Connect with us

technokrata

Tájékoztató eMagyarországról a Távközlési Világnapon

Laptop

Tájékoztató eMagyarországról a Távközlési Világnapon

A 2002-2006 kormányzati ciklus feléhez közeledve Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter értékelte a minisztérium eddigi teljesítményét és felvázolta a tárca két évre szóló főbb terveit. Erre jó alkalmat adott, hogy idén immár 139 éve minden évben hagyományosan május 17-én ünnepeljük a Távközlési Világnapot.

Az ITU minden évben egy kiemelkedő témát állít a Távközlési Világnap fókuszába. Figyelembe véve azt, hogy az infokommunikációs technológiák milyen fontos szerepet játszhat a szegénység visszaszorításában, valamint a hosszú távú fejlődés lehetőségeinek megteremtésében az ITU tagországok az idén a Világnap központi témájának a következőt választották: Információs-technológiák: a fenntartható fejlődéshez vezető út.

A 2002-ben alakult Informatikai és Hírközlési Minisztérium a tárcához tartozó mindkét területen teljesítette az első két éves időszakra kitűzött célokat. A miniszter elmondta, a tárca mind az informatika mind a hírközlés területén kedvezőtlen örökséggel kellett, hogy szembesüljön. A hírközlés területén a szabályozás hiányosságai követeltek hatékony változtatást, míg az informatikai területen az ország versenyképességét veszélyeztető mértékű, alacsony mértékű Internet-használat jelentette a legnagyobb problémát.

A miniszter sikerként értékelte, hogy mindkét területen jól érzékelhető előrelépés történt. A minisztérium programjainak, így az Európa Terv keretében meghirdetett 25 százalékos Internet-tarifa csökkenésnek, vagy a szélessávú beruházási kedvezményeknek köszönhetően 2002. júliusától 2003. végéig háromnegyedével 384 ezerről 674 ezerre nőtt az Internet-előfizetések száma és kétmillió fölé emelkedett az internetezők száma is. Tovább javítja a képet, hogy a tárca elképzeléseinek megfelelően elsősorban a korszerű szélessávú technológiák terjednek, és ezen a területen Magyarország jelentősen a többi visegrádi ország előtt jár.

A hírközlési ágazatot illetően a miniszter kiemelkedő lépésnek nevezte az új európai uniós keretdirektíváknak megfelelő Elektronikus hírközlési törvény megszületését, amelynek kedvező piacélénkítő hatásai már érzékelhetőek: új szolgáltatók és szolgáltatások jelentek meg a piacon és elindult egy konszolidációs folyamat is. Május elsejéig elkészültek a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek is (8 kormányrendelet és 20 miniszteri rendelet), ezzel a jogharmonizáció teljessé vált a távközlés területén. A magyarországi távközlési ágazat újra vonzó célpont lehet a külföldi tőkebefektetések és beruházások számára. A nemzetközi befektetők pozitívan értékelik a kiszámíthatóbb, új belépők számára az eddigieknél kedvezőbb környezetet.

A miniszter kiemelte: a fogyasztók már a „saját bőrükön” is érezhetik az új szabályozás eredményét, már megjelent a piacon olyan szolgáltató, amely közvetlenül a lakosság számára kínál olcsóbb szolgáltatásokat. A közvetítőválasztásról szóló rendelet lehetőséget teremt arra, hogy az előfizetők a különböző szolgáltatók közötti szabad választással költségeiket optimalizálják és az adott hívásirányban legolcsóbb közvetítő szolgáltató választásával pénzt takarítsanak meg, a számhordozhatóság által pedig az előfizető könnyen és egyszerűen változtathat szolgáltatót, illetve választhatja ki a számára legmegfelelőbb szolgáltatást anélkül, hogy előfizetői számát meg kellene változtatnia.

Kovács Kálmán az elért eredmények mellett a legfontosabbnak azokat a háttérmunkákat nevezte, amelyek jelentősen befolyásolják az információs társadalom magyarországi fejlődését. Mindenekelőtt a tavaly elkészített Magyar Információs Társadalom Stratégiát (MITS) emelte ki, amelyre nem csupán az IHM, de valamennyi tárca informatikai programjai épülnek.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára az elkövetkező évek legfontosabb feladata a MITS alapján tavaly elindított kiemelt programok továbbvitele lesz. Kiemelkedik ezek közül a Közháló Program. Az alapközművek, mint a villany, víz, gáz kiépítéséhez hasonló jelentőségű informatikai közmű megteremtését célzó program révén Magyarország valamennyi településén, valamennyi közintézmény szélessávú Internet-kapcsolattal lesz ellátva. A program első, 2005. szeptemberéig tartó fázisában 2.530 településen 7.300 végpont kerül átadásra.

Ugyancsak kiemelkedő jelentőségű az eMagyarország program részeként megvalósuló közösségi Internet-hozzáférési hálózat. Az idei év végéig csaknem 2.800 eMagyarország pont létesül, ahol ingyen vagy maximum 100 forint/óra díjért lehet szélessávú kapcsolaton internetezni. A program hangsúlyos célja az esélyegyenlőség biztosítása. A kistelepülésekre, hátrányos helyzetű régiókba eljutó hálózat megteremti annak feltételét, hogy az ott élők se rekesztődjenek ki az információs társadalomból.

Kovács Kálmán elmondta, a minisztérium fő törekvése, hogy 2006-ra a lakosság 40 százaléka rendelkezzen Internet-hozzáféréssel. Ezzel a magyarországi Internet-használat elérné az Európai Unió jelenlegi szintjét. E cél megvalósításában a tárca kiemelt szerepet szán a tartalomfejlesztés támogatásának. Több milliárd forintot fordít a magyar nyelvű kulturális értékek digitalizált változatait egységes, visszakereshető formában tároló és azokat a világhálón elérhetővé tevő Nemzeti Digitális Adattár felállítására.

Az IHM saját forrásai mellett jelentős szerep jut a Nemzeti Fejlesztés Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programján (NFT GVOP) keresztül az uniós támogatásoknak. A Nemzeti Fejlesztési Terv, Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjának negyedik prioritása az információs társadalom és gazdaság fejlesztése, amely az elektronikus gazdaság és kereskedelem, az információs iparág, az elektronikus közigazgatás fejlesztését és a szélessávú távközlési infrastruktúra bővítését támogatja 2004 és 2006 között összesen 35 milliárd forint értékben. (Eddig a 4-es prioritásra 63 pályázat érkezett 2,412 milliárd Ft igényelt támogatási összeggel.)



Szólj hozzá!

További Laptop

Technokrata a Face-en

Tesztek