Connect with us

technokrata

Jogtiszta szoftverek: katasztrofális állapotok Dél-Koreában?

Laptop

Jogtiszta szoftverek: katasztrofális állapotok Dél-Koreában?

Távol-kelet – áldatlan állapotok a szoftverek felhasználási módszerében.

A kommunista rezsimmel, az észak-koreai vezetéssel szembenálló ország egyike azon ázsiai államoknak, melyek a kilencvenes években dinamikus fejlődésen estek át. Többek között az IT-ipara is fellendült a múlt évtized alatt, amelyet azonban nem igazán követett a szoftverek legális beszerzésének emelkedése. Általában megállapítható, hogy egy ország minél inkább fejlettebb, annál kevésbé hajlamosak lakosai, az ott székelő cégek és vállalatok kalózszoftverek futtatására. Dél-Korában más a helyzet.

Nemrég razziát tartott a távol-keleti ország rendőrsége egy Szöul melletti kisvárosban, s a hazai kollégiumi bizonyítékmegsemmisítő akciókat megszégyenítő összefogással találkozott. Amikor a rendőrök bementek az épületbe, a recepciós haladéktalanul értesítette a helyi cégeket, amelyek gyorsan reagáltak, s igyekeztek ellehetetleníteni a hatóságok munkáját (bezárták az irodák ajtaját, kikapcsolták a számítógépeket, elhagyták az épületet stb.). A számítógépekkel dolgozók körében ismert az a rendelet is, hogy a rendőrség nem kapcsol(tat)hatja be a PC-t, ezért amikor megjelennek a rend őre, az alkalmazottak egyszerűen leállítják számítógépeiket. Igaz, erre reagálásként nemrég jogilag lehetővé tették a leállított komputerekből a merevlemezek elkobozásának lehetőségét.

Dél-Koreában megközelítőleg 40-50 százalékos a kalózszoftverek aránya, nem meglepő, hogy az illegális másolatok elleni harc egyik forráspontjává vált az ország. Pedig a törvényeket már megszigorították, ám ez eddig nem hozott hathatós eredményt. Gyakran tapasztalható, hogy a cégeknek ˝beépített˝ emberük van a kormányzatban, aki időben értesíti őket, ha razzia várható, így a rendőrök meglehetősen sokszor kénytelenek üres kézzel, bizonyítékok nélkül távozni – úgy, hogy pontosan tudják, az érintettek fülig sárosak.

A Microsoft dél-koreai leányvállalata megemlítette, hogy abban az esetben, ha sikerül netán valamelyik céget rajtakapni a trükközésen, sem kapnak a vétkesek 5000 dollárnál nagyobb büntetést. Ha mégis, akkor 10 ezer dollár kirovása már nagy összegnek számít – ami ráadásul teljes egészében a kormányzat kasszájába jut, a károsult (például a Microsoft) egy centet (illetve wont) sem lát belőle. A helyzet javulására nem sok remény látszik, mert a helyi vezetés egyre inkább a nyíltforrású szoftvereket helyezi előtérbe a kalózkodás letörése érdekében – megfontolandó példa lenne ez utóbbi máshol is…



Szólj hozzá!

További Laptop

Technokrata a Face-en

Tesztek