A magyar információs társadalom a tények tükrében

Az ITTK Kutatási Jelentése az Internet-gazdaságról, az információs és kommunikációs technológiák lakossági használatának trendjeiről és az elektronikus kormányzatról gyűjtött csokorba számos értékes kutatási eredményt és elemzést.

A GKI Gazdaságkutató Rt. kutatási összefoglalója a hazai bankok és biztosítók internetes szolgáltatásairól és ezek felhasználásáról ad körképet, melyet kiegészít a területen várható további fejleményekre vonatkozó becslésekkel. Eszerint 2003 1. negyedévének végén a bankok internetes szolgáltatásaira szerződött lakossági és vállalati ügyfeleinek száma 60, illetve 110%-kal nőtt a megelőző 12 hónap során. Ami a biztosítókat illeti, bár egyelőre marginális az online értékesítéséből adódó bevétel egy-egy termék esetében, a jövő évtől egyre többen fognak internetes szerződéskötést biztosítani, illetve szélesíteni online termékpalettájukat.

Az NRC távmunka-kutatásából többek között kiderül, hogy a gyakori internetezők körében jelenleg még nem jellemző az, hogy online módon végeznének valamilyen tanfolyamot. Ennek legfőbb oka, hogy nem tartják elfogadottnak ezt a tanulási típust, és úgy érzik: ma még nincs, vagy alig van erre lehetőség. A távmunka esetében már jobb a helyzet, hiszen a gyakori internetezők nyitottak a távmunkára: 40%-uk tájékozódott már valamilyen formában a távmunka-lehetőségekről, és 87%-uk dolgozna távmunkában, ha ezt felajánlanák számára.

A Linux rendszer által az informatikában meghonosított új piaci modellel foglalkozik egy, a BMGE Információ- és Tudásmenedzsment Tanszékén született elemzés. A dokumentum bemutatja, hogy milyen utat jár be egy új platform a kezdeti próbálkozásoktól a felhasználószám egyre intenzívebb növelésén át az elterjedésig. Felvázolja az új modell kialakulásának történetét, jelenét és lehetséges jövőjét, megismertetve az olvasót az ilyenfajta szoftverfejlesztés létjogosultságával, előnyeivel és társadalmi hatásaival.

A BellResearch cikke a 15 év feletti hazai lakosság PC-használatát és számítástechnikai felkészültségét mutatja be az általa készített Magyar Infokommunikációs Jelentés legutóbbi eredményei alapján. 2003 első félévében a lakosság több mint egyharmada, mintegy 36 %-a használ személyi számítógépet valamilyen rendszerességgel, azonban a használat a társadalom különböző csoportjaiban szignifikáns eltéréseket mutat. Ebből a szempontból az életkor, az iskolai végzettség és a lakóhely típusa egyaránt meghatározó jelentőséggel bír.

Az elmúlt éveknek az Internet hazai használatára, kapcsolatteremtésben, tudásszerzésben és szórakozásban betöltött szerepére vonatkozó kutatási tapasztalatait összegzi Homoki Máté szociológus, melyeket új megállapításokkal egészít ki a felhasználás tömegszerű jellegzetességeiről. Igyekszik eloszlatni az Internet-használat elterjedésének pozitív társadalmi hatásairól szóló – szerinte – tévhiteket: hangsúlyozza, hogy a rengeteg szétszórt és haszontalan információ, valamint az információs írástudás eltérő szintjei többrétegű digitális szakadékot hoznak létre, amely egészen addig nem csökken, amíg hasznos és értelmes tartalom nem koncentrálódik a hálón.

A KÓD Gazdaság- és Médiakutató Intézet az Internet-penetrációról és a hozzáférési technológiák versenyéről készített elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy bár Magyarországon a penetrációs szint messze elmarad az európai élvonaltól, a fejlett hozzáférési megoldások részesedése közelíti ahhoz. Az elmúlt évek legfontosabb és egyben legkedvezőbb változása ugyanis a technológiákon belüli felfelé való migráció, mely a betárcsázásos megoldások háttérbe szorulásában és a szélessávú technológiák előretörésében érhető tetten. Jelenleg a hagyományos kapcsolatok ugyan még többségben vannak közel 2/3-os arányukkal, de szerepük fokozatosan csökken.

A kiadvány két tanulmányt is közöl az Infonia Alapítvány műhelyéből, melyek az online kormányzat egy-egy aspektusát helyezik figyelmük előterébe. Az egyik a gazdaság és az állam új típusú viszonyrendszerének legfontosabb elemeit ismerteti (a legjobb külföldi gyakorlatokra fókuszálva), górcső alá véve azokat a front-office megoldásokat és szolgáltatásokat, melyeket a kormányzat a gazdasági szereplők számára kínál; kiemelten foglalkozik az elektronikus adózás kialakítása és a vállalatoknak nyújtott számos különböző szolgáltatás mellett az elektronikus közbeszerzéssel.

A másik elemzés az e-kormányzati stratégiákban megvalósuló e-agrárfejlesztési törekvéseket vizsgálja meg, hangsúlyozva, hogy az információ kiemelt szerepe, a hálózatosság és a kapcsolatteremtés fontossága már a mezőgazdaságban, valamint a vidékfejlesztési folyamatokban is egyre erősebben megfigyelhető. A cikk a fejlesztések két alappillérére, a digitális infrastruktúra fejlesztésére és a tartalomszolgáltatásra fókuszál.