Connect with us

technokrata

A képernyő előtti munkavégzés feltételei: kötelező látásvizsgálat legalább kétévenként

Laptop

A képernyő előtti munkavégzés feltételei: kötelező látásvizsgálat legalább kétévenként

Komolyodtak a képernyő előtti munkavégzéshez kötődő szabályok, érdemes odafigyelni!

A képernyő előtti munkavégzésre, valamint az ilyen munkahelyeket üzemeltető munkáltatókra vonatkozó szabályok a közelmúltban radikálisan megváltoztak: bizonyos előírások kötelezővé váltak. Az új rendelkezések nemcsak a dolgozók számára támasztanak követeléseket munkáltatójuk felé, hanem ismeretükben a foglalkoztatók is elkerülhetik a kellemetlen kimenetelű ellenőrzéseket.

A 3/2002. (VIII. 30.) EszCsM-rendelet módosította a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM-rendeletet.

Az említett rendelet és a módosítás továbbra is azokra a munkavállalókra – emiatt munkáltatóikra is – vonatkozik, akik minimum négy órán keresztül képernyős eszközt használnak napi rendszerességgel. Mivel a honatyák úgy vélték, hogy a szabály sok kibúvót rejteget, ezért a módosítás során egyértelművé tették az alapvető fogalmakat.

Így tehát minden olyan eszköz, amely számjegy-, betű-, vagy grafikus képsorokat képernyőn megjelenít, függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól, képernyős eszköznek minősül. Képernyős munkahelynek számít az olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz, egyéb perifériák, tartozékok, ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet. Mindezeket figyelembe véve képernyős munkakörnek nevezzük az olyan munkakört, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, természetesen a képernyő figyelésével végzett munkát is beleértve.

Joggal hihetnénk, hogy a 21. században gyakorlatilag a legtöbb munkakör belefér a fenti meghatározásba, hiszen már a buszvezetők is kis képernyőn kísérik figyelemmel a leszállási szándékot, ám a rendelet azt is pontosan meghatározza, hogy mely gépekre, eszközöket működtető, használó munkáltatókra és munkavállalókra nem terjed ki. Ilyen a példának felhozott járművek vagy munkagépek vezető-, illetve kezelőfülkéi, a szállítóeszközökön lévő számítógépes rendszerek, a közhasználatra szánt számítógépes rendszerek, a hordozható rendszerek, amelyeket a munkahelyeken nem tartósan használnak, számológépek, pénztárgépek, és olyan egyéb készülékek, amelyek – azok közvetlen használatát biztosító – kisméretű, adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyővel vannak ellátva (például a PDA-val sétáló vízóra-leolvasó szakember). Ebbe a kategóriába tartoznak az elektromos írógépek is.

De térjünk a tárgyra, és lássuk a kötelezettségeket!
A munkáltatónak úgy kell a munkafolyamatokat megszerveznie, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, amelyek nem összevonhatóak. A képernyő előtti munkavégzés napi összideje ráadásul nem haladhatja meg a hat órát.

Ha mindez megvan, akkor jöhet a következő fejezet: az eredeti rendelkezéssel ellentétben immáron nem csak biztosítania kell a munkáltatónak a látásvizsgálatot, hanem el is kell küldenie a dolgozóját, legalább kétévente, aki ráadásul köteles a vizsgálaton részt venni. Ezt a feladatot általában az üzemorvos látja el, de indokolt esetben szakvizsgálatra kell beutalni a munkavállalót.

Szakvizsgálatra köteles az az alkalmazott, akinél a rendelet új 2. számú mellékletében meghatározott, panaszokat okozó látórendszeri eltérések fennállnak, akár csak valószínűsíthetően is. Ha a munkavállaló olyan munkakörben dolgozik, ahol a munkavégzése során váltakozva kell különböző távolságban lévő tárgyakra fókuszálnia, vagy előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatnál – akár panaszmentesség esetén is – ha korábban nem képernyő előtti munkát végzett, szintén meg kell látogatnia a szakorvost.

A rendelet szerint, ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltatónak biztosítania kell a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveget.

Tisztázzunk a fogalmat: képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét.

Az eddigi szabályok szerint a vizsgálatok költségeit nem lehet a munkavállalóra hárítani, ám a tisztánlátás érdekében immáron a módosítás már egyértelművé teszi, hogy a minimálisan szükséges éleslátást biztosító szemüveg költségeit a munkáltató viseli.

Felhívom a figyelmet, hogy a módosult jogszabályok már 2003. január 1-je óta érvényesek, a rendeletben foglaltak végrehajtásának ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat nagyon komolyan veszi.



Szólj hozzá!

További Laptop

Technokrata a Face-en

Tesztek