Connect with us

technokrata

Az Országgyűlés döntött az elektronikus hírközlésről szóló törvényjavaslathoz beérkezett módosító ja

Laptop

Az Országgyűlés döntött az elektronikus hírközlésről szóló törvényjavaslathoz beérkezett módosító ja

Az elektronikus hírközlésről szóló törvényjavaslat (EHT) országgyűlési tárgyalásáról.

Az Országgyűlés a mai napon döntött az elektronikus hírközlésről szóló törvényjavaslathoz beérkezett módosító javaslatokról. Az elektronikus hírközlésről szóló T/5680. számú törvényjavaslat (EHT) hosszú szakmai előkészítést követően került az Országgyűlés asztalára, a szakmai egyeztetés során minden piaci szereplőnek, fogyasztói érdekképviseletnek, a szabályozással érintett hatóságoknak módjában állt véleményét kifejteni, és a vélemények ütköztetéséből egy átgondolt, kiforrott törvényjavaslat tárgyalását folytathatta le az Országgyűlés.

A fő pontok, amelyekben az EHT szabályozása megerősíti a korábbi hírközlési szabályozást, valamint amelyek a vita során kialakult megoldásokkal e célokat alátámasztják, az alábbiakban foglalhatók össze:

1. Fogyasztói érdekvédelem – a fogyasztói jogok további garanciái a törvényben és a megerősített fogyasztóvédelmi hatósági intézményrendszer

A fogyasztók érdekeinek kiemelt védelme két alapvető kérdéskörben jelenik meg az EHT szabályozásában: egyrészt, jelentősen bővültek azok az előírások, amelyek a nagyobb szolgáltatáskínálat és a versengő szolgáltatások igénybevételéből eredő fogyasztói előnyök kiaknázását szolgálják, másrészt pedig új garanciális szabályokkal védi a jogalkotó a fogyasztókat a hírközlési szolgáltatókkal fennálló kapcsolataikban és a szolgáltatókkal szembeni jogvitákban. Mindezt pedig megerősített fogyasztóvédelmi hatósági intézményrendszer egészíti ki, ami azt biztosítja, hogy a törvényben lefektetett fogyasztói jogok ne csorbulhassanak a jogalkalmazás során.

Az első kérdéskörben alapvető jelentőségűek a közvetítőválasztás és a számhordozhatóság új szabályai. A közvetítőválasztás intézménye alapvető jelentőségű annak érdekében, hogy az előfizetők megválaszthassák az igényeiknek, telefonálási szokásaiknak és a konkrét hívásaiknak leginkább megfelelő szolgáltatót, és a vezetékes telefonszolgáltatások területén ilyen értelemben hatékony, a fogyasztók előnyeit maximalizáló verseny alakulhasson ki. Az EHT a korábbi törvényhez képest lényegesen részletesebb szabályokat rögzít erre vonatkozóan, kötelezi a közvetítőválasztás lehetővé tételére az összes e területen jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót, és meghatározza az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató és a fogyasztó által választott új szolgáltató közötti együttműködés feltételeit, így különösen a volt monopolszolgáltató kötelezettségeit. Szintén alapvető jelentőségű e körben a számhordozhatóság intézménye, amely az új törvény alapján szélesebb körben fog a fogyasztók rendelkezésére állni: ha az előfizető új vezetékes szolgáltatót választ, lehetővé kell tenni számára az eredeti előfizetői szám megtartását, méghozzá nem földrajzi számok esetében akkor is, ha az előfizető a szolgáltatás igénybevételének földrajzi helyét megváltoztatja. Új fogyasztói jog és a mobilszolgáltatókra rótt új kötelezettség továbbá a mobil előfizetői számok hordozhatóságának biztosítása is, új mobilszolgáltató választása esetére. A fogyasztók e jogainak garanciáit szolgálják továbbá az ilyen, hordozott számokra irányuló hívások díjainak megállapítására, valamint az érintett szolgáltatók közötti együttműködés részleteire vonatkozó követelmények. Végül speciális szabályok biztosítják az Internet hozzáférés és szolgáltatások piacának fejlődését, e szolgáltatások elterjedését és a szélessávú valamint az átalánydíjas Internet lehetőségeit, amelyeket külön alpontban célszerű részletezni.

A fogyasztók és a szolgáltatók közötti jogviszonyok és érdekérvényesülés területén a törvényjavaslat elsősorban az előfizetői szerződésekkel kapcsolatos részletes követelményekkel biztosítja a fogyasztók érdekeinek védelmét, például az általános szerződési feltételekkel kapcsolatos szabályok útján, és különösen azok egyoldalú megváltoztatásának főszabály szerinti tilalmával, valamint azokkal a rendelkezésekkel, amelyek alapján a feltételek változásai csak olyan esetekben épülnek be a szerződésbe, ha a fogyasztó azokat elfogadja. A fogyasztók tájékoztatását és a visszaélések lehetőségének kizárását szolgálják a számlázás részletes szabályai is, amelyek között szerepel a havi ingyenes részletes számlaadás kötelező előírása.

A fogyasztóvédelmi jogérvényesítési és hatósági felügyeleti rendszer megerősítése egyrészt megjelenik a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselője intézményének felállításában. A Képviselő a fogyasztói, előfizetői jogok és érdekek sérelmében kapcsolatos ügyekben jár el. Az új törvény ezen felül új keretek közé helyezi a hírközlési hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság közötti együttműködést, ami fogyasztókat érintő ügyekben e két hatóság közötti rögzített megállapodás alapján fog zajlani. E körben például az általános szerződési feltételek hírközlési hatósági jóváhagyásának előfeltétele lesz a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség álláspontjának beszerzése.

2. Rugalmas és rendszeresen aktualizált szabályozás a verseny megerősítése, az infrastrukturális fejlesztések ösztönzése, az új szolgáltatások és technológiák elterjedésének elősegítése érdekében

A szabályozás lényeges újdonsága, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók új elektronikus hírközlési szolgáltatókkal szembeni erőfölényének ellensúlyozására a hatóságnak szélesebb körben, és rugalmasan alakítható szabályozási környezetben lesz lehetősége. Ennek az alapját az a rendszeresen – főszabály szerint évente – elvégzett piacelemzés képezi, amelyben a Tanács meghatározza az érintett piacokat, értékeli az azokon kialakult verseny állapotát és hiányosságait, azonosítja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat és meghatározza azokat a többletkötelezettségeket, amelyek az adott piaci viszonyok között a verseny megerősítése és a JPE szolgáltatók erőfölényének ellensúlyozása érdekében szükségesek. E megoldás lényege, hogy nem válik meghaladottá az irányadó szabályozás, hanem a ténylegesen kialakult piaci viszonyokhoz igazítható, és a nagy, úgynevezett JPE szolgáltatók piaci befolyását a hatóság az adott helyzethez igazított eszköztárral ellensúlyozhatja. Ezáltal rugalmas és aktuális többletkötelezettségekkel garantálhatók azok a többletjogok az alternatív szolgáltatóknak, amelyek alapján képesek a fogyasztóknak versenyképes, a fogyasztói igényeket maximálisan szolgáló kínálatot kialakítani, a nagy szolgáltatókat pedig hatékonyabb működésre, magasabb minőségi színvonalra és alacsonyabb díjszabásra szorítani.

3. A korábbi monopolszolgáltató és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók befolyásának ellensúlyozása, az alternatív szolgáltatók jogainak megerősítése és a verseny támogatása

Ez a terület az előzőekkel, így a fogyasztói jogok megerősítésével, a szolgáltatáskínálat fejlődésének ösztönzésével és a verseny biztosításával szorosan összefügg. A korábbi monopolszolgáltató és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók befolyásának ellensúlyozása körében alapvető jelentőségű azoknak a többletkötelezettségeknek a kibővítése illetve részletesebb és konkrétabb rögzítése, amelyeket a hírközlési hatóság a piacelemzés alapján kiró a verseny szükségleteihez igazított módon. Az újabb, illetve megerősített kötelezettségek körébe tartozik a közvetítőválasztás részletes szabályozása, a számhordozhatóság biztosításának szélesebb körű kötelezettsége és az előfizetői hurok átengedésével kapcsolatos kötelezettségek kiterjesztése. A költségalapú díjszabási kötelezettségek valamint a referenciaajánlatokkal kapcsolatos többletkötelezettségek megerősítését szolgálják a volt monopolszolgáltató és a más nagy súlyú, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók költségelszámolási rendszereivel, számviteli szétválasztási kimutatásaival kapcsolatos új szabályok és a meghatározott költségszámítási módszer alkalmazására vonatkozó követelmények. A törvény számos tekintetben oldja fel az üzleti titkok megismerésének korlátait a hatóság számára, ami a versenykorlátozások burkolt formáinak megakadályozásában jelent hathatós garanciát. Továbbá, a JPE szolgáltatók sajátos versenykorlátozási lehetőségeinek meggátolására vezeti be a törvény az árprés alkalmazásának tilalmát és annak részletes szabályit, valamint az ehhez kapcsolódó hatósági eljárási garanciákat. Végül, az Internet-elérés elterjedését segítő különös szabályok körében a törvény az alternatív Internet szolgáltatók számára határoz meg többletjogokat, amelyek e speciálisan kiemelt piacon ösztönzik a versenyt és zárják ki a volt monopolszolgáltató általi versenykorlátozás lehetőségét.

4. A hatósági rendszer és együttműködés megerősítése

A hatósági rendszer és együttműködés megerősítése megjelenik a Nemzeti Hírközlési Hatóság piacelemzéssel kapcsolatos új hatásköreiben és a JPE szolgáltatókra róható többletkötelezettségek körének kiszélesítésében. A törvény a hírközlési hatóság jogköreit kibővíti az üzleti titkok megismerésének és a tényállások tisztázásának területén, amely jogkörök a nyomozó hatóságok ilyen lehetőségeivel is összemérhetők.

A törvény lényeges új szabályozási megoldása a Nemzeti Hírközlési Hatóság, valamint a fogyasztóvédelmi és a versenyhatóság közötti együttműködés intézményesítése, részletes szabályok szerint, valamint ezen együttműködés megerősítése.

Az évente felülvizsgálandó és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett együttműködési szabályok biztosítják a Gazdasági Versenyhivatal és a hírközlési hatóság együttműködését a verseny védelmének következetes érvényre juttatása érdekében, elsősorban a piacmeghatározás és a JPE többletkötelezettségek kirovása, így a verseny korlátozásának megerősítése valamint az árprés tilalmának betartatása területén. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelettel való intézményes együttműködésben pedig a fogyasztói jogok és érdekek védelme valósul meg hatékonyabban.

5. Alapvető garanciák a társadalom egészének ellátása és az információs társadalom előnyeinek széleskörű kiaknázása érdekében – az egyetemes szolgáltatások

Az egyetemes szolgáltatások körének meghatározása és e szolgáltatások elérhetőségének biztosítása – vagyis annak törvényi garanciákkal való rögzítése, hogy e szolgáltatások a lakosság rendelkezésére álljanak – nem új eleme a hírközlési szabályozásnak. Ugyanakkor az egyetemes szolgáltatások körét a törvény kibővíti azzal, hogy a mindenki számára az egyetemes szolgáltatás keretében rendelkezésre álló hozzáférésnek alkalmasnak kell lennie az Internet elérésére, valamint a hallás- és mozgáskorlátozottak által is használható kialakítású nyilvános telefonállomások minimális aránya 3%-ra emelkedik. Az egyetemes szolgáltatás keretében biztosítani kell továbbá a meghatározott típusú hívások ingyenes letilthatóságát.

Az egyetemes szolgáltatás hatékony ellátását és annak megfizethetőségét a törvény részletes szabályokkal garantálja, csakúgy, mint az egyetemes szolgáltatót a fogyasztók irányában terhelő szerződéskötési kötelezettség érvényre jutását.

6. Az Internet-elérés elterjedését elősegítő különös szabályok

A törvény speciális szabályokkal és többletkötelezettségekkel kívánja biztosítani az Internet használatának elterjedését és e szolgáltatások kínálatának bővülését, a szélessávú és a kapcsolt vonali piacon egyaránt. A szabályozás e célt elsősorban a hívásindítási modell támogatásával és a bevétel-megosztásos, korábban bevezetett szabályozási modell fenntartásával szolgálja, amit a 2003. november 19-én elfogadott módosító javaslatok egyértelművé tesznek.

A törvény a hívásindítási modell keretében nyújt széles lehetőséget az alternatív szolgáltatók részére, hogy az Internet piacon aktív szerepet vállaljanak. A törvény egyértelműen kötelezővé tette a költségalapú hívásindítást, sőt, már törvényi szinten kimondásra került, hogy különbség van a beszéd típusú és az Internet típusú hívások között, különös tekintettel a tartásidőre. Ez azt jelenti, hogy törvényi szinten kimondásra került, hogy az Internet hívásindítási díjnak alacsonyabbnak kell lennie, mint a beszédtípusú hívásindítási díjnak. Ezen mérték jóváhagyása a Hírközlési Tanács hatáskörébe kerül.

A törvény az Internet-szolgáltatást az egyetemes szolgáltatások körébe emelte.

A törvény bevezette a kötelezően nyújtandó költségalapú FRIACO (flat rate Internet access call origination, átalánydíjas Internet híváskezdeményezési forgalmi szolgáltatás) intézményét.

A szabályozónak és a Kormánynak továbbra is határozott szándéka, hogy a szélessávú Internet elterjedését támogassa Magyarországon, ez teljes mértékben egybeesik az Európai Unió elvárásaival és támogatási lehetőségeivel, ezért törvényi szinten került kimondásra, hogy kötelezően FRIACO-t ott kell nyújtani, ahol szélessávú Internet szolgáltatás biztosítása nem lehetséges. Szintén a szélessávú Internet elterjedését szolgálja a törvényben meghatározott ún. bitfolyam hozzáférés biztosításának kötelezettsége, amely tovább bővíti az Internet szolgáltatók által igénybe vehető nagykereskedelmi szolgáltatások körét, lehetőséget adva ezzel az Internet szolgáltatók nagyobb szerepvállalására.

Összegzésképpen elmondható, hogy törvény az Internet szabályozás vonatkozásában biztosítja a lehetőséget a széles körű verseny kibontakozása felé, korlátozza a volt monopol szolgáltató jogosultságait és azonnali többletkötelezettségeket határoz meg a jelentős piaci erővel bíró szolgáltatók számára még azokon a piacokon is, ahol jelen pillanatban nincs megállapítva a JPE státuszuk, tehát a törvény az átmeneti időszakban is rendelkezik a kötelezettségekről pont azért, hogy minél előbb és minél hatékonyabban tudjon kialakulni a verseny.

A törvényi szabályozás maximálisan támogatja az Internet fejlődését. Ugyanakkor az aktuális szabályozói prioritások alapján ez önmagában nem elég. Mindenképpen szükséges további, az Internet terjedés szempontjából fontos területeken, – mint például PC-penetráció növelése, oktatás, tartalomfejlesztés, e-kormányzati programok – az eddigieken is túlmenő, hathatós állami intézkedéseket foganatosítani. Ez az Informatikai Minisztérium jövő évi kiemelt céljai között szerepel.

***

Az EHT céljai:
  • Az információs társadalom fejlődését ösztönző jogszabályi környezet kialakítása, így
    • a szükséges infrastruktúra fejlesztését,

    • az információs társadalmi szolgáltatások és új technológiák elterjedését, és
    • a piaci verseny megerősítését elősegítő szabályozás rögzítése;
  • A fogyasztói érdekek védelme az elektronikus hírközlési szolgáltatókkal fennálló kapcsolataikban;
  • A társadalom egésze érdekében meghatározott magas szintű és hatékony egyetemes szolgáltatások garantálása;
  • a verseny torzításának megakadályozása, a piaci szereplők esélyegyenlőségének biztosítása, így különösen
    • a nagyobb piaci befolyással rendelkező szolgáltatók piaci erejének ellensúlyozása a rájuk kirótt többletkötelezettségek, illetve az alternatív szolgáltatók számára biztosított többletjogok útján;
  • hatékony és a törvényben foglaltak megvalósulását szolgáló hatósági felügyeleti rendszer kialakítása, a hírközlési hatóság erős felügyeleti jogkörökkel való ellátása és intézményesített együttműködés a versenyhatósággal és a fogyasztóvédelmi hatósággal;
  • a jogharmonizáció megvalósítása és az Európai Unióban kialakult korszerű szabályozási megoldások hazai alkalmazása.

Az e célokat szolgáló szabályozást az Országgyűlés az elfogadott módosító javaslatokkal tovább erősítette, illetve helyenként pontosította a jogbiztonság, kiszámítható jogalkalmazás és a törvényben foglaltak egyértelmű érvényre juttatása érdekében.

Tovább
Kapcsolódó cikkek


Szólj hozzá!

További Laptop

Technokrata a Face-en

Tesztek