Connect with us

technokrata

Egy bevett programozói gyakorlat jogi vitákat szül

Laptop

Egy bevett programozói gyakorlat jogi vitákat szül

Jogi szempontokból aggasztó az a bevett szokás, miszerint a programozók cégről cégre magukkal viszik saját kódjaik nagy részét.

A legtöbb szoftverfejlesztő használt már vagy rendszeresen használja az úgynevezett kódkölcsönzést (code-borrowing), derült ki egy több mint 3000, a szakmában dolgozó ember megkérdezésével lezajlott kutatásból. Az Out-law.com szerint a programozók nagy része teljességgel elfogadhatónak tartja, hogy az általa készített kódsorokat magával viszi, ha más cégnél vállal munkát – ez azonban jogi problémákhoz vezethet. Az adott programsorok ugyanis így több cég birtokába is jutnak: egy programfejlesztő által elkészített szoftver (és forráskódja), melyet alkalmazója kifizetett, (elméletileg) jogilag már nem az ő tulajdonában van, hanem az a szervezet birtokolja, amelyiknek a megrendelésére azt előállította.

˝A kód másolása vagy újrafelhasználása, habár néhány esetben törvénytelen, bevett gyakorlatnak számít a szoftverfejlesztésben.˝ – nyilatkozta az egyik érintett – ˝A legtöbb fejlesztő, akivel kapcsolatba kerültem (beleértve magamat is), újrafelhasznált vagy lemásolt egyes kódrészleteket annak érdekében, hogy könnyebben dolgozhasson vagy egy olyan alkalmazást is implementáljon, melyre az adott munkánál szükség van.˝ Sokan ráadásul anélkül is képesek ugyanannak a funkciónak egy korábban már megírt változatát előállítani, hogy lemásolnák a kódot: egyszerűen emlékeznek arra, amit korábban csináltak. Mindezt tetézi még, hogy – legalábbis az USA-ban – a fejlesztők gyakran váltanak munkahelyet, tehát a fenti folyamat gyorsan lezajlik, még egy programozónál nézve is, egy évben akár többször is.

Susan McKiernan, az Out-law.com mögött álló ügyvédi iroda egyik tagja szerint a problémát az okozza, hogy nem határozható meg egyértelműen: egy forrásnak mekkora része minősül már az adott szoftver alapvető részének. McKiernan tapasztalataira alapozva úgy véli: nem jelenthető ki konkrétan, hogy a forrás hány százaléka adja meg egyértelműen az adott programot. Az ügyvéd megemlített egy olyan esetet, melynek során egy, az USA-ban lefolytatott szerzői jog perben a forrás alig 2-3 százalékának átvétele miatt is bűnösnek találták a vádlottat.

Az Internet további rizikófaktornak számít, vélekedett McKiernan. Szerinte az, hogy egy szoftver a világon bárhonnan elérhető, illetve, hogy léteznek olyan fórumok, melyek kifejezetten kódcserével foglalkoznak, még jobban elősegíti a törvénytelen forrásmásolás szokását. Ezenfelül a kóderek szeretnek dicsekedni munkájukkal. A programozás nehéz feladat, így egyáltalán nem meglepő, hogy aki szakértő a témában, az – okkal – büszke a teljesítményére. ˝Még nem találkoztam olyan fejlesztővel, aki el akarta volna rejteni a kódját.˝ – mondta a felmérés egyik résztvevője – ˝A programozók büszkék az általuk előállított kódra, és szeretnék, ha a többiek látnák briliáns megoldásaikat. Az pedig a cégek és a menedzserek dolga, hogy szerzői jogi kérdésekkel törődjenek.˝



Szólj hozzá!

További Laptop

Technokrata a Face-en

Tesztek