői és kivitelezői tevékenységét és kapacitását, valamint eddig elért eredményeit. A rendezvénnyel a kínai vállalatok számára a magyar és a közép-kelet-európai piacok lehetőségeinek kiaknázását kívánja elősegíteni a szervező MOFCOM. A kiállítás a maga nemében az első Európában, világszerte pedig korábban öt alkalommal, Indiában, Egyesült Arab Emirátusokban, Indonéziában és Brazíliában is nagy sikert aratott. A kínai kormány nagy figyelmet és jelentős támogatást szentel a mostani kiállításnak, remélve, hogy a kiállítás megrendezésével sikerül megismertetni a reform és nyitás politikája, valamint a gazdaságfejlesztés eredményeit.

A kiállítás ünnepélyes megnyitójára hazánkba érkezett Chen Jian, Kína kereskedelmi miniszterhelyettese. A megnyitóünnepségen részt vett:

  • Wang Yingqi, a Kínai Kereskedelmi Minisztérium igazgatóhelyettese;
  • Zhu Zushou, a Kína magyarországi nagykövete;
  • Gilyán György, az Gazdasági és Közigazgatási Minisztérium közigazgatási államtitkára;
  • Jambrik Mihály, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közigazgatási államtitkára;
  • Dr. Hajdu András, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára;
  • Dr. Huszty András, a Miniszterelnöki Hivatal magyar-kínai kapcsolatokért felelős kormánymegbízottja;
  • Medgyessy Péter, volt miniszterelnök, Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott utazó nagykövete;
  • Rétfalvi György, az ITDH vezérigazgatója;
  • Radetzky Jenő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke;
  • Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára.

„Magyarország összekötő kapocs Európa és a Távol-Kelet között. Az elmúlt három évben Magyarország vált Kína legnagyobb kereskedelmi partnerévé a kelet-európai régióban. A két ország természeti erőforrásai és ipari szerkezete számos területen kiegészíti egymást. A gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek magától értődő pozitív feltételei vannak, és még további széles perspektíva van előttünk.” – mondta Chen Jian, Kína kereskedelmi miniszterhelyettese. „A mostani kiállítás elősegíti Kína, illetve Magyarország és a többi közép-kelet-európai országok kölcsönös megismerését, a cserekapcsolatok és az együttműködés fejlődését. Bízom benne, hogy a két fél közös erőfeszítései révén dinamikusan fog fejlődni a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködés a különböző területeken – beleértve a mérnöki tervezést és a fő-vállalkozói munkavállalást is.”

„Szinte szárnyalnak a kínai és a magyar kapcsolatok. Úgy vélem, hogy jó befektetés a mostani alkalom a kiállítóknak és a hozzájuk kilátogató cégek képviselőinek egyaránt a mostani alkalom.” – mondta Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási állam-titkára. „De már most érdemes a következő lépésre készülnünk, hiszen ősszel hasonló, magyar kiállítás nyílik Kínában.”

„Jó látni, hogy a magyar–kínai kapcsolatok egyre fontosabb eleme a távközlés és az informatika. Nem véletlen, hogy az – Egyesült Államok után – a második magyar technológiai központ 2005 őszén Kínában fog megnyílni.” – mondta Jambrik Mihály, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közigazgatási államtitkára.

A Kínai Ipari és Technológiai Kiállításon több mint 70 állami vállalkozás mintegy 3500 négyzet-méteren és 130 standon mutatkozik be. Valamennyi résztvevő erőteljes, piacvezető vállalkozás a maga ágazatában és már kiemelkedő eredményeket értek el külföldi műszaki tervező és kivitelezői fővállalkozói tevékenység során. A kiállítók tevékenysége felöleli az építőipar, a vízszolgáltatás, a közlekedés, az elektromos áram, a petrokémia, a telekommunikáció, a kohászat, vasúti közlekedés, aeronautika területét. . A kínai fél alapos munkával szervezte meg a kínai Gazdasági Minisztérium, az Építési Minisztérium, az Információs Technológiai Minisztérium és más állami szervek, valamint kínai vállalkozások ipari és technológiai kiállítói küldöttségét. Az előkészületeket nagyban támogatta a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az ITDH, a magyar Kereskedelmi és Iparkamara és más szervek.

2004-ig több mint 1800 kínai vállalat kapott engedélyt külföldön történő műszaki tervezői és ki-vitelező tevékenység folytatására. A világ szinte minden táján, mintegy 200 országban (régióban) kötött szerződéseik kumulált összértéke 156,294 milliárd USA dollár, a teljesített forgalmuk összértéke 114,028 milliárd USD. 2004-ben tervezési projektcsomagok szerződés szerinti értéke meghaladta a 24 milliárd dollárt. A fejlődést mutatja, hogy a különféle kivitelezői munkák folyamán pedig mind nagyobb súlyt kapnak a magas szintű technológiát tartalmazó megoldások, s az építőipar aránya csökken. A 2003-as év során az amerikai Engineering News Record (ENR) 47 kínai vállalatot választott a világ 225 legnagyobb nemzetközi fővállalkozói közé.

Kína technológiai és tőkeexportja révén is a világgazdaság fontos szereplőjévé vált. 2004-ben a távol-keleti ország 33 milliárd dolláros külföldi befektetésével a világ 4. legnagyobb tőkeexportőrévé vált. Technológiában számos területen világelső, egyebek között a erőműépítésben és duzzasztógátak építésében egyedülálló megoldásokkal rendelkezik. Magyarországon kínai cégek mintegy 200 millió dollárt fektettek be – magyar cégek pedig mintegy hárommillió dollárt fektettek be Kínában.

A reform és nyitás politikájának kezdete óta a gazdaságfejlesztés Kínában elért eredményei felkeltették az egész világ figyelmét. Kína egyre szorosabb gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat alakít ki, s így mára Kína a globális gazdaság fejlődésének fontos alkotó-eleme lett. A kínai kormány nagy fontosságot tulajdonít a világ különböző országaival fenntartott műszaki tervező és kivitelező fővállalkozói kapcsolatok fejlesztésének is, a technológiai együttműködésnek, és aktívan támogatja és buzdítja az erős kínai vállalkozásokat, hogy a világ országaiban vállaljanak különböző tervezői projekteket. Kína a reform- és nyitáspolitika végrehajtása óta óriási eredményeket ért el a gazdasági építésben, a berendezések gyártásának színvonala, irányítási és technikai szinte jelentősen fejlődött. Az évek folyamán a nemzetközi gazdasági és technikai együttműködés egy sor tőkeerős, gazdag tapasztalattal rendelkező, mérnöki tervezésre és fővállalkozói munkavállalásra alkalmas céget képzett ki, amely örömteli eredményeket ért el az energia-, a villamos- és a kohászati iparban, valamint az út-, híd- és lakásépítésben.



Szólj hozzá!

További Laptop

Hirdetés

Népszerű

Hirdetés

Technokrata a Facebookon

Hirdetés

IoT-Magazin.hu

Hirdetés

Kütyük

Smart home

Így képzelik el a magyarok az álomotthonukat

2024. március 20. szerda

Office

Foglalj helyet, hogy helyet foglalhass!

2024. március 13. szerda

Smart home

Okoskészülék vagy hagyományos háztartási gép?

2024. február 28. szerda
owlet care babafigyelő

Smart home

OWLET CARE a magyarországi piacon!

2024. február 26. hétfő
Hirdetés

Dotkom

Műszaki-Magazin.hu

Hirdetés