Connect with us

technokrata

Nyílt levél az EU Tanácsához

Laptop

Nyílt levél az EU Tanácsához

Az EU Tanácsához címzett nyílt levéllel fordult a három legnevesebb három európai vezető szabad szoftver fejlesztő: Linus Torvalds (Linux), Michael Widenius (MySQL) és Rasmus Lerdorf (PHP); számolt be az eseményről a Netért.

Felhívás az EU Tanácsához

A hét második felében, november 25-én és 26-án az EU Versenyképességi Tanácsa összeül, és megkísérli hivatalosan elfogadni a javasolt „irányelvet a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmaztathatóságáról”, melyet a gyakran „szoftverszabadalmi irányelvnek” is neveznek. Május 18-án a Tanács politikai megegyezésre jutott a törvénytervezetről, de nem hozott hivatalos döntést az elfogadásáról.

Arra bíztatjuk az EU tagállamainak kormányait, melyek az EU Tanácsának tagjai, hogy a fent nevezett javaslatot ne engedjék vita nélküli, úgynevezett „A-itemként” elfogadni. Európa érdekében ez a megtévesztő, veszélyes és demokráciával ellenkező javaslat nem lehet a tagállamok közös álláspontja.

Minden webmestert arra kérünk, hogy segítsenek megakadályozni a szoftverszabadalmak legalizálását az EU-ban azzal, hogy hivatkoznak a kampány webhelyére: www.NoSoftwarePatents.com.

A kérdéses irányelvjavaslat megtévesztő, mert a laikusok, sőt még a szabadalmi jog útvesztőiben kevéssé járatos jogászok is tévesen az képzelhetik, hogy a szoftver nem lesz szabadalmaztatható. Valójában gyakorlatilag az egész irányelvjavaslat olyan kifogások gyűjteménye, amelyeket a szabadalmi rendszer már évek óta használ az Európai Szabadalmi Egyezmény 52. pontjának megkerülésére, hogy szabadalmaztatni tudja a szoftverötleteket.

Akik azt mondják, hogy az irányelv nem teszi lehetővé a szoftverek szabadalmaztatását, olyan furcsa definíciót használnak a „szoftver” szóra, hogy az ember haja égnek áll tőle. Úgy kellene különbséget tenni a szoftverszabadalmak és a számítógéppel vezérelt eszközökre vonatkozó szabadalmak között, hogy a szabadalmi törvény miatt kizárjuk az információ feldolgozását, kezelését és megjelenítését a „műszaki” szó definíciójából, hogy ne lehessen szabadalmat kapni az adatfeldolgozás területén, és megkerülhetetlen módon meg kell követelni, hogy természeti erők hassanak a fizikai valóságra a digitális szférán kívül is.

A kérdéses törvényjavaslat sok rendelkezést tartalmaz, amelyek hasznosnak tűnnek, ha valaki a „műszaki” szót a mindennapi értelemben érti. A szabadalmi rendszer azonban már korábban kifejezte és bemutatta a saját definícióját erre a kifejezésre, ami gyakorlatilag mindent felölel, amit a számítógép egyáltalán elvégezhet. Ráadásul a törvényjavaslat az 5. cikkely (2) bekezdésében az összes korlátját ledönti a szoftver szabadalmaztathatóságának azáltal, hogy kifejezetten megengedi az úgynevezett „szoftverötlet igénypontokat”.

A szoftverszabadalmak veszélyesek a gazdaság egészére, különös tekintettel az európai gazdaságra. A törvényhozóknak figyelniük kellene azon figyelmeztetésekre, amelyek olyan jó hírű szervezetektől származnak, mint a Deutsche Bank Research, a Kiel Institute for World Economics, és a PricewaterhouseCoopers.

Első ránézésre a szabadalom a feltaláló védelmének látszatát kelti, de a valódi következménye pontosan az ellenkezője lehet, területtől függően. Míg a szerzői jog a szerzőket szolgálja, a szabadalom megfosztja őket a saját, függetlenül létrehozott alkotásuktól. A szerzői jog méltányos, mert mindenki számára elérhető. A szoftverszabadalmi törvény csak az erőseknek kedvez, és végeredményként több igazságtalanságot szül, mint igazságot.

Véleményünk szerint különösen veszélyezteti a szoftverszabadalom az új EU-tagállamok gazdasági kilátásait. A sok tehetséges szoftverfejlesztőknek esélyt kellene adni ezekben az országokban. Egy európai szabadalom átlagos költsége 30.000-től 50.000 euróig terjed, és egy vállalatnak nagyon sok ilyen szabadalomra van szüksége ahhoz, hogy „kölcsönös szabadalom-hozzáférési megállapodásokat” köthessen a nagy multinacionális vállalatokkal, amelyek egyenként több tízezer ilyen szabadalommal rendelkeznek.

A szoftverek szabadalmaztathatóságáról kötött politikai megállapodást az érdemek, gazdasági logika és erkölcsi megfontolások alapján kellene meghozni, nem valami olyasmi alapján, ami az eddigi szabadalmi rendszer gyakorlata volt a legutóbbi években. Mindannyian tekintsünk előre és ne visszafelé.

Ha az EU Tanácsa befogadja a május 18-án keletkezett törvényjavaslatot, akkor azt demokratikus legitimitás nélkül tenné. A vita nélküli és szavazás nélküli elfogadást jelentő „A-item” csak arra hivatott, hogy felgyorsítsa és egyszerűsítse az eljárást, amennyiben a minősített többség már megvan. Ebben a konkrét esetben ez nincsen meg.

November 1-től új szavazati súlyok hatályosak az EU-ban a bővítési törvény értelmében. A május 18-án keletkezett törvényjavaslatot támogató országok szavazatszáma összesítve 216-ot tesz ki, amely elmarad a szükséges 232-től. Egy nagyon sajnálatos precedenst jelentene az európai demokrácia számára, ha az EU Tanácsa egy elégtelen alappal közös álláspontot fogadna el.

Továbbá ez a 216 szavazat tartalmazza Hollandia és Németország szavazatait is, de ezekben az országokban a nemzeti parlamentek az irányelv ellen szavaztak. Július 1-én a Tweede Kamer olyan határozatot hozott, hogy a holland kormány vonja vissza a kérdéses törvényjavaslat támogatását. Október 21-én a német Bundestag mind a négy frakciója ugyanerre az álláspontra helyezkedett, és kritizálta a május 18-i törvényjavaslatot, mert az lehetővé tenné a szoftverszabadalmakat.

A szoftverpiacon érvényesülő innováció és szabad verseny érdekében nagyon reméljük, hogy az Európai Unió megragadja ezt a lehetőséget a szoftverek szabadalmaztatásának tiltására, és jelentős versenyelőnyre tesz szert az információs korszakban.

Aláírók:

Linus Torvalds, Michael Widenius és Rasmus Lerdorf

2004. november 23



Szólj hozzá!

További Laptop

Technokrata a Face-en

Tesztek