Connect with us

technokrata

A Microsoft Research Cambridge nyílt nap keretében mutatta be a 21. századi szoftverkutatás új alapj

Laptop

A Microsoft Research Cambridge nyílt nap keretében mutatta be a 21. századi szoftverkutatás új alapj

A nagy teljesítményű személyi számítógépek elterjedése elősegíti a szoftverkutatás fejlődését, és új kihívásokat támaszt a jövőre nézve.

Az európai sajtó képviselői számára évente megrendezett Nyílt Napja keretében a Microsoft Research Cambridge felvázolta a személyi számítógépekkel kapcsolatos kutatások 21. században alkalmazható alapvető irányvonalait. Nyitóbeszédében Dr. Andrew Herbert, a kutatólabor vezetője elmondta, hogy a gyorsabb és nagyobb teljesítményű processzorok elterjedésével a 20. századi szoftvertervezés alapjainak nagy része idejétmúlttá vált. Arra bíztatta az iparági szereplőket, hogy működjenek együtt a fejlett programozási nyelvek és eszközök kifejlesztésében, amelyek támogatják a kutatást és megalapozzák a számítástechnika következő 100 évét.

A számítástechnikát meghatározó alapelvek megváltoztak. Míg korábban a szoftvert tervezőknek a hardverekből származó korlátokkal kellett megbirkózniuk (példa erre a valódi memória virtuális memóriával történő helyettesítése, vagy a hierarchikus adattárolási struktúrák létrehozása), napjainkban a modern programozási nyelvek valamennyi előnyét élvezhetik, amelyek csökkentik a virtuális memória iránti igényt, és a nagyobb kapacitásnak köszönhetően fejlett fájlkeresési és indexelő szolgáltatásokat tesznek lehetővé.

„Fordulóponthoz értünk, ahol a hardver jelentős mértékű átalakulása miatt a szoftveroldalon is új megközelítési módra van szükség. Ez teszi lehetővé számunkra, hogy a számítástechnika következő évszázadát meghatározó, új típusú szoftvereket hozzunk létre ” – jegyezte meg Andrew Herbert. „A folyamatos és kölcsönösen előnyös együttműködések, mint amilyet például az INRIA-val (francia kutatóközpont) alakítottunk ki, lehetőséget biztosítanak arra, hogy átlépjük a számítástechnikai kutatások jelenlegi korlátait, és új irányvonalakat fektessünk le a következő évszázadra.”

A nyílt nap keretében a Microsoft Research kutatói, köztük a Royal Society (az Angol Tudományos Akadémia) nemrégiben megválasztott két tagja – Andrew Blake és Luca Cardelli professzorok – egy bemutató-sorozat keretében betekintést nyújtottak munkájukba, valamint ismertették kutatásaik főbb irányvonalait a számítástechnika előtt álló legnagyobb kihívások leküzdésével összefüggésben.

A Nyílt Nap során az alábbi témák kerültek napirendre:
• Programozási elvek és eszközök – Olyan innovatív rendszerek, mint az önellenőrző szoftver, amely a tesztelés jelenlegi korlátait meghaladva stabilabb, hibamentes programokat eredményez.
• Rendszerek és hálózatok – Az új hozzáférési módok fejlettebb lehetőségeket kínálnak a fájlok keresésére és rendszerezésére, továbbá csökkentik a hierarchikus rendszerekre jellemző információfolyamból fakadó terheket.
• Számítógéppel támogatott élet – Új számítástechnikai módszerek, amelyek az alkalmazásokat egyre távolabb viszik a munkaasztaloktól, olyan új területekre, mint például az interaktív felületek.
• Gépi tanulás és észlelés – A gépi ’észlelésre’ épülő jobb, ’intelligens’ szoftver, amely számos területen – például a valósághűbb számítógépes játékok terén – alkalmazható.

A Microsoft európai tudományos kezdeményezése
A nyílt nap során a Microsoft emellett új divíziója, a külső kutatásokkal foglalkozó iroda (External Research Office – ERO) eredményeiről is tájékoztatást adott. Stephen Emmott, az ERO igazgatója jelentős lépésekről számolt be az ERO európai tudományos kezdeményezése kapcsán, mely az új típusú tudományos és számítástechnikai kutatások felgyorsítását tűzte ki céljául. Munkájuk keretében új, nagy teljesítményű szoftveres eszközöket fejlesztenek ki, elsősorban biológiai rendszerekkel és számítógépes ökológiával kapcsolatos kutatásokhoz, valamint a jövő évszázad számítástechnikáját meghatározó kutatáshoz. Emmott kiemelte, milyen jelentős érdeklődést keltett a kezdeményezés nemzetközi tudományos körökben, továbbá beszámolt arról is, hogy milyen változásokat hozott a tudományos életben. Mindezek a társadalomra nézve jelentős pozitív hatással kecsegtetnek, és előrevetítik a tudomány alapú innováció korát Európában.



Szólj hozzá!

További Laptop

Technokrata a Face-en

Tesztek