Connect with us

technokrata

Az illegális szoftverhasználat mértékéről, más szemszögből

Laptop

Az illegális szoftverhasználat mértékéről, más szemszögből

Az alábbiakban Tőzsér Zoltán, a Tőzsér és Máriás Szoftver Iroda Kft. nevében fejti ki véleményét, gondolatait a tegnapi BSA közleményre reagálva.

“Elsősorban szeretnénk leszögezni, hogy a leghatározottabban elítélünk mindenféle szerzői jogsértést. A Tőzsér és Máriás Szoftver Iroda immár tíz éves munkája, a rengeteg előadás és publikációnk e témában (már jóval a BSA magyarországi megjelenése előtt!) is bizonyíték erre. Ugyanakkor a félretájékoztatást és a kereskedelmi célú csúsztatásokat is el kell ítélnünk!

A BSA tájékoztatói után menetrendszerűen jelennek meg a fentihez hasonló címmel cikkek a hazai médiákban, amelyek arra engednek következtetni, hogy a magyarországi (nem csak számítástechnikai) piac elvetemült tolvajok gyülekezete. Ezt a kicsengést az alábbiakban röviden vázolt okok miatt a leghatározottabban vissza szeretnénk utasítani!

1. A BSA/IDC metodikája (lásd kapcsolódó link, 12-15. oldal) minimum megkérdőjelezhető: a szállított és működő számítógépek számát hazánkban csak erős közelítéssel lehet megbecsülni, az ilyen jellegű információk teljességének hiánya miatt (pl. összeszerelt gépek, otthoni, külföldi anyacég által szállított gépek stb.). A szállított szoftverekkel a helyzet nagyjából ugyanez. Nincsenek megbízható adatok. Pontosak pedig végképp nincsenek! Komoly értéket és darabszámot képviselnek a szintén kimaradt és megbecsülhetetlen belső fejlesztésű szoftverek, rendelésre készítettek stb.

A gépekre valójában telepített szoftver mennyiségét és értékét pedig sokszor az IT vezetők sem tudják 100%-os pontossággal megmondani, nem egy piackutató cég és főleg nem összesítve egy egész ország szintjén.

A Tőzsér és Máriás Szoftver Iroda idén pontosan tíz éve végez szoftverjogtisztasági felméréseket és ezen belül szoftverleltárakat a legnagyobb hazai cégeknél. Mindezek után, mint piacvezető és rangidős, ennyi év tapasztalatával sem mernénk jóslatokba bocsátkozni az egyes – általunk nem ismert – vállalatok számítógépén lévő szoftverek számáról és értékéről!

Tehát a metodika a „körülbelül” szorozva a „valamennyivel” osztva a „valószínűvel”…

Ebből messzemenő következtetést levonni egy ország szoftver-ellátottsági mutatójára minimum felelőtlenség.

2. Magyarországon nem csak játékok és a kommersz-dobozos szoftverek kerülnek forgalomba, de ettől darabszámban ugyan kétségtelenül elmaradó, értékben viszont „némileg komolyabb” tételt képviselő termékek is, mint pl. vállalatirányítás (SAP, Oracle, JD Edwards, Scala, stb.), hálózatmenedzselő szoftverek (Unicenter, Tivoli, ZEN, stb.), célszoftverek (atomerőmű, légiirányítás, BM, HM célszoftverei stb.), CAD/CAM rendszerek, termelésirányítás stb.

Ezek körében a jogtisztasági mutató viszonylag magasnak, úgy kb. 100%-nak mondható. Ezen szoftverek licencdíja (vagy legalább ezek nagyságrendje) sejthető, és könnyen kiszámítható, hogy ezekkel szemben hány „dobozos” -irodai szoftver, vagy játék illegális másolása lenne „szükséges” a tanulmányban jelzett illegalitási mutatók eléréséhez.
Nem kell nemzetközi piackutatónak lenni, hogy gyorsan belássuk ennek képtelenségét.

3. Szoftver nem csak a PC-ken van, de a szép számmal (és értékkel) meglévő mainframe gépeken is. Ezekről sem szólnak a statisztikák.

4. A BSA/IDC metodika általában szeret „elfeledkezni” arról, hogy szoftvert ma már elég sok helyen használnak, pl. durván tíz millió mobiltelefonban, személygépkocsikban, televíziókban és mikrohullámú sütőkben, ATM-ekben, beléptetőrendszerekben, telefonközpontokban, stb.

A tanulmány metodológiája persze PC-ről beszél, de a címe csak egyszerűen „…global software piracy study”.”



Szólj hozzá!

További Laptop

Technokrata a Face-en

Tesztek