Connect with us

technokrata

Gyorsfénykép a magyar információs társadalomról

Laptop

Gyorsfénykép a magyar információs társadalomról

Távmunka, online (ön)kormányzat, innovációpolitika és weblog-írás – megjelent az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ Kutatási Jelentése.

A Kutatási Jelentés 2004. decemberi számának fókuszában a távmunka áll – a kérdéskört több tanulmányban is vizsgálja:

  • A PricewaterhouseCoopers Üzleti Tanácsadás osztálya átfogó gazdasági elemzést végzett a távmunka elterjedésének előfeltételeiről és az alkalmazásával elérhető gazdasági megtérülésről valamint az esetleges hátrányokról – mind a munkaadó, mind a munkavállaló szempontjából. Megállapításai szerint a távmunka által igényelt beruházások ma már hazánkban is 6-24 hónap alatt megtérülhetnek, mert a távmunkával jelentős költségcsökkentés érhető el.

  • Az Általános Vállalkozási Főiskolán készült felmérés célja a távmunka hazai szerepének feltérképezése, elsősorban a munkavállalók e foglalkoztatási formában való jelenlegi illetve tervezett részvételére vonatkozó információk alapján. A megkérdezettek körében mind a jelenlegi részvétel, mind a későbbi bekapcsolódás szándéka igen csekély Az egyik legáltalánosabban megfogalmazott probléma az izoláció, annak veszélye, hogy a munkahelytől való távollét a társadalmi kapcsolatok leépüléséhez vezethet.
  • Az ITTK tanulmánya áttekinti a fogyatékkal élőket támogató, távoktatás-távmunka vonatkozású hazai kezdeményezéseket, illetve ezzel összefüggésben azokat a projekteket, melyek az érintettek infokommunikációs ellátottságát hivatottak javítani. A szerzők megállapításai szerint számos jó kezdeményezés történt a területen az érdekvédelmi szervezeteknél, a kormányzati és az üzleti szférában egyaránt, ám ezek – elegendő forrás híján – többnyire a fogyatékos személyek csak igen kis hányadához jutottak el.

Innovációpolitika az EU-ban és itthon – ez a témája az Információgazdaság rovatban helyet kapott egy másik írásnak, mely szintén az ITTK kutatóműhelyében született. Az innováció legfőbb prioritásként való megjelenése, terjesztése az Európai Unióban a nyílt koordináció jegyében zajlik. A legfőbb uniós célok kijelölésén, a nemzetközi benchmarking módszerek, az indikátorok meghatározásán túl minden tagállam saját feladata fejlődési irányának meghatározása. A magyar regionális innovációpolitika számára az előcsatlakozási alapok kihasználása, a célok és intézkedések innovációs felszívóképességet segítő megfogalmazása, az uniós tagországok legjobb gyakorlatainak adaptálása, a pályázati lehetőségek kihasználása a követendő út.

A kiadvány egyik rendszeres rovata az online (ön)kormányzat, melyben közöljük a GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. a magyarországi önkormányzatok körében végzett friss felmérésének eredményeit. A vizsgálat legfőbb célja a hazai önkormányzatok informatikai eszközökkel és Internet-kapcsolattal való ellátottságának a felmérése, az önkormányzati hivatalokban történő számítógép- és Internet-használat feltérképezése, az Interneten elhelyezett tartalom vizsgálata, valamint az informatikai beruházások nagyságrendjének a meghatározása volt.

A rovatban szereplő másik tanulmány – a BME Műszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola hallgatójának tollából – arról tájékoztat, hogy mit jelentenek az interoperabilitási keretrendszerek a közigazgatásban, mik ezek céljai, alapelvei, illetve miért van égető szükség a kialakításukra Magyarországon. A közigazgatás elosztott információkincsét közintézményeink ugyanis képtelenek egymás és a polgárok rendelkezésére bocsátani: rendszereik a legkülönbözőbb platformokra, adattárolási megoldásokra épülnek, továbbá elvétve található olyan fogalom, amin legalább két szerv pontosan ugyanazt érti. A nemzetközi gyakorlat az interoperabilitási keretrendszereket tartja megoldásnak, amelyek szakítanak az eddigi központosított, „diktatórikus” közigazgatási információrendszer-fejlesztési gyakorlattal, és megteremtik az önálló, autonóm közigazgatási információs rendszerek együttműködésének „demokratikus” alapjait.

Végül, de nem utolsósorban bemutatunk egy rendkívül érdekes elemzést a magyar internetes kultúra egy viszonylag új jelenségéről: a blogolásról, amely az utóbbi egy-két évben robbanásszerű terjedésnek indult az internetező fiatalok körében. Ez az önkifejezési és kommunikációs forma kétségtelenül sok szempontból különbözik a többi, társadalomkutatók által már évek óta vizsgált online kommunikációs eszköztől, s mint ilyen, önálló vizsgálatot érdemel. A Suvet:Research Piac- és Társadalomkutató Kft. munkatársának kutatása megteszi az első lépést a magyar „bloggertársadalom” szociológiai és pszichológiai szempontú megismerése felé.



Szólj hozzá!

További Laptop

Technokrata a Face-en

Tesztek