Történetek a magyar (és a külföldi) számítástechnika (h)őskorából

A HUMANsoft-nak, mint fő támogatónak a segítségével a napokban jelent meg Kovács Győző: Válogatott kalandozásaim Informatikában – Történetek a magyar (és a külföldi) számítástechnika (h)őskorából című, részben szakmai önéletrajzi, részben pedig informatika-történeti könyve.

A szerző – talán – az egyik legrégebbi magyar számítástechnikus, tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Kibernetikai Kutató Csoportjának, ahol az első magyarországi elektronikus automatikus, digitális, programozható számoló berendezés – röviden számítógép – 1957 és 1959 között elkészült.

A történetek jó része különböző számítástechnikai, tudományos és népszerű-tudományos újságokban már megjelent, ez a kötet egyrészt egyesíti, másrészt kiegészíti mindazokat az eseményeket, amik az elmúlt század első felében – nagyjából 1965-ig – a számítás gépesítése érdekében történtek.

A kötet nem igazán történelemkönyv, de nem is élménybeszámoló, tulajdonképpen mind a kettő, ugyanis csak azokkal az eseményekkel foglalkozik (ezért részben hiányos is), amikben a szerző is részt vett – ezért élmény-beszámoló – de mivel történelmi hűséggel teszi, – ezért technika-történeti könyv is.

A kötet főleg az első, Magyarországon épült számítógéppel az M-3-al és a hozzá kapcsolódó egyéb kül- és belföldi eseményekkel foglalkozik. Bemutatja Neumann Jánost, Nemes Tihamért, Kozma Lászlót, Kalmár Lászlót, Tarján Rezsőt, Muszka Dánielt, Konrad Zuse-t, Heinz Zemaneket, Hermann Goldstine- t és másokat, valamint alkotásaikat; a második román számítógép a MECIPT-1 alkotóit, illetve a „titkot”, hogy miért érzi néhány magyar szakember ezt a gépet is a magáénak. Az írás megpróbál választ adni arra a kérdésre is (nem tud), hogy ki találta fel a számítógépet.

A könyv melléklete egy CD – Borsódi Donát és a Profi-Média cég munkatársainak az alkotása – ami részben élőszóval, részben képekkel, részben pedig – a szerző által felvett – amatőr videó felvételeken mondja el a történetek egy részét, de számos új – a könyvben nem szereplő – emlékről is szól. A könyveknek ugyanis nagy hibája, hogy csak statikusan képesek az írásban szereplő személyeket bemutatni, a CD néhány mondat erejéig nagyon sok szereplőt is megszólaltat, akik a történetekben szerepelnek.