Connect with us

technokrata

APC: ha az áram kimarad, mi marad?

Laptop

APC: ha az áram kimarad, mi marad?

Minden második magyar villamosenergia-fogyasztó tapasztal problémákat saját környezetének áramellátásával kapcsolatban, sőt minden hatodik fogyasztónál majd havi gyakorisággal jelentkeznek ezek a bonyodalmak. A problémák a jövőben várhatóan tovább súlyosbodnak Magyarországon is – hívták fel a figyelmet egy budapesti kerekasztal-beszélgetés szakértői.

Bíró Viktor, az APC (American Power Conversion) regionális vezetője szerint ennek ellenére még a közepes- és nagyvállalatok közül sem mindenütt védekeznek az áramkimaradás vagy áramingadozás okozta nem csekély károk ellen, bár számos helyen vannak szünetmentes tápegységek, dízelgenerátorok. Egységes tápellátás-védelmi megoldás az APC InfraStruXure elnevezésű rack-alapú háttér-infrastruktúra rendszere, amely komplex módon nemcsak a rendelkezésre állásról gondoskodik, hanem például a szerverszoba mindenfontos paraméterét (hőmérséklet, páratartalom) is proaktív módon figyeli.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői a beszélgetést azzal kezdték, hogy az áramellátási problémák súlyosbodása világjelenség, amely az olyan fejlett államokat is súlyosan érinti, mint pl. az Amerikai Egyesült Államok. A közelmúlt hazai eseményei és a magyar fogyasztók tapasztalatai miatt Bíró Viktor arra következtet, hogy Magyarországon is egyre fontosabb lesz az áramkimaradások ellen felkészülni. Az APC Közép- és Délkelet-Európa regionális vezetője a beszélgetés alkalmával felidézte a közelmúlt legnagyobb áramkimaradásait, például a nagy Egyesült Államokbeli tavalyi emlékezetes áramszünetet, amely a becslések szerint legalább hatmilliárd dollár kárt okozott, és csak New York városban negyvenmillió dollárnyi adóbevétel-kiesést okozott. A tavalyi leállás döbbentette rá az amerikaiakat is arra, hogy erőműveik átlagéletkora ötven-hatvan év, és hogy a rendszer megújítása, biztonságossá tétele körülbelül ötven-száz milliárd dollárba kerül majd. Angliában, ahol a tavalyi év szintén minden idők legsúlyosabb áramszünetét hozta magával, a múlt évi áramkimaradás után megkérdezték a számítástechnikai szakembereket, mit hoz a jövő. A megkérdezettek 82 százaléka szerint a következő évben megismétlődnek majd az ilyen esetek. De ez még mindig nem ébreszti rá a pénzügyi szakembereket arra, hogy helyben is védekezzenek valahogy az áramkimaradások káros hatásai ellen. Az angliai felmérés szerint az IT-szakemberek 13 százaléka vélekedik úgy, hogy legalább 5 millió dollárt vesztettek az ügyön, de ennek csaknem ötszöröse, azaz a megkérdezettek 67 százaléka nem tudta megmondani, mennyibe kerül egy-egy leállás. 2003 nyarán és őszén Európában – Nagy-Britannia mellett – Svédországban, Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában keletkeztek jelentős zavarok az áramellátásban, ami üzemzavar közeli kritikus helyzetet okozott a térség más rendszereiben is, például Ausztriában, Csehországban, sot Magyarországon is.

Dr. Stróbl Alajos, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnök-helyettese szerint a bonyodalmakban minden bizonnyal alapvető szerepet játszik az energiapiaci liberalizáció, amit bevezetői a termelési költségek optimalizálásával és az áramszolgáltatók közötti árverseny okozta árcsökkenéssel indokoltak. A következményekkel talán nem is lehetett előre számolni, a magánbefektetők – immár a privatizáció után Magyarországon is – igencsak megnézik, hogy mire költik a pénzüket, így az erőművek karbantartására, felújítására vagy éppen építésére csak a legszükségesebb esetben költenek. Ez azonban bizonytalanná teheti a megfelelő biztonsági szint folyamatos fenntartását.

Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnök-helyettese szerint ráadásul a környezet és a társadalom szokásainak változása is újabb kihívás elé állítja az energetikai szakembereket. Bíró Viktor pedig hozzátette: A szélsőséges időjárás miatt nyáron kénytelenek vagyunk valamilyen elektromos klímaberendezést használni és egyre több elektromos eszközt veszünk igénybe. Ráadásul a szárazság miatti alacsony vízszintű folyók is okozzák, hogy minden korábbinál kevesebb áramot tudunk nyerni. Az ebbéli veszélyek miatt azoknál a fogyasztóknál, ahol az áramkimaradás súlyos közvetlen anyagi- vagy presztízskárokat okozhat (például a közepes- és nagyvállalatoknál), mindenképpen szükség lenne a felkészülésre.

A fogyasztók gyakran tapasztalnak problémákat helyi szinten, saját háztartásuk áramellátását illetően. Például az utcai építkezések során számtalanszor előfordul, hogy markólóval elvágnak egy utcai áramkábelt, és ennek a villamosenergia-fogyasztók ˝isszák meg a levét˝, hiszen védtelenül hagyott informatikai rendszerükben emiatt adatvesztés következhet be. A GFK által végzett kutatás, amelyben a háztartások ötvenhárom százaléka nyilatkozott úgy, hogy tapasztalt problémákat saját környezetének áramellátása körül, szintén az áramkimaradások, áramingadozások elleni védekezés fontosságát igazolja.

A váratlan leállás veszélyei
Hogy milyen fontos a közepes- és nagyvállalatok számára, hogy informatikai rendszereik folyamatosan, akár a nap 24 órájában rendelkezésre álljanak, és emiatt védekezzenek, arra talán a legjobb példa egy pénzintézet, ahol a kritikus banki adatoknak valóban a nap 24 órájában folyamatosan elérhetőnek kell lennie. ˝Olyan pénzügyi műveletek adatai veszhetnének el egy áramszünet okozta leállás miatt, aminek közvetlen jogi, pénzügyi kötelezettsége felbecsülhetetlenül nagy kárt okozna bankunknak. Gondoljanak csak bele, mi történne, ha elvesznének a pénzügyi tranzakciók adatai! A konkrét pénzügyi veszteség mellett cégünk még az ügyfelek körében elszenvedett óriási presztízsveszteséget is kénytelen lenne elkönyvelni. Ezt nem engedhetjük meg magunknak˝ – mondta Szűcs Péter, a K&H Bank üzemeltetési főosztályvezetője, aki többek között a pénzintézet villamos energia ellátásáért is felelős. A K&H Banknál a bankfiókok technikai helységeiben az APC InfraStruXure rack-szekrényei garantálják a folyamatos villamos energia ellátást, az áramkimaradások miatti adatvesztések elkerülését. A rendszert minden egyes bankfiókban olyanra tervezték, hogy az még a maximális terhelés esetén is legalább húsz perc áthidalási időt biztosítson. (Kisebb terhelés esetén ez a húsz perces áthidalási ido a többszörösére növekszik, de a húsz perc alatt rendszerint el szokott dőlni az áramszünet várható időtartama. A viszonylag gyakoribb rövid idejű áramkimaradások így áthidalhatók, a tartósabbnak bizonyulók esetén pedig van elég idő a gépek leállítására.)

Andrási Tamás, a BellResearch üzletfejlesztési igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy cége kutatásai szerint a szünetmentes tápegységek, illetve az olyan komplex tápellátás-védelmi rendszerek – mint amilyen az APC InfraStruXure megoldása – beszerzése iránt felértékelődik az igény azoknál a vállalatoknál, ahol az áram ingadozásából vagy kimaradásából már bekövetkezett valamilyen adatvesztés vagy nagyobb rendszerleállás, tehát az incidenst követően lényegesen komolyabban veszik a védekezést. Andrási Tamás elmondta azt is, hogy bizonyos ágazati szereplők sokkal óvatosabbak az átlagosnál, így a pénzügyi-, a közmű-, a távközlési szolgáltatók már súlyának megfelelően kezelik a kérdést, és a multinacionális cégek hazai leányvállalatainál is ˝kialakult a védekezés kultúrája˝, jobban felkészültek az áramkimaradásra. Egy-egy üzemszünet miatt jelentkező közvetett költségeket (tehát a termelés leállása okozta károkat) a vállalatok viszonylag könnyen számszerűsíteni tudják, de a leállás nyomán a cégek olyan erkölcsi károkat is elszenvedhetnek, ami szélsőséges esetben a cég csődjéhez is vezethet.

A modern követelményeknek megfelelő megoldás
Az APC InfraStruXure elnevezésű, rack-alapú tápellátás-védelmi rendszere komplex módon nemcsak a rendelkezésre állásról gondoskodik, hanem például a szerverszoba minden fontos paraméterét (hőmérséklet, páratartalom) is proaktív módon figyeli, a kritikus értékeknél pedig automatikus figyelmeztető jelzést küldenek. Ráadásul a vállalati szerverpark bővülésének megfelelően egyszerűen méretezhető védelmi rendszerről van szó, így az InfraStruXure beszerzése hosszú távú befektetést jelent az adatok védelme érdekében. Az InfraStruXure lépésenként bővíthető, tehát elegendő a pillanatnyilag szükséges kapacitást megvásárolni, a későbbi bővítési tervektől függetlenül. A többi akkumulátort és egyéb összetevőket az APC ˝LEGO-elve˝ szerint elegendő ˝építőelemekként˝ akkor beszerezni, amikor szükség van rájuk. Fontos, hogy minden szabványos, 19 colos szekrénybe szerelhető berendezés elhelyezhető a rack-szekrényben, tehát egyszerűen megtervezhetőek a rendszerek, amelyek természetesen redundáns módon is kiépíthetők az InfraStruXure -rel. Nem mellékes, hogy a mély szekrényeknek köszönhetően a kábelek jobban elrendezhetők és a teljesítmény jobban elosztható. ˝A jövőben a hagyományos szünetmentes tápegységeket egyre inkább az ilyen komplex megoldások váltják fel˝ – jósolta Bíró Viktor, az APC képviseletében, aki szerint az InfraStruXure ideális megoldás lehet a közép- és nagyvállalatok tápellátás-védelme érdekében.

Tovább
Kapcsolódó cikkek


Szólj hozzá!

További Laptop

Technokrata a Face-en

Tesztek