Connect with us

technokrata

Programozott behajtás: egyre több a banki kintlévőség

Laptop

Programozott behajtás: egyre több a banki kintlévőség

Nemrégiben jelent meg a GfK Piackutató felmérése a hazai lakosság megtakarítási szokásairól, melyből kiderült, hogy a tartalékolási hajlandóság más európai országokhoz képest nálunk sokkal alacsonyabb. A bankok kintlévősége dinamikusan növekszik – ez pedig azzal is együtt jár, hogy talán minden eddiginél következetesebben kell beszedniük.

A közelmúltban látott napvilágot a GfK Piackutató Intézet felmérése, melyből kiderül, hogy a magyar lakosság megtakarítási hajlandósága igen alacsony más európai országokéhoz viszonyítva, és ez az érték a tavalyi évhez képest az idén sem látszik változni. A megtakarítások szerkezete, összetétele is sajátos. Első helyen a rövid távú bankbetétek állnak, és jelentős a hosszú távú, biztosítás jellegű befektetések aránya, míg részvényekben, vagy más, középtávú papírokban a lakosság elenyésző része gondolkodik.

Ugyanakkor tudható, hogy az ország lakosságának jelentős része a korábbinál sokkal szívesebben vesz fel különböző, kisebb-nagyobb összegű hiteleket, zömmel több éves lejáratra. Ezt bizonyítja az, hogy a háztartások az idei első félévben közel 132 milliárd forinttal nagyobb hitelt vettek fel, mint amennyi pénzt betétbe helyeztek – derül ki a jegybank legfrissebb adataiból. Ez az adat a fenti felmérés fényében többek között azt is jelenti, hogy a bankok kintlévőségei jelentősen növekszenek, míg a megtakarítások alacsony hányada miatt a letétbe helyezett összeg alacsony marad. Ezt a helyzetet a pénzintézetek csak úgy tudják megnyugtatóan kezelni, ha még az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordítanak beszedési tevékenységükre.

A nagyszámú hitelek tömegszerű nyomon követéséhez ma az egyedüli megoldás a megfelelő szoftverek alkalmazása. Ezek a programok naprakészen követik a jogszabályokat, egyszerűsítik az üzemeltetési feladatokat, csökkentik az élőmunka igényt és ellenőrizhető folyamattá alakítják a behajtásokat. Vagyis e tevékenység jórészt automatizálódik, így a költségek folyamatos csökkenése mellett a pénzintézetek hatékonysága mégis növekedni tud.

Porcsalmy Imre, a banki szoftverek fejlesztésével foglalkozó Vemsoft Kft. ügyvezető igazgatója kifejtette, egy követelés behajtásának megvan a maga jogszabályokkal meghatározott folyamata. A hitelkövető szoftver a követelést folyamatosan figyeli, és automatikusan megteszi, vagy az ügyintéző számára felajánlja a behajtás érdekében a megfelelő lépéseket. Időben elkészíti a szükséges leveleket, ha van e-mailes kapcsolat, kiküldi azokat, de egy call-centerrel összekötve fel is hívja az ügyfeleket, ha arra van szükség. Emellett számon tartja az ügyfelektől beérkező válaszreakciókat, esetleges ígéretekben megadott határidőket. Végső esetben pedig a követeléseket átadja peres behajtásra. Ezt az egész ügymenetet a hatályos jogszabályok alapján hajtja végre, amely a megrendelő igényeihez, üzletpolitikájához, és az ügyfélhez igazítva lehet szigorúbb, vagy akár lazább is.

Például ha egy bank a jelentésben azt látja, hogy a hitelfelvevők bizonyos százaléka a lejárat előtt pár nappal még nem teljesített, megbecsülheti azt is, hogy mekkora összeg nem folyik majd be határidőre. Ez esetben megfelelő tartalékot, forrást tud képezni az áthidalásra.

A kintlévőség kezelés és követelésbehajtás költségeinek leszorítása egyébként nem csak a pénzintézetnek, hanem az adósnak is érdeke, hiszen minél hatékonyabban működik egy ilyen rendszer, annál olcsóbbak lehetnek a hitelek, hiszen a járulékos adminisztrációs költség is csökken. A számítógépes rendszerrel nem szükséges magasan kvalifikált, jól fizetett szakértők hosszú évekig tartó trenírozása és tömeges alkalmazása, mivel a feladatokat rövid betanítás után, kevesebb számú, gimnáziumi érettségivel rendelkező ügyintéző is kiválóan el tudja látni.

Porcsalmy Imre szerint egy ilyen, követelés behajtást segítő, úgynevezett CRM rendszert csak olyan cégeknek érdemes üzemeltetni, amelyeknek több száz nyilvántartandó követelése van, hiszen addig egy pénzügyes szakember is el tudja végezni a munkát. Azonban egy nagyobb követelésállománynál már az, hogy a felszólítások időben kimenjenek, elég fontos indok lehet egy ilyen rendszert üzembe állítására. A több kirendeltséggel, vagy telephellyel működő vállalatoknál, ahol központilag kell kezelni az adatokat, még ennél is többre, a legkorszerűbb, három rétegű alkalmazások bevezetésére lehet szükség.

A fenti, a megtakarítások és hitelfelvételek összevetéséből kialakuló kép egyértelműen kedvezőtlen mind a magánemberek, mind a bankszektor számára, akiknek ráadásul mindent meg kell tenniük a beszedések hatékonyságának növelésére. Látni kell azt is, hogy a nagymértékű eladósodás, a „carpe diem” szemlélet a nemzetgazdaságnak hosszú távon nem használ.



Szólj hozzá!

További Laptop

Technokrata a Face-en

Tesztek