Connect with us

technokrata

A vezetéknélküli optikai egerek legnagyobb problémája – elmozdulási tehetetlenség

Laptop

A vezetéknélküli optikai egerek legnagyobb problémája – elmozdulási tehetetlenség

A farok- és golyónélküliség (˝impotencia˝?) együtt az egereknél olyan kihívás elé állítja a tervezőmérnököket, amelynek megoldása nem minden típusnál sikerül tökéletesen. Logitech vs. Microsoft – optika vs. optika. És a különbség…

Az egereknél ma használatos optikai érzékelési technológiát a Microsoft alkalmazta először IntelliMouse Explorer nevű egerében, IntelliEye néven. A technológia újdonsága az alátétként használható felület szabadságában rejlik, ugyanis immár nincs szükség raszteres egéralátétre – az érzékelő bármilyen fotóegyenetlen felületen működik. A megoldást az addigi raszterérzékelő optika helyett a megvilágításos-fényképezéses optika kifejlesztése jelentette. Az IntelliEye érzékelő egy megvilágított felületet fényképez le gyors ütemben egymás után, és a képek különbsége alapján számolja ki a mozgás irányát és sebességét, amelyet az egér CPU-ja feldolgozva az egér által generált egyéb más paraméterek (például gombok állapota) társaságában a szokásos csatoláson keresztül juttatja el a PC-nek.

Minthogy az egér folyamatos tápellátást kapott, a legnagyobb fogyasztású alkatrész, a felületmegvilágító LED fogyasztása nem jelentett problémát – azt mindössze az egység kímélése érdekében kapcsolta le (csökkentette fényerejét) az automatika bizonyos idő (néhány másodperc) elteltével. Az elemmel vagy akkumulátorral működő egereknél azonban nem elhanyagolható szempont az energiatakarékosság – a felületmegvilágító LED magas fogyasztása immár kritikus ponttá vált az áramforrás optimális kapacitáskihasználása szempontjából, ezért azt az egér inaktív időszakaiban feltétlenül rövid időn belül (! – a vezetékes megoldásnál alkalmazott néhány másodperc már sok) teljesen (!) ki kell kapcsolni.

Elmozdulási tehetetlenség

A kikapcsolási időhatár helyes megválasztása döntő fontosságú az egér használhatósága szempontjából, hiszen 1. túl hosszú idő esetében hamar kimerül az áramforrás, 2. túl rövid idő esetében pedig a legkisebb megtorpanásnál (vagy lelassulásnál – ez sok felületen szakaszos haladást jelent) kikapcsol a LED – az újabb megmozdításra való bekapcsolás aztán tehetetlenséget, vagyis elmozdulási veszteséget jelent. Egyik sem megengedhető.

A problémára igen érdekes megoldást dolgoztak ki a fejlesztők (például Microsoft vagy Logitech): amíg mozog az egér, az érzékelő teljes gőzzel működik, majd amikor megáll, a legnagyobb fogyasztást jelentő, felületmegvilágító LED lassuló frekvenciával elkezd villogni (a Logitech esetében ez 1500 villanás/s-tól 2 villanás/s-ig terjed), miközben a kitöltési tényezőt is fokozatosan eltolja az inkább világító állapottól az inkább sötét állapot felé. Ha az egér hosszú időn keresztül (néhány tíz másodperc) nem mozdul, a villogás teljesen megszűnik, és standby állapotba kerül az egység. Minél finomabb az átmenet a két végállapot között, annál jobb a kényelem/energiafogyasztás arány.

Az elmozdulási tehetetlenség mint jelenség vizsgálatának csak a nagyon rövid idejű megtorpanásoknál (például precíziós pozícionálás a Desktopon) van értelme – itt azonban akár nagyon komoly különbség is lehet egér és egér között. A Logitech már a 2000-ben megjelent Cordless MouseMan Optical esetében megoldotta azt az elmozdulási tehetetlenségi problémát, amely a Microsoft által 2002-ben kiadott Wireless IntelliMouse Explorernél tapasztalható. Ez azonban egyelőre nem hivatalos teszteredmény, ugyanis a tüzetesebb vizsgálattal meg kívánjuk várni ez utóbbi egér Bluetooth-csatolású testvérét is.



Szólj hozzá!

További Laptop

Technokrata a Face-en

Tesztek