Connect with us

technokrata

Szabadalmaztatott szoftverek – kérdések és válaszok

Laptop

Szabadalmaztatott szoftverek – kérdések és válaszok

Az utóbbi időben ismét nagyobb teret kapott a szoftverek szabadalmaztathatóságával kapcsolatos vita; ennek hátterében tekinthetünk bele az IVSZ jóvoltából.

1. A szoftverszabadalmi kérdés lényege
A szoftverszabadalmak kérdése elsősorban gazdasági kérdés. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy kinek lesz joga szoftvert fejleszteni.

2. Hogyan érinti ez a kérdés a magyar szoftverfejlesztő cégeket?
Amennyiben lehetséges a szoftverek szabadalmaztatása, amerikai mintára egyes cégek több ezer eljárást, módszert, szoftverrutint védenének le. Ezen cégekkel szemben csak azok a cégek lesznek tárgyalóképesek (tudják viszontper kilátásba helyezésével sakkban tartani az adott céget, illetve elkerülni a hasonló kellemetlenségeket), akik maguk is hasonló méretű portfoliót alakítanak ki. Mivel gyakorlatilag nincsen olyan magyar szoftvercég, amely erre képes lenne (lásd az 5. kérdést), minden magyar szoftverfejlesztőnek elemi érdeke, hogy ne lehessen a fejlesztés jogát a szabadalmakon keresztül kisajátítani.

3. Mit értünk szoftverszabadalom alatt?
A ˝szoftverszabadalom˝ szót a számítógépeken megvalósított ötletekre vonatkozó monopóliumok jelölésére használjuk. A szabadalmak lényege, hogy az ötlet gazdáját a társadalom az ötlet kifejlesztésébe ölt erőforrások viszonzásaként annak kitalálóját az ötlet alkalmazásának ideiglenes monopóliumával jutalmazza. A szabadalmi jog nem képes figyelembe venni azt, hogy ki talált ki egy ötletet elsőként; a szabadalommal az rendelkezik, aki bejegyezte. A pusztán szoftveres úton megvalósított ötletek a következő tulajdonságokkal rendelkeznek:
– egyetlen szoftverben általában több száz már kitalált ötletre építünk, és ehhez adjuk hozzá a néhány tíz saját ötletet
– a szoftverfejlesztés során az energia túlnyomó része nem az ötletek kitalálására, hanem a hibajavításra, dokumentációra stb. megy el
– ezek az ötletek definíció szerint algoritmusok; az algoritmusok szabadalmaztathatóságát az Európai Szabadalmi Egyezmény kizárja
– ezek az ötletek egyben üzleti módszerek; az üzleti módszerek szabadalmaztathatóságát az Európai Szabadalmi Egyezmény kizárja

4. Ha a szoftverben implementált ötletek nem szabadalmaztathatóak, akkor mi a probléma?
A probléma az, hogy a fentiek ellenére az Európai Szabadalmi Hivatal már több mint 30.000 ilyen szabadalmat bejegyzett, és néhány nemzetközi monopólium részéről erős nyomás tapasztalható abban az irányban, hogy lehetőség legyen az ezekben biztosított monopólium felhasználására. Ebből a célból hozták létre a szoftverszabadalmi direktívát. Ez a direktíva elvben a számítógépen megvalósított ötletek szabadalmaztathatóságának körét hivatott meghatározni, és az erre vonatkozó szabályokat egyértelművé tenni.

Az Európai Parlamentnek sikerült is ezt a célt elérnie, de a Tanács az összes Parlament által elért előrehaladást eltörölve egy olyan szövegről tárgyal jelenleg, amely nem definiálja a szabadalmaztathatóság határait, ezáltal nem segíti a szabályok egyértelművé tételét.

5. Mi az a szabadalmi portfolió?
A szabadalmi portfolió szabadalmak halmaza. Egy használható szabadalmi portfolió legalább néhány ezer szabadalomból áll, a következők miatt:
Mivel a szoftver sok ötlet egymásra építésével készül, ezért minden szoftverben rengeteg potenciálisan szabadalmazott ötlet van. Példáként lásd a ˝webshop˝ ábrát. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek sok ilyen szabadalma van bejegyezve, az gyakorlatilag bármely program fejlesztőjével szemben élhet szabadalmi igénnyel. Ezért az a cég, amelyiknek egy-két szabadalma van, és azokat megpróbálja érvényesíteni egy nagyobb portfolióval rendelkező céggel szemben, hamar azt fogja találni, hogy az így megtámadott cég néhány tíz szabadalom bitorlásáért fogja perbe. A fentiek azokra a cégekre nem vonatkoznak, amelyek nem foglalkoznak fejlesztéssel, hanem csupán megvettek néhány szabadalmat, és azok segítségével élősködnek a szoftverfejlesztőkön.

6. Vonatkozik-e a szabadalmi jog a szoftverre ˝mint olyan˝-ra, a forráskódra, és a tárgykódra?
Nem. Soha, semmilyen értelmezés szerint nem vonatkozott. A ˝mint olyan˝ (as such) kifejezés értelme ugyan hosszú ideje elméleti vita tárgya, de mindenesetre minden nemzetközi szerződés kizárja a szabadalmaztathatóság köréből. A forráskód és a tárgykód pedig minden vitán felül álló módon nem sorolható az ˝ötlet˝ kategóriájába, amelyre a szabadalmi védelem vonatkozik. A forráskódot a szerzői jog védi a Berni Konvenció alapján.
Ezen a fogalmaknak a direktívatervezet szövegébe kerülése jól követhető módon azért történt, hogy a szabadalmi jogban járatlan közönség számára a következő csúsztatás legyen közölhető: ˝A direktíva kizárja a szoftverek, a forráskód és a tárgykód szabadalmaztathatóságát, ezért kizárja a szoftverszabadalmakat.˝

Mint láthattuk, a fenti állítás az (igen, nem, nincs kapcsolat) hármassal jellemezhető.

7. Mit tehet egy átlag magyar szoftverfejlesztő?
Még van rá esély, hogy a direktíva nem kerül ebben a formában elfogadásra. Ezt a célt szolgálja az IVSZ állásfoglalása a témában. Fontos a közvélemény valamint a különböző politikai pártok, és különösen azok európai parlamenti képviselőinek tájékoztatása. Az IVSZ részéről Hutter Ottó és Szittya Tamás, az LME részéről pedig Magosányi Árpád koordinálja az ilyen irányú tevékenységeket.

Általában javasolt védekezési módszer az is, hogy a cég minden munkatársa számára meg kell tiltani mindenféle szabadalmakkal kapcsolatos dokumentumba való betekintést. Ez ugyan nem akadályozza meg azt, hogy a cég ellen szabadalmi igénnyel éljenek, de a per során a jóhiszeműségre való hivatkozással van esély a visszamenőleges jellegű igények mérséklésére.

8. Milyen lehetősége van egy magyar szoftverfejlesztőnek a jogai védelmére?
A szoftverek védelmét a Berni Konvenció alapján a szerzői jog garantálja. A szerzői jogi védelem a szoftverek védelmére bevált, működő dolog, és nem hordozza azt a veszélyt, hogy valaki a mi befektetésünkön mások élősködjenek.



Szólj hozzá!

További Laptop

Technokrata a Face-en

Tesztek

kiemelt-kep
2018-volkswagen-arteon-photos-and-info-news-car-and-driver-photo-676567-s-original
SAN BERNARDINO, OCTOBER 29: Shipping orders go by on a conveyor belt at Amazon's San Bernardino Fulfillment Center October 29, 2013 in San Bernardino, California. Amazon's 1 million square-foot facility in the hard hit San Bernardino County has created more than 800 jobs at the center. Fulfillment centers are where products sold by other vendors on Amazon.com store their inventory. (Photo by Kevork Djansezian/Getty Images)
20170802_093113

Tesztek

Kipróbáltam a Kingston legújabb SD-kártya olvasóját

2017. augusztus 3. csütörtök
SAMSUNG CSC
SAMSUNG CSC

Mobil tesztek

Teszt: Megvizsgáltuk, milyen az új Honor 8 (video)

2017. május 23. kedd
uobelqc8

Mobil tesztek

Teszt: Megnéztük magunknak a Huawei P10 Plus-t

2017. május 4. csütörtök
SAMSUNG CSC

Laptop tesztek

Teszt: Fujitsu Lifebook U747 – A pehelysúlyú bajnok

2017. április 14. péntek
SAMSUNG CSC

Audió Eszközök

TESZT: iFrogz – Coda Wireless család

2017. április 11. kedd
SAMSUNG CSC

Okosóra tesztek

Teszt: Casio Edifice EQB-600

2017. március 28. kedd