Connect with us

technokrata

Jogdíj fizetési kötelezettség a nyomtatók után is?

Laptop

Jogdíj fizetési kötelezettség a nyomtatók után is?

Amennyiben a Kormány elfogadja az a reprográfiára szolgáló eszközök körének meghatározásáról szóló kormányrendelet módosítását, akkor a közeljövőtől kezdve minden nyomtatókészülék (printer) árába beépül – az EU-gyakorlattal ellentétesen – a reprográfiai díj.

Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum), valamint az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) sajnálattal vették tudomásul, hogy az Igazságügyi Minisztérium, a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma olyan kezdeményezést terjesztett a Kormány elé, amely értelmében a nyomtatókra is kiterjesztik a reprográfiai díjfizetés kötelezettségét.

A fenti szervezetek e lépést jogilag aggályosnak, az Információs Társadalom építésére nézve hátrányosnak, a Kormányprogrammal és a Kormány által elfogadott Magyar Információs Társadalom Stratégiával ellentétesnek, az Európai Unió országaiban is erősen vitatottnak és a magyar lakosság számára újabb pénzügyi tehernek látják.

Az informatikai szervezetek – lehetőségeikhez képest – mindent megpróbáltak tenni azért, hogy az előterjesztésből kerüljenek ki a nyomtatók, de tevékenységüket nem koronázta mindenki számára elfogadható megoldás.

Mindez gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a Kormány elfogadja az Előterjesztés a reprográfiára szolgáló eszközök körének meghatározásáról szóló 158/2000. (IX. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló anyagot, akkor

  • a közeljövőtől kezdve minden nyomtatókészülék (printer) árába beépül – az EU-gyakorlattal ellentétesen – a reprográfiai díj.

  • Ezen díjat a Magyar Reprográfiai Szövetség állapítja meg és az NKÖM miniszterének jóváhagyása és az érintettek véleményezése (de nem vétója vagy ellenvéleményének elfogadása) mellett.
  • Ezen összegre áfa is terhelődik.
  • A befolyt bevétel a Magyar Reprográfiai Szövetséghez kerül, amely annak egy részét általunk nem ismert és nem nyilvános módon átadja más jogkezelő szervezeteknek, akik általunk nem ismert és nem nyilvános módon felosztják az alkotók között.

A három informatikai szervezet számításai szerint ezen összeg elérheti akár a 2,4 milliárd forintot, s ennek 75 %-át bizonyosan a lakosság fizeti meg, mint a legnagyobb fogyasztói kör.

Az Inforum, az IVSZ és a MATISZ ezt a terhet azért is különösen hátrányosnak és feleslegesnek látják, mert a leggyakoribb indok – mely szerint a jogsértések az Internetről letöltött tartalom nyomtatásából erednek – indokolatlan lenne, ha Magyarország és a díjjogosultak lépéseket tennének a digitális jogkezelés eszközeinek bevezetésére, amint azt az EICTA (az EU informatikai szervezetek szövetsége) is ajánlja.

Ezért az Informatikai Érdekegyeztető Fórum, valamint az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, és a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) azt kéri a döntéshozóktól, hogy álljanak el a reprográfiai díj nyomtatókra történő kiterjesztésétől és az érintettek cégek és szervezetek bevonásával kezdjenek tárgyalásokat a digitális jogkezelés hazai bevezetéséhez és a Nemzeti Digitális Adattár fejlesztéséhez történő hozzájárulásuk módjáról, amely a szerzők és a felhasználók közös érdekeltségét is megvalósítja.

A három informatikai szervezet indoka:

    1.) A szerzői jogi törvény (Szjt.) 21.§ (1) bekezdése a reprográfiai díj jogalapjának a fénymásolással, vagy más hasonló módon történő többszörözést tekinti. A nyomtatók semmiképpen nem szolgálhatnak „hasonló módon” történő többszörözésre, így a nyomtatók esetében nem lehet ezt a rendelkezést kiterjesztően értelmezni. A nyomtató ugyanis önmagában nem képes többszörözésre, csak számítógépen keresztül, míg a fénymásolók és egyéb sokszorosító berendezések igen: önmagukban is képesek a sokszorozásra. Tehát a nyomtatók nem tartoznak a reprográfiai eszközök körébe. A nyomtatónak nem az a feladata, hogy meglévő művet (könyv, kotta, újság, stb.) sokszorosítson, mint azt a Szjt. feltételül szabja, hiszen ez fizikailag lehetetlen.

    2.) A jogsértésre vélelmezett körbe a törvény szövege alapján legfeljebb a multifunkcionális készülékek kerülhetnének, amelyek önmagukban is képesek sokszorosításra (copy funkció). Az előterjesztők ezzel szemben minden nyomtatót (még a számlanyomtatót is) irodalmi művek többszörözésre alkalmasnak tekintenek.

    3.) A törvény 21.§ (2) bekezdése ad felhatalmazást arra, hogy külön jogszabály felsorolja azon készüléket, amelyek reprográfiára szolgálnak. Ez a felhatalmazás azonban nem arra vonatkozik, hogy reprográfiára szolgáló készülékké minősítsen bármely a reprográfiai műveletre alkalmas vagy alkalmatlan eszközt. A Tervezet pedig a nyomtatók esetében éppen ezt teszi. Ez a kiterjesztő értelmezés tehát a törvényi felhatalmazással ellentétes, és ezért jogellenes. Az előterjesztők értelmezése alapján akár az összes fényképező (MMS-képes mobiltelefon) és videó eszközre is kiterjeszthető a reprográfiai díj, a ceruzára, papírra, tollra, stb.

    4.) A nyomtatók reprográfiai díjjal való terhelése felett vita van az EU országokban, s nem az EU országok többségében bevett gyakorlatról van szó. Ezért nem értjük, hogy a gazdaságilag nem előnyös helyzetű Magyarországnak miért kell egy olyan lépéseket tennie, amelyben még az EU-ban sincs konszenzus? Az előterjesztők az EU-jogharmonizációra való hivatkozással sürgetik a nyomtatókra kivetni a reprográfiai díjat. Felmérésünk szerint nyomtató után nincs reprográfiai díjfizetés az EU tagállamaiban. Mindössze 4 országban kell fizetni a multifunkciós gépek értékesítése után: Ausztriában, Belgiumban, Németországban, Spanyolországban. A többi tagállamban nem. Emellett Írországban, az Egyesült Királyságban és Luxemburgban nincs reprográfiai díj sem, pedig ezek is EU tagállamok.

    5.) Az EU tagországok kormányai – mint azt a sajtóból ismerhetjük – mindent elkövetnek, hogy a lakosság és a vállalkozások számára hátrányos intézkedéseket minél később vezessék be. Az EU tagországok kormányainak célja országaik versenyképességének fokozása. Kinek áll érdekében Magyarországon, hogy az EU jogharmonizációra hivatkozva több százmillió, vagy akár 2 milliárd forint új költséget terheljen a fogyasztókra és a vállalkozókra?

    6.) Az informatikai szervezetek felajánlották, hogy az információs technológiák adta lehetőségek kihasználásával – digitális jogkezelés (digital rights managament) – a szerzők és a felhasználók közvetlen elektronikus (Internet kapcsolatán) kapcsolatán, a közös érdekeltségén keresztül valósuljon meg a szerzői művek felhasználása, nem pedig a tényleges használattal semmiféle összefüggésben nem lévő (adó módjára behajtható) nyomtatók után fizetendő díjak megállapításával.



Szólj hozzá!

További Laptop

Technokrata a Face-en

Tesztek