Európai munkavállalás – a tények tükrében

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Külkapcsolatok Főosztálya többek között Európai Uniós intézmények és nemzetközi szervezetek által kínált álláslehetőségeket is közzétett az IHM erre vonatkozó weboldalán. Így például a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) ajánlatai között is böngészhetünk, azonban ez még nem elég ahhoz, hogy munkát vállaljunk az Unióban. Igazi segítséget Lukács Éva „Munkavállalás az Európai Unióban” című munkájától kaphatunk.

A könyv a munkavállalás folyamatának különböző láncszemeit tárja fel és mutatja be a közösségi jog, tehát a Római Szerződés, továbbá a rendeletek és irányelvek, valamint az Európai Bíróság jogeseteinek tükrében. Ismerteti a szabad munkavállalás lehetőségének területi hatályát – azt, hogy milyen részletszabályok vonatkoznak például Grönlandra, Gibraltárra vagy a Francia tengerentúli területekre –, áttekintést nyújt az érintett államok gyakorlatára, amelybe nemcsak az Európai Unió tagállamai tartoznak bele, hanem Norvégia, Izland, Liechtenstein és bizonyos feltételek esetén Svájc is.

A könyvben tárgyalásra kerülnek a munkavállaláshoz nélkülözhetetlen idegenrendészeti (tartózkodási) jogosultságok, a diplomák és szakképesítések elismerésének szabályai, továbbá a munkavállalás feltételrendszere, mint például az általános egyenlő bánásmód joga, az álláskeresés joga, a szakképzéshez és a lakhatáshoz való jog. Súlyponti témaként szerepel a családtagok helyzete, ezen belül is a családegyesítés jelentősége a közösségi jogban és az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján, illetve a munkavállalók integrációja (szociális védelem és választójog).

Magyarázatra kerül a Maastrichti Szerződéssel bevezetett uniós polgárságnak a munkavállalókra gyakorolt hatása. A könyv utal a közösségi jog legújabb fejleményeire, bemutatja az Európai Bíróság legfrissebb jogeseteit, illetve az Európai Alkotmánynak a kérdéskörre gyakorolt hatását.