Hogyan fog kinézni egy noteszgép öt év múlva?

A jóslatok az egyik legfontosabb résszel, a központi vezérlőegységgel kezdik a sort. Az átlagos noteszgép CPU-ja 12 GHz-es sebességen fog majd működni. Persze ez függ majd attól is, hogy milyen környezetben használja tulajdonosa a mobil számítógépet. Ugyanis azt (is) jósolják, hogy három nagy táborra fog szakadni a notebookok jelenleg (még) relatíve egységesnek mondható tábora. Az egyik oldalon azon számítógépek lesznek, melyek az asztali PC-ket fogják leváltani: nagy kijelző, nagy teljesítmény és hordozhatóság – ezen jellemzői lesznek ennek a szegmensnek. A másik oldalon az inkább hordozásra szánt noteszgépek lesznek: ezek teljesítménye értelemszerűen el fog maradni a másik csoportba tartozókétól – cserébe hosszabb üzemidővel rendelkeznek majd (itt nagy harc várható az Intel Banias és Dothan processzorai és a Transmeta CPU-i között).

Apropó, üzemidő. Az elemzők szerint ugyan az akkumulátorok kapacitása tovább növekedik és egyre több energiatakarékos funkció kerül bele a hordozható számítógépekbe, mégsem lesznek képesek megfelelően kielégíteni a jövő noteszgépeinek erőforrás igényét. Úgy tűnik, hogy minden fejlesztés ellenére még kevesebb ideig lesznek képesek ezen elektronikus eszközök ˝életben˝ maradni, egyre jobban rá lesznek utalva az utántöltésre.

Végül a harmadik család: a subnotebookok és a Tábla PC-k részlege. A nemrég maga Bill Gates által bemutatott ketyerék már most egyre növekvő népszerűségnek örvendenek, s az előrejelzések szerint 5 év múlva már egyáltalán nem lesz sikk egy-egy ilyen készülék birtoklása. Igaz, akkora elterjedtséget mégsem jósolnak neki, mint amekkorát a redmondi cég ura szeretne… Ugyanakkor nem tartják valószínűnek a mobiltelefonok és a számítógépek egybeolvadását – inkább az a változat bekövetkezte lesz valószínűsíthető, mely szerint a telefonok egyre okosabbak lesznek, de végső soron megmaradnak telefonoknak.

Kijelzők

Nézzük kicsit részletesebben: a processzorok után szót kérnek a kijelzők is. Brian Connors, az IBM személyi számítógépek részlegének vezető technológusa szerint az organikus fényemissziós dióda, azaz az OLED megjelenése és térhódítása várható. Ennek révén a kijelzők könnyebbé, vékonyabbá, rugalmassá és kevésbé energiaigényessé (az OLED-nek nincsen szükség háttérvilágításra, hiszen feltöltöttség esetén saját fényükkel világítanak) válnak. Az asztali PC-k kiváltására szánt noteszgépek hétköznapi képátlója 17 col lesz – ma még csak 15 colnál járunk (bár az első fecskék már megjelentek).

Háttértárak és memória

Matthew Wagner, a HP termékmarketing menedzsere szerint továbbra is lehet bízni az évenkénti kapacitás-duplázódásban. A jelenleg használt merevlemezeknek búcsút lehet azonban inteni – az előrejelzés szerint a mindig bekapcsolt állapotban leledző nonvolatile RAM, azaz az NV-RAM lesz majd mindennapi noteszgépünk adattára.

Memória terén is változás várható, bár ezt már most is lehet látni: addigra általánossá válik a DDR2 SDRAM használata, mely 6,4 Gb/sec-os adatátviteli sebességre lesz képes – ez ráadásul öt évnél hamarabb is bekövetkezhet. Ugyanakkor jelentős piacot foglalhat el a Toshiba és az NEC fejlesztette mágneses RAM, azaz az MRAM (ennek egyik legjobb tulajdonsága, hogy kikapcsolás után sem veszti el a benne tárolt információkat).

A jóslatok szerint az USB még jobb elterjedésével eltűnnek majd a beépített floppy és optikai meghajtók: a felhasználók a szabványos felület segítségével szinte bármilyen tárolómédiát csatlakoztathatnak a jövő noteszgépéhez.

Vezetékmentes kapcsolat

Már két-három év múlva az összes notebook 80-90 százaléka képes lesz valamilyen vezetékmentes kommunikációra. Nagy lökést ad ennek maga a Banias is, amely mind a 802.11b és a 802.11a átviteli szabvány támogatását magában foglalja – mondta Anand Chandrasekher, az Intel mobilplatform részlegének elnöke. Leo Suarez, az IBM személyi számítógépek részlegének igazgatója szerint a nagyobb gyártók (mint például az IBM) mind beépítenek vezetékmentes átvitelhez szükséges antennákat noteszgépeikbe. Ezzel párhuzamosan zajlik a mini-PCI WAN kártyák fejlesztése is.

Akkumulátorok

Ugyan már többször lehetett olyan egzotikus energiaforrásokról olvasni, mint például az üzemanyaggal töltött cellák, az időben kicsit távolabbra nézve is egyeduralkodók maradnak a ˝hagyományos˝ akkumulátorok. A jelenlegi sztárt, a lítium-ion telepet egy jó darabig még semmi sem fogja tudni megszorongatni; a következő jelentős lépés a lítium-polimer akkumulátor leszk – ezek a könnyebb eszközök azonban egyelőre még túlságosan drágák, s szélesebb körű elterjedésük csak 2-3 év múlva várható.

Biztonság

Manapság nem fordítanak kellő figyelmet a noteszgépek biztonságára – még mindig sok a notebook lopás illetve az adatokhoz való illetéktelen hozzáférés. A jövőben ez (is) változni fog: egyre inkább a hardveres védelem fog előtérbe kerülni. Az okos kártyák (smart card) elterjedésével a bejelentkezés módszere is megváltozik, a kulcsként használható eszközök noteszgépbe való behelyezésével lehet majd csak hozzáférni a védett noteszgéphez. Szintén sokkal általánosabbak lesznek a biometrikus alkalmazások: az ujjlenyomat alapján történő azonosítás előtt is nagy jövő áll még.

Ráadásul nemsokára megjelenhetnek az első olyan eszközök, amelyek szintén azonosításra szolgálnak; a számítógépbe való fizikai behelyezésükre azonban nem lesz szükség. A rádiójelekkel fenntartott kapcsolat révén az úgynevezett tokenek elő sem kerülnek majd a nadrágzsebből, a gazdagabbak pedig ékszerként is viselhetik a testen. Amint a tokent birtokló személy eltávolodik a noteszgéptől, a rendszer pár másodperc alatt lezárja a mobil számítógépet.