Systems: Innovatív magyar kisvállalkozások készülnek az EU piacaira

Közös standon mutatkozik be a müncheni Systems-en 17 magyar kisvállalkozás. A kreatív és innovatív fejlesztőcégek piacot és tőkét remélnek találni az EU fejlettebb tagországaiban. Többségük a német piacot célozza meg első lépésként.

Néhány hónappal Magyarország uniós taggá válását követően igazi európai szellemben szerveződött ad hoc együttműködés az ország szellemi tőkéjének és az újonnan nyílt piaci lehetőségek kiaknázására. A magyar Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM), valamint a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) közreműködésével 17 fejlesztőcég kapott bemutatkozási lehetőséget a müncheni Systems informatikai és hírközlési vásáron. A költségeket az IHM és az ITDH, a szervezési munka oroszlánrészét pedig az IVSZ vállalta magára.

Magyar gazdaságpolitikai várakozások szerint a komoly tudományos-mérnöki múlttal rendelkező ország gazdaságának egyik legfőbb kitörési pontja lehet az informatikai szektor. Az eltökéltséget jól mutatja, hogy a napokban beiktatott új magyar kormány gazdasági ügyekért felelős csúcsminisztere egy dotcom milliomos egykori nagyvállalkozó lett, aki az utóbbi években éppen az IVSZ elnöki posztján készült a politikai pályára.

Az európai szinten is igen jól képzettnek számító, viszonylag olcsó magyar mérnökökben rejlő lehetőséget már számos multinacionális cég ismerte fel, fejlesztő részleget telepítve az országba. A jelenlegi kezdeményezés részben ennek a folyamatnak az ellenére történik, hiszen a támogató szervezetek (IVSZ, IHM, ITDH) célja a magyar tulajdonú kis- és középvállalati réteg közvetlen piacra juttatása.

Alapok
A magyar oktatás sajátosságaként emlegetett rendkívül magas szintű matematikai alapok, valamint az egykori szocialista elszigeteltségből (például: COCOM lista) fakadt fejlesztési kényszer az 1980-as évekre a KGST legjelentősebb informatikai és ipari-elektronikai szállítójává tette Magyarországot. A rendszerváltást követően az egykori állami vállalatok romjain számos, ma már sikeres és jelentős piaci erővel működő vállalat alapult, amelyek – kapcsolataikat kihasználva – főleg termékek közvetítésével és hozzáadott szolgáltatások nyújtásával foglalkoztak és foglalkoznak ma is.

Jelen
A 90-es évek második felének technológiai boom-ját meglovagolva megjelentek a „második generációs” IT cégek, amelyek az országban jelenlévő kompetenciára alapozva kutatás-fejlesztéssel kezdtek foglalkozni. Mára számos ebben az időszakban indult szoftverfejlesztő vállalkozásnak sikerült tartós pozíciót kiharcolnia magának a globális piacokon (például: Graphisoft, Recognita). Az innovatív piaci környezet hatására – kiváló magyar mérnökképzés – a multinacionális cégek is egyre jelentősebb fejlesztő kapacitást telepítettek az országba. A folyamat nagyságrendjét jól illusztrálja a budapesti InfoPark létrejötte, mely Közép-Európa első innovációs technológiai parkja két egyetemi campus szomszédságában 106.000 négyzetméter irodaterülettel.

Jövő
Mára a korábban a multinacionális befektetőket előnyben részesítő gazdaságpolitika is felismerte az informatikai szektor – ezen belül is a K+F – kiemelkedő fontosságát. Magyarország egy kicsi, nyitott gazdaság az egységesülő Európa szívében, mely helyzetéből fakadóan számára a magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek jelentik a fejlődés útját. Az öko- és gyógyturizmus, valamint a bioélelmiszerek mellett az informatikai szektor, azon belül is elsősorban a szoftverfejlesztés lehet a magyar gazdaság jövőbeni motorja. Mindehhez a hagyományok, a szaktudás, a kreativitás és az eltökéltség rendelkezésre áll. Az első fecskékkel pedig már találkozhatunk Münchenben.