Connect with us

technokrata

Hozzáférés szélessávon: hazánkban luxus a kényszermegoldás szülte ADSL, míg a briteket hidegen hagyj

Laptop

Hozzáférés szélessávon: hazánkban luxus a kényszermegoldás szülte ADSL, míg a briteket hidegen hagyj

Nagy-Britannia nem áll a szélessávon történő csatlakozás magaslatán európai uniós szövetségeseihez képest, ezért a brit kormány egy milliárd fonttal támogatja annak kiépítését. Hazánkban azonban számtalan központ és telefonhálózat alkalmatlan ADSL-szolgáltatásra – még a fővárosban is -, s míg a nagyobb városokban már némileg elterjedt a technológia, a kisebb településeken remény sincs a nagy sávszélességű Internet-kapcsolatra.

Az EU tagországaiban nem túl fényes a helyzet az aszimmetrikus digitális vonal használata terén – ám csupán csak Amerikához képest. Franciaországban az összes internetes hozzáférés 11 százaléka valósul meg az ADSL technológia segítségével, míg Spanyolországban 17, Svédországban pedig 29 százalék. A minap megjelent tanulmány szerint a brit háztartások 37 százalékában van internetes hozzáférés, és a felnőtt lakosság 51 százaléka – otthon és munkahelyén – használja a Világhálót, ám mindez összesen hét százalékban valósul meg az ADSL technológia nyújtotta előnyök igénybevételével.

Tény, hogy a szélessávú csatlakozás elterjedésében Nagy-Britannia nagy lemaradásban van európai uniós szövetségeseitől. Ezért is tűnik kissé merésznek a brit kormány azon terve, mely szerint 2005-2006-ra Nagy-Britannia „szélessávú társadalom”-má válik. Távközlési elemzők szerint leginkább a magas költségek, és a szolgáltatás előnyeinek alapos ismerethiánya teszi érdektelenné az előfizetők számára az új technológiát, így a szigetország lakóinak csupán egynegyede tervezi az ADSL szolgáltatásra való áttérését a közeljövőben.

A brit kormány ennek érdekében egymilliárd fonttal támogatja a közszolgáltatási intézményeknél a szélessávú Internet-csatlakozás kiépítését a következő négy évben. Tony Blair brit kormányfő egy internetes konferencián jelentette be, hogy kormánya tervbe vette a digitális aszimmetrikus vonal bevezetését valamennyi állami alap-és középiskolában, az egyetemeken, a közkórházakban és az orvosi rendelőkben 2006-ig. A munkáspárti kormány egy korábbi programjának eredményeként mára már az általános és középiskolák közel száz százaléka, illetve szinte minden egyetem bír analóg telefonvonalas hozzáférésű internetes kapcsolattal.

Ám az sem elhanyagolható tény, hogy világszerte az egymilliárd telefonvonal alig 2,8 százaléka alkalmas aszinkron digitális összeköttetés létesítésére. Az élen Dél-Korea jár 26,1 százalékos aránnyal, míg Kelet-Európából csupán Észtország fért bele az első húszba a maga 4,1 százalékával. Az erre alkalmas hazai vonalak mennyiségéről ugyan nincs adat, az viszont biztos, hogy Magyarországon eddig megközelítőleg húszezer ADSL-csatlakozás került kiépítésre.

A sokak számára elérhetetlennek tűnő ADSL-megoldást kompromisszum szülte, a mérnökök ugyanis átmeneti megoldást kerestek arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet a régi telefonvezetékeket gyors adatátvitelre alkalmassá tenni, amíg a még nagyobb sávszélességet nyújtó üvegszálak minden háztartásba el nem jutnak.

Budapesten a Lipót, a József és az Angyalföld központok körzetében, illetve Óbuda nagy részén nem valósítható meg ADSL-szolgáltatás. Cegléden, Debrecenben, Dombóváron, Egerben, Győrött, Hajdúszoboszlón, Kaposváron, Kecskeméten, Komáromban, Körmenden, Kőszegen, Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Nagykanizsán, Nyíregyházán, Oroszlányon, Pakson, Pécsett, Siófokon, Sopronban, Szekszárdon, Székesfehérváron, Szombathelyen, Tatabányán és Zalaegerszegen a szolgáltatás már ma is működik. Mohács, Tapolca, Marcali, valamint Szigetvár van várólistán, azonban a kisebb településeken még reménykedni sem érdemes a nagy sávszélességű Internet-kapcsolat megvalósulásában.

Tény, hogy világszerte is csupán 27 millióan vannak azok, akik ADSL-hez jutottak, ez azonban nem vígasztal senkit.



Szólj hozzá!

További Laptop

Technokrata a Face-en

Tesztek