Connect with us

technokrata

Szélessáv: jelenlegi helyzet és perspektívák

Laptop

Szélessáv: jelenlegi helyzet és perspektívák

Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter informális miniszteri találkozón vett részt Olaszországban.

Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter 2004. szeptember 4-én az olaszországi Viterboba látogatott és részt vett az informális miniszteri találkozón.

A “Szélessáv: jelenlegi helyzet és perspektívák” című délelőtti szekció során Liikanen EU-főbiztos tartott előadást, miközben az európai telekommunikációs cégek vezetői osztották meg egymással ipari tapasztalataikat. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter felszólalását e témában a miniszteri kerekasztal során tartotta meg, melyen részt vettek Maurizio Gasparri olasz hírközlési és Lucio Stanca olasz innovációs és technológiai (informatikai) miniszter urak is.

A délutáni szekció részét képezte Erkki Liikanen a strukturális alapok hasznosításáról szóló előadása és a miniszterek felszólalása a “Nemzeti akciótervek bemutatása a szélessáv fejlesztése” témában.

Az elmúlt években hazánkban a szélessávú elérések tekintetében jelentős fejlődés ment végbe, a növekedés üteme egyértelműen ebben a szegmensben a legmagasabb. Az alacsony Internet-penetráció miatt a szélessávú otthoni hozzáférésben sem közelítjük meg a fejlettebb uniós országok szintjét, a szélessávú hozzáférés relatív aránya (szélessávú kapcsolattal rendelkező háztartások részaránya az Internettel rendelkező háztartások között) viszont már nem mutat jelentős lemaradást. Ez elsősorban a 2002-2003-ban jelentősen felgyorsult belső migrációs (dial-up előfizetéssel rendelkező előfizetők szélessávúra váltanak) folyamatnak tulajdonítható. A belső migrációs ráta becslések szerint 75-85 százalék közötti. A körülbelül 20 százaléknyi „új belépő” között jelentős számban vannak azok, akik munkahelyükön vagy az iskolában már aktív szélessávú Internet használók, illetve azok, akik korábban már rendelkeztek otthoni dial-up hozzáféréssel.

Jelenleg a legelterjedtebb szélessávú szolgáltatást, az ADSL-t mintegy 20 Internet-szolgáltató kínálja. E technológia nagy előnye, hogy inkrementális fejlesztést tesz lehetővé és így egy adott alközpont szélessávú szolgáltatásra alkalmassá tétele már mintegy 50-es előfizetőszámnál is megéri és a további fokozatos bővítés is lehetséges technológiailag. További előnye, hogy a pont-pont elérés miatt, az előfizető szám és a használat intenzitásának növekedésével változatlan marad a rendelkezésre álló sávszélesség.

A kábelhálózaton keresztüli szélessávú Internet-szolgáltatás szempontjából kedvező, hogy a hazai kábel penetráció uniós viszonylatban is magas. Szélessávú Internet-elérést jelenleg mindössze 8 szolgáltató kínál. A legnagyobb költség a kábeles szélessáv fejlesztések során a soros hálózat visszirányúsítása. Jelenleg hálózatok mintegy 25%-a aktív visszirányú.

A DSL és a kábel mellett a harmadik legelterjedtebb szélessávú technológia a mikrohullámú megoldások változatos köre, amellyel elvileg szintén teljes lefedettséget lehet elérni, hiszen az előfizetőig menő infrastruktúra viszonylag egyszerűen kiépíthető. Jelenleg a legversenyképesebb és legelterjedtebb mikrohullámú szolgáltatást a 2,4 GHz-es szabad frekvencián kínálják a szolgáltatók. Ennek a technológiának az esetében kedvező, hogy a viszonylag mérsékelt adóoldali költségek miatt a szolgáltatás beindítása már akár 20 előfizető esetén is kifizetődő lehet. Egy hozzáférési pont terhelhetősége maximum 40-50 felhasználó lehet. Ezen előfizetőszám fölött a kívánt sávszélesség már nem garantálható. Szintén hátrány, hogy a szolgáltatás biztosításához megfelelő optikai rálátás szükséges, valamint több szolgáltató párhuzamos betelepülése esetén egy adott területen zavaró hatások, minőségi problémák léphetnek fel.

A becslések szerint az ország lakosságának 45 százaléka olyan településen lakik, ahol egyáltalán nincs szélessávú Internet, 5 százalék pedig olyan településen, ahol helyi monopólium a szolgáltató, 9 százalék esetében oligopol a piac, és 41 százalék lakik olyan településen, ahol elvileg verseny lehetséges a szolgáltatók között.

Internet-előfizetések száma hozzáférési szolgáltatások szerint (Forrás: KSH, 2003.08.29)

Negyedév Kapcsolt vonalon ISDN xDSL AM-Micro* Kábel-tévé Bérelt vonal Vezeték nélküli Egyéb Összesen
2002. I. 283.837 30.462 12.999 38 20.512 3.258   5.353 356.459
2002. II. 290.947 36.783 16.912 38 25.276 3.562   10.700 384.218
2002. III. 308.313 34.788 24.254 36 30.387 4.421   16.207 418.406
2002. IV. 327.480 34.549 32.054 36 31.190 4.487   16.067 445.863
2003. I. 337.628 31.781 46.794   41.525 4.278 23.319 18.160 503.485
2003. II. 346.802 32.376 62.156   48.852 4.468 30.689 18.779 544.122

*Az AM-Micron keresztüli előfizetések számát 2003. évtől, módszertani okok miatt a “vezetéknélküli Internet előfizetések száma” oszlopban van nyilvántartva.



Szólj hozzá!

További Laptop

Technokrata a Face-en

Tesztek